Mindig is a bakancslistámon szerepelt az, hogy beutazzam az egykori Nagy-Magyarország területeit. Szerettem volna látni, hogy milyen Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján vagy épp Erdélyben élni. Amikor akadt egy-egy szabad hosszú hétvégém, akkor sorba elindultam egyesével felfedezni ezeket az egykori magyar településeket. Szívem szerint azt mondanám, hogy valahol minden magyarnak kötelessége lenne meglátogatni ezeket a helyeket, hogy jobban megértse a magyarság történelmét. Bár a szívemhez mindig is Felvidék áll majd a legközelebb, de bátran kijelenthetem, hogy az összes felsorolt terület közül Erdély a leggyönyörűbb és egyben legkülönlegesebb. A Kárpátok zord bércei alatt megbúvó tüneményes falvak, a vadállatokban gazdag fenyvesek és a székely vendégszeretet garantáltan életre szóló élményeket biztosítanak az ide utazóknak. Ez külön igaz abban az esetben, ha valaki beszéli a magyar nyelvet. A posztban összefoglaltam az élményeinket Erdély hegyvidékes tájáról, elmesélem azt hogy, hogyan álltunk neki a szervezésnek, mennyibe kerültek a repülőjegyek meg az autóbérlés és azt is, hogy melyik látnivalók számítanak ezen a környéken kihagyhatatlannak. Nézzük hát!
Tartalom
Erdély – érdekességek
- Az első irodalmi feljegyzés Erdélyről időszámításunk előtt 1075-ből származik. Már ekkor is így nevezték ezt a területet.
- Egy kis nyelvjáték: Bár a legtöbb ember tisztában van vele, hogy Erdély angolul Transsylvania, ennek ellenére sokan meglepődnek ezen a tényen. Erdély neve egyébként a magyar „erdő-elő” szóból származik, míg a Transsylvania szó jelentése ennek az ellentettje: „erdőn-túl”.
- Erdély hatalmas területen terül el. Ha Erdélyt külön országnak vennénk, akkor nagyobb területről beszélünk, mint például Portugália, Svájc, Írország, vagy akár Magyarország.
- A Transzfogarasi ösvényt a világ egyik legszebb túraútvonalának választották több túramagazinban is. Az útvonal 90 kilométer hosszú és hegyeken-völgyeken halad át. Összesen 578 kisebb-nagyobb hídon halad keresztül, így több folyón is át kell kelnie annak, aki szeretné végig túrázni.
- Székelyföld Európa egyik leghidegebb része télen. Nem csak, hogy hideg van itt, de különösen extrém fagyokkal kell számolni. Némelyik völgyben a hőmérő mutatója egészen -30 fokra kúszik le.
- Aki Erdélyben túrázik, annak nem árt odafigyelni a medvékre. Több mint 5000 példány él ezekből a vadállatokból a Kárpátok hegyei között. Ez a teljes európai medve populációnak több mint a 60 százaléka. Nem ritka, hogy egy túra közben valaki szembe találkozik Maci Lacival. Az elmúlt években a megnövekedett illegális fakitermelés miatt a medvék természetes élőhelye jelentősen lecsökkent és ez miatt sajnos megszaporodtak a medvetámadások is.
- Az Astra múzeum Nagyszebenben a világ második legnagyobb szabadtéri múzeuma Luxor után. Több mint 400 különböző épületből áll. A múzeum területén vízimalmok, szélmalmok, skanzen és még borászat is található.
- Erdély gyógyvizei világszerte híresek és rendkívül magas színvonalúak. A legismertebbek a következők: a szovátai sós Medve-tó híres a meddőség gyógyításáról, a nagyszebeni Vízakna gyógyvize (sótartalmát a Holt-tengeréhez hasonlítják) kiváló az ízületi gyulladásra, a kovásznai vulkanikus gázfürdő pedig nagyon jó hatással van a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők állapotára.
- Sokan Dracula legendája miatt keresik fel Erdélyt. Dracula karakterét valójában Vlad Tepes fejedelemről mintázták, ám az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a történet nagy része annyira igaz, mint János Vitéz kalandjai Meseországban. Vlad Tepes soha nem lakott a róla elhíresedett kastélyban és a vérszomja is csak a brutális uralkodása miatt terjedt el róla.
- Dracula kastélya egyébként nem az egyedüli híres vár Erdélyben. Sőt, számos kastély sokkal szebb még, mint a Törcsvári kastély. Ha már Erdélyben jártok, akkor érdemes felkeresni a Peles, Bánffy, Vajdahunyadi várakat is.
- Van viszont valami, ami még a vámpíroktól is félelmetesebb Erdélyben. A Hója nevezetű erdőhöz számos paranormális esemény köthető. Több könyvben is a romániai Bermuda Háromszögnek nevezik ezt az erdőt. A legenda szerint egyszer egy kislány elveszett a fák között, majd 5 évvel később újra megjelent ott. Egy napot sem öregedett és semmire sem emlékezett. Állítólag éjszakánként szellemek ólálkodnak a fenyvesben.
- Az Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivált évről-évre megrendezik. Bár nem olyan nagy, mint a Cannesi Filmfesztivál, ennek ellenére számos jelentős filmet mutatnak itt be. Egyébként ez Románia legnagyobb filmfesztiválja.
- Európa legnagyobb sziklaszobra is Erdélyben található. Ez a 42 méter magas és 31 méter széles orsovai szobor Decebalt, dák királyt ábrázolja. Ahhoz, hogy a szobrot valaki láthassa csónakba kell szállni a folyón.
- Románia birtokolja Európa legnagyobb aranytartalékait. Az elmúlt 2000 évben az Erdélyi-középhegységben mintegy 1.750.000 kilogramm aranyat bányásztak ki, és becslések szerint ugyanennyi még mindig a földben van.
Személyes élmények Erdéllyel kapcsolatban
Elég nagy elvárásokkal érkeztem Erdélybe. Nagyjából arra számítottam, hogy egy hatalmas kalandban lesz részem. Annyit hallottam már a erdélyi vendégszeretetről, az isteni székely pálinkáról, a finom ropogós sült oldalasokról és a fenséges természetről. Többé-kevésbé mindezt meg is kaptam itt. Nézzük egyesével ezeket a pontokat:
Erdélyi vendégszeretet
A repülőgépünk kora hajnalban indult haza Erdélyből. Ha van valami, amit gyűlölök a fapados járatokban az a menetrend. Az elmúlt pár évben legalább a járataim 90 százaléka hajnali órákban indult. Mivel legalább két órával korábban szeretek a repülőtérre érkezni, ezért sokszor alig bírtam elaludni és már csörgött is a vekkerem… Na de térjünk vissza a vendégszeretethez, mivel eléggé elkalandoztam. A kora reggeli járatunkhoz időben el kellett jutnunk a repülőtérre. Nem foglaltunk le semmilyen transzfert sem, mivel már túl késő volt. Az eredeti ötlet az volt, hogy majd fogunk egy taxit és azzal elmegyünk a repülőtérre. Este viszont elmentünk bulizni Kolozsváron. Összehaverkodtunk két helyi magyar sráccal, akik önzetlenül felajánlották, hogy a hajnali órákban kivisznek a repülőtérre az üzemanyagköltségekért cserébe. Mondanom sem kell, hogy megköszöntük nekik a lehetőséget és éltünk az alkalommal.
Az isteni székelypálinka
A Parajdi sóbányából kifelé jövet azon morfondíroztunk, hogy ha már Erdélyben járunk, akkor illő lenne megkóstolni a messzi földön híres házi pálinkájukat. Ahogy baktattunk egyszer csak magyar hangra lettünk figyelmesek. Két fiatal srác beszélgetett. Azonnal nekik is szegeztük a kérdést, hogy hol lehetne itt finom pálinkát kapni. Természetesen az egyiknek az édesapjának pont volt otthon eladó pálinkája – micsoda véletlenek vannak. Elkísértük őt haza, ahol az apja örömmel fogadott minket. Lesétált a pincébe, majd felhozott egy demizsont kóstolónak. Legurítottunk egy-egy kupicát és örömmel konstatáltuk, hogy ez sem okozott csalódást Erdélyben. Az ára kicsit drága volt, de úgy gondoltuk, hogy a minőségért megéri kifizetni.
A finom ropogós sült falatok
Ha valahol csalódást okozott számomra Erdély, akkor az nem a látnivalók terén történt hanem pontosan az étkezés terén. Kolozsvárt leszámítva sehol sem ettünk semmi kiemelkedően finomat. Mondom ezt annak ellenére, hogy minden nap étteremben ebédeltünk és vacsoráztunk is. A hús a legtöbb helyen silány minőségű volt. Nem tartom magamat egy igazi ínyencnek, de abban biztos vagyok, hogy nálunk ilyen minőségű alapanyagokat nem szolgálnak már fel. A legtöbb étteremből az maradt meg, hogy a húson sok volt a kövérje és rettentően rágósnak éreztem a számban. Lehet, hogy csak mi választottunk rosszul éttermet, de az biztos, hogy az Erdélyi konyha nálam elhasalt.
A fenséges természet
Ha valamire viszont nem lehet panaszom az a természet szépsége. Már megértem, hogy Károly herceg miért szeretett annyira bele ebbe a vidékbe, hogy még egy házat is vásárolt itt. Sokszor hosszú kilométereken keresztül csak erdőkben haladtunk. A csobogó patakok és a hűsítő vizű tavak folyamatosan váltogatták egymást. A Transzfogarasi-út pedig feltette az i-re a pontot. Sajnos, ahogy megtudtuk nagyon nagymértékű az illegális fakitermelés Erdélyben. Nem egyszer tettlegességig fajultak a dolgok, ha valaki tenni akart ellene valamit. Pont ezért érdemes minél előbb meglátogatni ezt a meseszép világot, mielőtt még az erdők helyén csak kivágott fatönköket talál itt az ember…
Hány napot érdemes rászánni az utazásra?
Alapból két opció közül lehet választani: saját járművel, vagy pedig a Wizz Air járatával Marosvásárhelyre. Ettől a döntésedtől függően döntsd el, hogy hány napot szánsz az utazásra. Mi egyébként az utóbbit választottuk és nem bántam volna még azt, ha pár nappal több időt töltünk Erdélyben. Nézzük a prot és a kontrákat mindkét opcióra:
Autó
Ha autóval indulnál útnak és kevesebb idő áll rendelkezésedre, mint egy hét, akkor el se indulj! Egy egész napot fogsz kocsikázni Erdélybe, egy egész napot pedig vissza. A rossz állapotú román utakon elmegy az életkedved is a sok vezetéstől. Ráadásul Erdély hatalmas és a látnivalók többsége (igaz a térképen nem tűnik úgy), de nagyon messze van egymástól. Volt egy ismerősöm aki autóval 5 nap alatt akarta bejárni az egész országrészt.10 óra vezetés után hulla fáradtan érkezett meg az első szálláshelyére. Természetesen ugyanilyen hosszú volt az útja hazafele is. Gondolhatjátok, hogy ezek után csak rohant az egyik helyről a másikra és egyáltalán nem tudta élvezni az ott töltött időt. Amikor haza érkezett, akkor meg csak azt szajkózta körbe-körbe, hogy mekkora egy szarfészek Románia. Ti ne kövessétek el ezt a hibát. Egy hét alatt már kényelmesen körbe lehet járni Erdély legszebb részeit. Ráadásul úgy, hogy nem érzitek ezt majd állandó rohanásnak.
Wizz Air
A Wizz Air jelenleg Budapestről Marosvásárhelyre repül. Régebben Kolozsvár és Budapest között is volt ideiglenes légi összeköttetés, miután a marosvásárhelyi repülőteret bezárták a kifutópálya felújítása miatt. Ekkor a Wizz Air átköltöztette Kolozsvárra a Marosvásárhely–Budapest járatát is. Mi pont ezt az alkalmat használtuk ki. 20,- euróért repültünk Kolozsvárra még az előtt, hogy visszakerült volna a járat az eredeti úti céljára. Szóval, ha valaki manapság légi közlekedéssel szeretné Erdélyt megcsodálni, akkor Marosvásárhelyre keresse a repülőjegyét. Azóta többször is szóba került, hogy a két úti célt párhuzamosan repülné a magyar fapados, erre sajnos a COVID-19 miatt nem került sor. Hagyjuk magunkat meglepni a jövőben.
Egyébként légi közlekedéssel jelentősen könnyebb az ember dolga. Nem olyan fáradtan érkezik meg az úti céljára, ráadásul a rossz minőségű román utakon nem teszi tönkre az ember a saját autójának a futóművét. A bérelt autó alváza pár olyan koccanást is túlélt, ami után azt hittem, hogy kilyukad az autó kasztnija. Repülővel az útra ettől feltétlenül számoljatok legalább 5-6 napot. És ennyi idő után is még mindig csak annyit jelenthet ki az ember, hogy belekóstolt Erdély hangulatába. Azt viszont, hogy látta volna Erdélyt még távolról sem.
Autóbérlés Erdélyben
Az autóbérlés elengedhetetlen abban az esetben, ha valaki repülővel érkezik ide. A buszok majdnem olyan ritkán járnak, mint a Halley-üstökös a Földünk közelében. És az a szabadság, amit egy bérelt autó nyújt felbecsülhetetlen élményt biztosít. A látnivalók többsége nem Erdély nagyvárosaiban található. Sokszor órákra megálltunk a városok és a falvak között egy-egy félreeső látványosság közelében. Egy szónak is száz a vége: béreljetek autót! Ráadásul nem is egy eget rengető összegről beszélünk. Mi nekünk az autóbérlés ára napi 59,- euróba került a PHP Rent a Car kölcsönzőnél. Ehhez még hozzáadtak 19% adót. Elsőre kicsit borsos árnak tűnik. Azt hozzá kell tennem ugyanakkor még, hogy olyan autót kerestünk, amelybe kényelmesen elfér hat ember is egyszerre – ugyanis ennyien verődtünk össze erre a romániai kirándulásra.
Ha kisebb autót béreltünk volna, akkor a Discovercars ár összehasonlító oldalon már napi 33,- euróért találtunk volna egy Toyota Aygo-t. Ha autót kerestek Marosvásárhely, vagy Kolozsvár repülőterén, akkor nézzetek szét ti is ezen az oldalon a lehető legjobb ajánlatokért.
A közlekedési morál egyébként elég sok kivetnivalót hagy maga után. Még Grúziában sem éreztem azt, hogy ilyen őrültként vezetnek az emberek. Indulás előtt hallottam egy olyan sztorit, hogy az előzni tilos táblán piros autó előz egy feketét. Sok román úgy értelmezi ezt a táblát, hogy csak piros színű autóval tilos előzni ezeken a szakaszokon – ezért olyan ritka a piros autó Erdélyben. Én mondjuk ezt nem vettem észre az ott tartózkodásom alatt, de egy jót nevettem ezen a sztorin. A biztonság kedvéért azért tegyek oda pár tablettát magas vérnyomásra, ugyanis sokszor tényleg úgy vezetnek a helyiek, mint akik öngyilkosságot akarnak elkövetni.
Útikalauz az egyes látnivalók közötti úthoz Erdély vidékén
Rengeteget olvastam indulás előtt arról, hogy milyen hatalmas területen is fekszik Erdély és arról is, hogy a látnivalók milyen óriási távolságra találhatók egymástól. Legyintettem egyet és úgy gondoltam, hogy egy férfinek nem okoz gondot a távolság majd. Utólag bátran kijelenthetem, hogy soha nem tévedtem még ilyen nagyot. Igaz, hogy a térkép alapján csak 200-300 kilométert kellett megtenni naponta, de ezek a távolságok terepen már sokkal többnek érződtek. A térképet az útvonalunkkal itt találjátok. Miután útnak indultunk Erdély sűrűjébe a következő sorrendben néztük meg a látnivalók sokaságát:
- Nap – Kolozsvár (érkezés)
- Nap – Parajdi sóbánya, Medve-tó, Gyilkos-tó, Békás-szoros (cca. 250 km)
- Nap – Brassó, Peleş-kastély, a törcsvári kastély (cca. 225 km)
- Nap – Transzfogarasi-út, Tündérek-völgye, Nagyszeben (cca. 420km)
- Nap – Vajdahunyad, Kolozsvár (cca. 300km + hazaút)
Mint láthatjátok egyáltalán nem unatkoztunk, sőt egy kicsit túl sok program is volt már egyszerre besűrítve. Sajnos a korlátozott számú szabad napok száma hosszabb utat nem engedett meg számunkra. Ha még lett volna 2-3 extra napunk, akkor sokkal kényelmesebb lazább tempóban érkeztünk volna mindennel. Sebaj, majd legközelebb okosabban csináljuk.
Szállások Erdélyben
Mivel állandóan úton voltunk, ezért egy szálláshelyen csak egy napot töltöttünk. Pár helyen még szívesen tovább is maradtunk volna, de az úti tervünk nagyon feszes volt. Az utazásunk szervezésekor még működtek az Airbnb-s kuponok, ezért olyan szállásokon szálltunk meg, amire álmunkban sem gondoltam volna. Többek között:
- A Gyilkos-tó közelében egy székely családnál, akik azzal kerestek pénzt, hogy a házukat Airbnb-ként bérbe adják. Amíg ott tartózkodtunk átköltöztek a nagyszülőkhöz, mi pedig beköltöztünk a családi fészkükbe. Kicsit szürreális volt, ahogy a 15 éves fiuk szobájában megtaláltuk a fiú rockgyűjteményét a lányuk szobájában pedig a csaj naplóját. Egy éjszakára viszont nem volt rossz a szállás.
- Kolozsváron egy olyan épületben szálltunk meg, ahol az udvaron egy cigánytelep volt. Azt hiszem ez volt életem egyik legrosszabb szállása is egyben. A képeken a szállás teljesen jól nézett ki, viszont a bejárat előtt portyáztak a romák. Negatív atrocitás nem ért, de egyáltalán nem volt teljesen jó érzésem a szállás területén. Szerencsére csak egy éjszakát töltöttünk itt és már indultunk is tovább.
- Brassó mellett Kolozsvár szöges ellentéte fogadott. Egy gazda olasz pár annyira beleszeretett Erdélybe, hogy vásároltak ott egy öregebb ingatlant. A régi házat teljesen átépítették és a tetőtérbe pedig egy Airbnb-ként működő tetőtéri luxuslakást húztak fel. Szinte már egy öt csillagos hotelben éreztük magunkat. 10/10-re értékeltem akkor is, és még most is, ha visszagondolok rá.
- Nagyszebenben pedig egy idős hölgy halála után üresen maradt házikót kaptunk meg. Enyhén bizarr volt az üveges ajtójú bejárati folyosó területén található ágy. Az exhibicionista hajlamokkal rendelkező emberek bizonyára plusz pontot adnak egy ilyen alvási lehetőségért. Mi a biztonság kedvéért elhúztuk a függönyt.
Az Airbnb-n persze az ember sokszor melléfoghat. Én azért mentem Erdélybe, hogy megtapasztaljam milyen is a helyi élet. Ez mint ahogy fent is olvasható remekül sikerült. Belekóstoltunk mind a szegények, mind az átlagemberek, mind pedig a gazdagok életébe. Ha valaki viszont nem szeretne így kísérletezni, akkor annak mutatok pár szállástippet, amivel biztosan nem fog majd mellé:
MAROSVÁSÁRHELY – Hotel Everest
Egy három csillagos hotel közvetlenül Marosvásárhely belvárosában. A szállás egy újépítésű épületben található. A berendezés is teljesen új. Igazából semmi luxusra ne számítson senki sem, cserébe viszont a tisztaság és a minőség garantált
GYILKOS-TÓ – Hotel Filo
Aki már járt a Gyilkos-tó környékén az tudja, hogy ezen a részen nem sok szálloda található. A lehető legközelebbi normális ár/értéket képviselő szállás a Hotel Filo. Ez a szálloda kb. 18 kilométerre található a Gyilkos-tó partjától. Ez a szállás tökéletes arra, ha valaki megfáradtan leszeretne pihenni, majd másnap útnak indulna felfedezni Erdély szépségeit.
BRASSÓ – Pensiunea Hanna
Ez a Brassóban található szállás modern szobákat kínál ingyenes Wi-Fi-vel. Brassó üzletei és kávézói egy nagyon rövid sétával elérhetők. Aki egy kiváló, remek értékeléssel rendelkező budget szállásra vágyik Brassóban, annak a Pensinuea Hanna a tökéletes választás.
NAGYSZEBEN – Anda Residence
Ez a szállás Nagyszeben csendes részén található. Ami egyesek számára hatalmas extra lehet az, hogy az apartman tulajdonosai ingyenes biciklibérlést biztosítanak a vendégeik számára. Ha valaki egy makulátlan tisztaságú, remek árú szobára vágyik, akkor az Anda Residence a legjobb választás Nagyszebenben. Erdély szíve és a látnivalók többsége pár órás távolságra fekszenek ettől a hoteltől. Ettől olcsóbb szállást keresve sem találtok a környéken.
KOLOZSVÁR – Cluj Apartments
Az utolsó fontosabb központi város Kolozsvár. Elég nehéz volt itt is egy olyan szállást találni, amelynek az ár/érték aránya megfelelő és én magam is megszállnék ott. A Cluj Aparments még pont belesett ebbe a kategóriába. Közel van a látnivalók többségéhez, ami egyáltalán nem hátrány Erdély legnagyobb városában. Ettől jobb áron biztosan nem találsz ilyen tiszta szállást Kolozsvárban.
Ha a fenti szállások közül egyik sem felel meg az elképzeléseidnek, akkor nézz körül a Booking.com aktuális szálláskínálatában is:
Booking.comLátnivalók Erdély legszebb részén
Kolozsvár
Kolozsvár Erdély nem hivatalos fővárosa és ezzel együtt Románia harmadik legnagyobb városa. Mindössze Bukarest és Konstanca kikötővárosa előzi meg. A városról mindenképp érdemes tudni, hogy egyedül itt tapasztaltunk mozgalmas éjszakai életet Erdélyben. Ez főleg annak köszönhető, hogy Kolozsvár egyetemi város és rengetegen tanulnak itt. Aki szereti az elektronikus zenét, annak érdemes úgy időzítenie a látogatását Erdélybe, hogy Kolozsvári látogatása egybeessen valamelyik híres elektronikus zenei fesztivállal. A városban sétálva egyébként szinte megelevenedik a történelem előttünk. Az óvárosban a házak többség reneszánsz, barokk és gótikus stílusban épült. Bár a kommunizmus Kolozsvárra is rányomta a pecsétjét, ennek ellenére pont ebben a városban érződik legkevésbé az orosz „öntsünk-ki-mindent-vasbetonból” stílus.
És ha már Kolozsvár, akkor muszáj megemlíteni azt, hogy itt született Mátyás király is. A háza a mai napig áll és kötelező látnivalónak számít. Ezen kívül még a város templomát is ő róla nevezték el. A templom előtt pedig egy hatalmas szobor emlékezik meg az egyik legnagyobb magyar uralkodóról. Kolozsvárban unatkozni biztosan nem fogtok, csak hagyjatok rá elég időt. Mi egy napot szántunk rá és bizony kevés volt. Nagyon tüneményes az egész város, már csak a hely hangulatáért megéri ide látogatni.
A Parajdi és a Tordai sóbánya
Erdélyben két nagyobb sóbánya is található. Az egyik a Parajdi a másik pedig a Tordai sóbánya. Ezeket a sóbányákat az orvosok gyakran ajánlják a tüdőbetegeknek az egészségre jótékony hatásuk miatt. Az asztmásoknak a belélegzett sós levegő kitisztítja a légutaikat. Mivel csak úgy simán 4-5 órát a mélyben ücsörögni elég unalmas lenne, ezért a sóbányák üzemeltetői különböző szórakozási lehetőségekkel próbálják feldobni a mélyben eltöltött időt. Jöjjön egy rövid összehasonlítás, hogy miben különbözik ez a két sóbánya:
Tordai sóbánya (Salina Turda)
A Tordai sóbánya közelebb van Kolozsvárhoz, mint a Parajdi sóbánya. Ahhoz, hogy az ember lejusson a sóbányába egy nagyjából egy kilométer hosszú folyosón kell végig sétálnia. Ez a Parajdi sóbányához képest lehet előny is és hátrány is. Ott ugyanis autóbusszal viszik le az embereket, ennek következtében viszont a levegő sokkal szennyezettebb a bejáratnál. Ezután választhatnak az emberek, hogy lépcsőn, vagy pedig lifttel szeretnének lejutni. Ez egy újabb nagy különbség a Parajdi sóbányához képest – ahova csak lépcsőn lehet lejutni. A látnivalók alapból sokkal érdekesebbek ebben a sóbányában, nem hiába ez Erdély egyik leghíresebb látványossága. A románok egy teljes vidámparkot építettek fel oda lenn. Ebből kifolyólag a látványosságok többsége fizetős is, szóval számoljatok az extra kiadásokkal a belépőjegyen kívül. Van pár ingyenes hinta, de a kisgyerekek a nagyobb attrakciókat látva hamar ráunnak ezekre. A negatívumokat tekintve a levegő is sokkal nyirkosabb ebben a sóbányában, mint a Parajdiban. Ebből kifolyólag, aki kezelésre vagy pedig pihenni jön ide – annak mindenképp a Parajdi sóbányát ajánlanám.
Parajdi sóbánya (Salina Praid)
A Parajdi sóbánya a Tordaival összehasonlítva sokkal közelebb található a marosvásárhelyi repülőtérhez. A sóbánya bejárata 120 méter mélyen található, ahova egy 1250 méter hosszú alagúton keresztül buszokkal hordják le az embereket. Ebben a sóbányában nincs vidámpark, cserébe viszont sokkal jobb a levegő. Hogy ne unatkozzanak az emberek a következő programlehetőségek közül válogathatnak oda lenn: 3D mozi, ping-pong, hinták és különböző játszóterek, természetes gyógykezelések, ökumenikus kápolna, borkóstoló és még hosszasan sorolhatnám. A Parajdi sóbányát évről-évre több ember keresi fel. Ez átlagosan évi 400 000embert jelent. A legforgalmasabbak a nyári napok, amikor is napi 2500-3000 ember keresi fel a bányát. Érdemes még megemlíteni, hogy a Parajdi sóbánya padlózata jobban le van csiszolva, mint a Tordai sóbánya alja. Ennek a ténynek és a szárazabb levegőnek köszönhetően kevésbé csúszós oda lenn az állandóan izgő-mozgó gyerekek számára.
Medve-tó
A Medve-tó igazi különlegessége a tó sós vize. Nyáron népszerű fürdőhely a turisták körében. Az emberek már a 19. század óta járnak ide a tó gyógyító tulajdonságai miatt. A víz állítólag gyógyító erővel bír az ízületi gyulladástól az idegrendszeri zavarokon keresztül mindenféle betegségre. A víz felett gyakran köd jelenik meg, ami csak még titokzatosabbá teszi a helyet. A tavat könnyedén körbe lehet sétálni. A tó egyik oldalán több étteremben is megtömhetik a fáradt utazók a bendőjüket. Mi az ebéddel itt is melléfogtunk. Lehet, hogy nektek több szerencsétek lesz.
Gyilkos-tó
A cseppet sem barátságos nevű Gyilkos-tó valójában egyáltalán nem félelmetes hely. 1838-ban egy földrengés következtében leomlott pár szikla és egy mesterséges gát jött létre az egyik folyón. Ennek következtében jött létre a Gyilkos-tó. A tó neve egyébként csak magyarul ilyen drámai. Ha szó szerint lefordítjuk a nevét románról, akkor az annyit jelent, hogy „Vörös-tó”. A magyar nevét a hely egyébként tóból kiálló elhalt fákról kapta. Számtalan tönk ágaskodik a vízből kifelé. Közkedvelt szórakozási lehetőség a tavon csónakot bérelni és beevezni a farönkökhöz. Nekünk sikerült fenn is akadnunk az egyik ilyen rönkön és kis híján bele is fordultunk a vízbe. Legyetek óvatosak.
Békás-szoros
Ha már elegetek lett a Gyilkos-tóból, akkor folytassátok az irányt tovább keletre. Pár száz méter múlva megpillanthatjátok Erdély egyik leggyönyörűbb szurdokát, a Békás-szorost. Az út jellegzetessége, hogy nyolc kilométer hosszan, nagyon meredeken felfelé kanyarog. Az egyik oldalról akár 300 méter magas mészkősziklák tornyosulhatnak, míg az út másik oldalán meredek szakadékok találhatók. Számomra a helyi látnivalók közül ez volt az egyik legkülönlegesebb, már önmagában ezért megérte Erdély legtávolabbi csücskébe elutaznunk.
Ami kicsit csalódást keltő volt az a sok bóvliárus az út mentén. Többnyire olcsó kínai vackokat árultak és a hely természetes látványán elég sokat rontottak. A Bicaz folyót követve el lehet jutni egy fantasztikus kilátóhoz a Csalhó-hegységre. Ez viszont cserébe mindenért kárpótolt a helyszínen.
Brassó
Brassó történelme egészen az 1211-es évre nyúlik vissza. Ebben az évben II. András magyar király elrendelte a Német Lovagrendeknek, hogy erősítsék meg az akkori Magyar Királyság határait. Igaz ma már lovagokat itt nem találunk, de Brassó egy fontos csomóponttá fejlődött. Gyakorlatilag itt találkozott a kelet a nyugattal és fontos üzleti központ vált a városból. A középkori hangulatú Brassóban a gótikus, a barokk és reneszánsz építészet dominál. Itt található a Fekete templom is, amely a legnagyobb gótikus templom Bécs és Isztambul között.
A város fölött Díszeleg egy Brasov felirat, amely leginkább a Hollywood feliratra emlékeztetett. Mivel a Los Angelesben található feliratot már volt szerencsém látni ezért úgy döntöttem, hogy megnézem mit tud a brassói. Egy libegő közlekedik a hegyoldalban, ennek segítségével jutottunk fel a felirathoz. Az ára 16,- lej volt, annyit mindenképp megért. Sajnos mi elég pocsék időjárást fogtunk ki. Úgy zuhogott az eső mintha dézsából öntötték volna. Ennek ellenére a kilátás mindenért kárpótolt. Brassó felülről (is) gyönyörű.
Peleş-kastély
Ez a káprázatos architektúrájú kastély 1873 és 1914 között épült I. Károly román király parancsára. Az ő uralkodása során érte el az ország a függetlenségét. A román uralkodó annyira beleszeretett a hegyvidékes tájba, hogy úgy döntött itt szeretne élni. Ráadásul rögtön két kastélyra is parancsot adott! Először a neoreneszánsz Peleș-kastély készült el, majd utána a a bizánci és kelta elemekkel díszített szecessziós stílusú Pelisor-kastély.
1947-ben Mihály királynak el kellett menekülnie a kommunista kormány elől. Ekkor a Peles-kastélyt államosították. Ezután több évnyi pereskedés következett. A királyi család szerette volna visszakapni a jogos tulajdonát. 1997-ben végül úgy ítélte meg a bíróság, hogy a Peles-kastély a királyi családot illeti meg. Mind a Peles-kastély és mind a Pelisor-kastély is múzeumként működik ma már. Alkalmanként a birtokot a mai napig még igénybe veszi a királyi család a saját rendezvényeikhez.
A törcsvári kastély
Dracula híres vára, amelynek valójában az égadta világon semmi köze nincs Draculához. A karaktert Vlad Tepes fejedelem ihlette, aki soha az életben nem élt ebben a kastélyban. Sőt, még csak nem is járt ebben a várban. A ’70-es években a román kommunista párt szerette volna fellendíteni a helyi turizmust ezért úgy döntöttek, hogy a regéket összekapcsolják ezzel a hellyel. Azóta a vár magánkézbe került. Ennek ellenére az új tulajdonosok örömmel építik tovább a legendát. Nem hiába tartja úgy az amerikai mondás, hogy „cash is king„.
A vár amúgy egyáltalán nem nagy szám. Valójában inkább egy turistacsapdának nevezném. Aki járt már Magyarország, Szlovákia, Csehország bármelyik nagyobb várában, akkor ez a hely semmi újat sem fog mutatni neki. Én hatalmas csalódásként éltem meg azt, hogy milyen sok embert engedtek be egyszerre a várba. Valóságos tömegnyomor alakult ki a lépcsőkön és csak egy dologra vágytam – legyen már vége az egész tárlatvezetésnek. Jaj, és akkor azt még csak nem is említettem, hogy a belépő ára 45,- lej, ami nagyjából 9,- euró. Utólag nem hiszem, hogy sokan fogják azt mondani, hogy ezt a pénzt nem tudták volna jobban is elkölteni. Vannak itt ettől sokkal szebb látnivalók, nem muszáj erre a túlhypeolt várra pazarolni a drága időtöket Erdély mesebéli tájain.
Ami viszont sokkal jobban tetszett már az a vár bejáratánál található piac. Igen, ez is csak a turisták lehúzásáról szól, de ki ne akarná kipróbálni, hogy milyen egy Dracula inspirálta szellemkastély, vagy pedig azt, hogy milyen az íze a vérszínű sörnek.
Transzfogarasi-út,
Az egész Erdélyi utazásom csúcspontja. Valójában ez a hely érdekelt az összes közül a legjobban. Aki ismeri a Top Gear autós sorozatot az bizonyára emlékszik arra a részre, amikor Európa legjobb utait tették próbára a műsorvezetők. Jeremy Clarkson annyira beleszeretett a Transzfogarasi útvonalba, hogy örömkönnyekkel a szemében kiabálta: „Ez még jobb, mint az olasz Stelvio. EZ A LEGJOBB ÚT A VILÁGON”.
Igaz nem vagyok egy nagy autórajongó, de azért a világ legjobb útjára még én is kíváncsi vagyok. Mégis csak 6000 tonna dinamit kellett ennek az útnak felépítéséhez és 40 emberéletet követelt. Ennek ellenére kicsit felemás szájízzel távoztam Fogarasi-havasok közül. Elég sok időt szántunk erre az útvonalra és délről haladtunk észak felé. Amikor elindultunk délen, akkor egy óriási gát jelezte azt, hogy megérkeztünk. A gát valóban hatalmas volt és gyönyörű kilátás nyílt a környező hegyekre.
Miután kigyönyörködtük magunkat a kilátásban elindultunk tovább az útvonalon. És ez volt az, ami kissé csalódást keltett. Gyakorlatilag semmit sem láttunk a tájból. Az út szinte végig erdőben haladt, alig lehetett bármit is megpillantani a hegyekből. Az aszfaltot pedig még a legnagyobb jóindulattal sem lehetett jó minőségűnek nevezni. Mire pedig elérkeztünk a leglátványosabb részéhez az útnak, addigra ránk sötétedett. Szomorúan konstatáltuk, hogy nem sok mindent láttunk a híres Transzfogarasi-útból. A szálláson egy rövid kupaktanács után viszont úgy döntöttünk, hogy adunk neki még egy esélyt és visszatérünk ide másnap. És milyen jó, hogy így döntöttünk! A reggeli köd szépen lassan eltűnt, és hirtelen feltűnt a lábunk alatt a kígyózó útszakasz. Olyan fotókat tudtunk készíteni, amelyek legalább 5000 szívecskét érdemeltek volna az Instagramon – már csak legalább ennyi követő kellene hozzá.
Összegezve végül is megéri megnézni a Transzfogarasi-utat, de csak az északi, Nagyszebenhez közelebbi részét. Délen a gáton kívül nincs semmi sem. Nagyon sok időt elvesztegettünk az erdőben kocsikázva és ez alatt az idő alatt már meg tudtunk volna valami mást is nézni. Indulás előtt azért nézzétek meg, hogy nyitva-e van az útszakasz. Télen a rossz időjárási körülmények miatt le szokták zárni az egész útvonalat. Általában májusban nyitják újra, amikor már a csúcsokon is elolvad a hó. Ha esetleg több idővel rendelkezel, mint amivel mi, akkor érdemes még megnézni a Transzalpina-utat is.
Nagyszeben
Nagyszeben az egykori erdélyi szászok kulturális és kereskedelmi központja. A városnak sikerült megőriznie középkori hangulatát, még a mai napig állnak a belvárost védő várfalai. Nagyszeben manapság legfőképp a kulináris élvezetek központja. Az éttermeit Románia legjobb vendéglői között tartják számon. Mi jó szokásunkhoz híven itt is mellé fogtunk, de ez szerintem csak a mi pechünk volt. A város legnagyobb előnye a földrajzi fekvése. Nagyszeben kiváló kiinduló pont a környező látnivalók felkereséséhez.
Vajdahunyadi vár
Ha nem tudnám, hogy J.K. Rowling nem erről a várról mintázta a Harry Potter könyvekbéli Roxfordot, akkor nem hinném el. Ez a gótikus-reneszánsz remekmű több évszázadon át épült, míg a 19. században végre elkészült. A Vajdahunyadi vár már rengeteg katasztrófát túlélt. Többek között két világháborút, egy hatalmas pusztító tűzvészt és a kommunizmus pusztító múltját is. A belépőjegyek ára 36,- lej, ami nagyjából 7,50,- eurónak felel meg. Itt lehet előre megvásárolni.
Személy szerint úgy gondolom, hogy ez a vár sokkal érdekesebb és izgalmasabb, mint a Dracula kastélyának titulál Törcsvári-kastély. A területet egyébként Luxemburgi Zsigmond adományozta Hunyadi Jánosnak. A család ezután építette a mai vár elődjét – innen kapta a nevét is: Corvin-kastély. Akik velem együtt Mátyás-király meséin nevelkedtek fel imádni fogják az egész helyet.
A Tündérek völgye
Nagyjából ilyen érzés lehet a Grimm-testvérek meséibe belecsöppenni. Végig ez járt a fejemben, miközben a Tündérek-völgye agyagházikói között sétálgattam. A Tündérek-völgye az erdélyi Nagyszebentől 50 km-re, egy aranyos kis faluban található. Az épületnek messze földről a csodájára járnak a kíváncsi turisták. Az épület egyébként egy romániai házaspár megvalósult álma. A pár eladta ingatlanjait és az erdélyi hegyekben vásárolt telken egy teljesen öko-barát szállást építettek fel. Az egész épület csak is környezetkímélő építőanyagokból készült és a fűtést is hasonló természetközeli megoldásokkal oldják meg. Az agyagkastély hétfőtől egészen vasárnapig 10:30 és 17:30 között van nyitva. A szálloda a poszt írásának a pillanatában a COVID-19 miatt nem üzemel. A belépőjegy ára teljesen barátságos 5 lej (nagyjából egy euró).
Zernest Medverezervátum
Szeretnél szemtől-szembe találkozni egy medvével? Érdekelnek a természet-közeli látnivalók Erdély környékén? Akkor mindenképp állj meg Brassó mellett Zernest-ben. Az itt élő állatok egytől-egyig Kelet-Európából megmentett barna medvék. A menhelyet 1998-ban alapította egy román hölgy – Cristina Lapis. Cristina egyszer végignézte azt, ahogy 3 medvét turistacsalogatónak használnak egy étterembe. A macik egy kicsike kis kalitkában bezárva éltek és megesett rajtuk a nő szíve. Cristina ezután úgy fogta fel, hogy az ő küldetése az életben az, hogy megmentse az ilyen benzinkutakon és éttermekben sínylődő medvéket. Ma már több mint 50 maci éli itt le a nyugdíjas éveit. Néhányuknak nagyon szomorú a múltja – viszont a menhely támogatásával még boldog jövőt biztosíthatunk nekik.
Egyéb fizetős programok és látnivalók Erdély környékén
- Vegyél részt egy kis csoportos medvelesen Brassóból – 55,- EUR
- A legjobb történelmi látnivalók, szervezett utazás Brassóból Erdély 3 mesés kastélyához – 59,80,- EUR
- Egész napos szervezett kirándulás Kolozsvárról a Tordai-hasadékhoz és sóbányához – 76,- EUR
- Mássz fel a Tordai-hasadék üreges sziklafalán hegymászó felszereléssel – 40,- EUR
- Egy napos szervezett kirándulás a Transzfogarasi úton Brassóból – 75,- EUR
- Egész napos szervezett kirándulás Bilea-tóhoz, Felekbe és Kerci-kolostorba – 95,- EUR
- Egész napos túrázás a Királykő-hegységben túravezetővel Brassóból – 50,- EUR
- Egész napos túrázás a Bucsecs-hegységben túravezetővel Brassóból – 58,- EUR
- Lovaglás Erdélyben a természetben ebéddel és itallal az árban – 155,- EUR
- Mássz fel a legendás Hétlétrák kanyon létráin Brassóból – 35,- EUR
- Tanulj meg síelni és snowboardozni Brassópojána hegyeiben – 110,- EUR
- Egész napos 4×4 kirándulás a Keleti-Kárpátok hegyeiben – 92,31,- EUR
- Tanulj meg erdélyi ételeket főzni egy helyi nagymami segítségével – 60,- EUR
- Tandem paragliding élmény Brassóból Erdély és a látnivalók felett – 90,- EUR
- Kóstold meg az azugai régió legjobb borait Brassóból – 122,06,- EUR
- Túrázz és próbáld ki a magasba kifeszített köteleken a zipliningot Kolozsvárról – 75,- EUR
- Nézzd meg a közeli bölényrezervátumot Brassóból – 93,- EUR
Összegezve
- Wizz Air repülőjegy Kolozsvárra – 20,- EUR oda-vissza
- Szállások ára – 50,- EUR/fő 4 éjszakára
- Autóbérlés ára – 6 személyes Renault 60,- EUR/fő/5 napra
- Együtt – 130,- EUR
Érkezés előtt azt hittem, hogy jelentős különbségeket tapasztalok majd a helyi és az otthoni árak között. Nagy meglepetésemre ez nem pont így volt. A romániai árak nagyjából a hazai árak szintjén mozognak. A legjobb esetben is csak 5-10% a különbség a két ország között. Mutatok pár példát: Fél liter csapolt sör ára 2,- euró, egy kapucsínó szintén 2,- euróba kerül, egy liter tej 1,20,- és egy nagy McMenü 6,- euró.
A legfontosabb látnivalók Erdély környékén a következők: Kolozsvár, Parajdi sóbánya, Medve-tó, Gyilkos-tó, Békás-szoros, Brassó, Peleş-kastély, A törcsvári kastély, Transzfogarasi-út, Transzalpina-út, Tündérek-völgye, Nagyszeben, Vajdahunyad vára.
Az igazat megvallva egyáltalán nem ájultam el tőle. Kolozsváron kívül sehol sem volt semmi. Éjfél körül mintha átkerültem volna egy szellemvárosba. Az utcák üressé váltak és az emberek nagyjából úgy felszívódtak, mint a Legenda vagyok című film első fél órájában. Persze ki lehet menni, leülni egy jó kocsmába, vagy valamilyen étterembe – de senki se számítson olyan éjszakai életre mint például Amszterdamban, vagy Lisszabonban.
A helyi erdélyi ételek nagyjából ugyanolyanok, mint a magyar konyha. A két ország történelme annyira szoros, hogy nem sok tere volt más felé fejlődnie a két ország konyhájának. Ha szereted a disznóhúst és nem vagy vegetáriánus, akkor olyan ínyencségek közül válogathatsz, mint a hurka, a töpörtyű, préshurka, szalonna, oldalas, csülök és még hosszasan sorolhatnám. Mint már korábban említettem az alapanyagok minőségével volt némi gondom – de lehet, hogy csak mi választottunk állandóan rossz éttermet. Végül már inkább a fenti képen látható hamburgert ettem – az kiváló választásnak bizonyult. Remélem, hogy ti szerencsésebbek lesztek.
Mi az hogy! Erdély a történelmünk része. Amikor odaérsz Erdélybe, valahol úgy érzed magad, mint aki hazaérkezett a rég nem látott rokonaihoz. Részemről, ha tehetném, akkor lecserélném az összes unalmas osztálykirándulást az általános iskolákban és kötelezően ide vezetne az egyik útja a gyerekeknek. Ha valamire nyugodt szívvel megszavaznám az állami támogatást, akkor ez pont egy olyan dolog. Erdély gyönyörű, ha pedig még nem jártál itt, akkor mindenképp vedd fel most rögtön „A kötelező látnivalók mielőtt meghalok” című bakancslistádra.
