Category: Blog

Még valamikor 2004-ben született meg a 261-es rendelete az Európai Uniónak, amely az volt a célja, hogy szabályozza a légi közlekedést. Egészen addig a légi közlekedésben a dzsungel törvényei érvényesültek. Két napot késett a járatod? Saját magadra voltál utalva. Törölték a hazautadat? Juss haza úgy, ahogy csak tudsz aztán majd csak lesz veled valami. Bármilyen nehéz is kimondani, de 2004 már 22 éve volt. Azóta egy teljes generáció cseperedett fel és a légi közlekedés is teljesen megváltozott. Az EU261-es rendelet pedig hiába, hogy nem volt tökéletes, de még mindig a legjobb megoldás volt, ami valaha született. Időközben a légitársaságok vadul dörömböltek az Európai Parlament ajtaján, hogy frissítsék már ezt a szabályzatot, mert versenyhátrányba kerülnek a többi unión kívüli légitársasággal szemben. Ugyanakkor az utasok is elégedetlenek voltak a légitársaságok időnként eszement szigorításaival és poggyászszabályaival. 22 éven át terítéken volt a törvénymódosítás. Most úgy néz ki, hogy ez az egész 2027-re mégis összejön. A következő posztba összegyűjtöttem, hogy milyen pontokat módosítanak az előző 2004-es törvényjavaslathoz képest. Van, ami pozitív irányba változik – van ami pedig negatív irányba. A legtöbb dolog pedig úgy módosul, hogy a gyakorlatban mégsem változik semmi sem. Nézzük mit is jelent ez az új EU261 rendelet a gyakorlatban.

Személy szerint három repülőterek követek aktívan. Ezek pedig nem mások, mint Budapest, Bécs és Pozsony. Igaz volt már korábban olyan is, hogy az olcsó repülőjegyek miatt akár a lengyel Katowicéből, vagy a cseh Brnoból indultam el az utazásomra – de alapból ez a három repülőtér található kényelmes autótávolságra tőlem. Bizonyára sokan emlékeztek még, ahogy tavaly az osztrák kormány egy olyan zseniális ötlettel állt elő, hogy külön adóval sújtja a légi közlekedést. Ez az első nézésre pár eurós adó a laikusok számára nem tűnik egy nagy összegnek – de a fapados modellel mint kiderült egy ilyen mértékű adózás már összeegyeztethetetlen. A Wizz Air ezeknek a változásoknak a tükrében fogta a repülőit és teljesen kivonult Ausztria fővárosából. A helyzet igazán nagy nyertese a pozsonyi repülőtér lett, ahol jelenleg 4 darab A321neo repülőgépnek van a bázisa. Ezek a repülőgépek összesen 32 másik várossal kötik össze Szlovákia fővárosát. Jogosan merült fel sokakban a kérdés: „Mi lesz ennek az óriási terjeszkedésnek a vége?”. Idő közben a Ryanair is felébredt és pofátlanul lemásolta a Wizz Air útvonalait Pozsonyból. Sokan meg is ijedtek, hogy hamarosan egyikőjük törli a járatait és ez miatt nem is mertek Pozsonyból foglalni. De azóta sok víz lefolyt a Dunán már, Donald Trump is legalább 37 alkalommal kötött békét Iránnal, az orosz-ukrán front is elmozdult legalább 5-10 kilométerrel jobbra, majd utána balra. Gondoltam írok egy posztot amelyben megpróbálom összegezni a Szlovákiai helyzetet. Nézzük, hogy hány útvonalat töröltek Pozsonyból eddig, melyik úti célért érdemes az idei nyáron elkocsikázni Szlovákiába és azt is, hogy mi várható a közeljövőben. Vítajte v Bratislave!

Lassan már hozzászokhattunk ahhoz, hogy a nyári szezon a légi közlekedés minden évben valamilyen nem várt dologgal kell, hogy szembesüljön. Ilyen volt többek között a koronavírus megjelenése, az orosz-ukrán háború, az izraeli-iráni háború vagy most legutóbb éppenséggel a Közel-Keleti konfliktus. A média tele van negatív hírekkel. Többek között olyan dolgokról írnak, mint a kerozinhiány, az elkövetkezendő járattörlések és az elszálló repülőjegy árak. Valójában viszont a reális helyzet egy teljesen más képet fest. Tény és való, hogy vannak problémák a légi közlekedés világában – ám ebből az átlagember az esetek 99,99 százalékában az égadta világon semmit sem vesz észre majd. Ennek tükrében úgy éreztem, hogy hasznos lehet egy cikket írni, amelyben összefoglalom, hogy milyen is a valódi helyzet. Egyesével kielemeztem, hogy mi a helyzet a kerozinhiány terén, a járattörlésekkel és az elszálló repülőjegy árakkal. A posztból kiderül, hogy merjünk-e repülni 2026-os nyári szezonban. Ássunk a dolgok mélyére és nézzük meg a valós helyzetet a repülés világában.

Mivel már Európa szinte minden országában jártam, ezért úgy éreztem, hogy itt az ideje összedobni egy bakancslistát a saját élményeim alapján. Megpróbáltam olyan különleges élményeket összeválogatni, amelyek számomra a legmeghatározóbb élmények voltak az eddigi utazásaim során. Sokan lebecsülik az európai kontinensben rejlő lehetőségeket. Valójában viszont számtalan olyan helyszín található itt is, ami bőven megérdemli a ráfordított energiát. A listát úgy állítottam össze, hogy egy adott ország többször is szerepelhet rajta és bizonyára lesz olyan is amely kimarad a felsorolásból. Szóval még mielőtt megköveznétek, hogy például a Pisai Ferdetorony miért nincs rajta – a válaszom csupán annyi, hogy azért mert teljesen hidegen hagyott. Ezek a látnivalók a saját szubjektív véleményem alapján kerültek fel a listára. De nem akarom túlragozni a bevezetőt, nézzük is inkább szépen sorjában, hogy melyik azok az utazási élmények, amelyek a Travelhacker.eu európai bakancslista első helyezéseit elnyerték.

Mielőtt elindultunk a Maldív-szigetekre még egy fontos döntés előtt álltam. A szigetcsoport összesen 1200 szigetből áll. Ebből összesen 164 sziget turistaresort, közel 200 pedig lakott sziget. A szigetek nagy többsége pedig teljesen lakatlan, vagy pedig csupán mezőgazdasági célokra használják ezeket. A mi utazásunkról már írtam egy korábbi posztot, amelyben összefoglaltam azt is, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak a lakott szigeteknek. Viszont annyi hasznos információt gyűjtöttem össze az egyes lakott szigetekről egy excel file-ba, hogy úgy éreztem megéri még egy posztot írnom a Maldív-szigetekről. A táblázatot kissé kipofoztam és átírtam olvasható formába. Így született meg ez a poszt is. Ebben a posztban leírom a tényeket, amelyek az egyes szigetek mellett és a tényeket, amelyek egyes lakott szigetek ellen szólnak. A magyar blogok között nem találtam egyetlen posztot sem, amely kitért volna olyan lényeges kérdésekre – hogy milyen az egyes szigetek megközelíthetősége, mekkora a bikini beach ezeken a szigeteken vagy épp milyen a szeméthelyzet – gondolom senki sem szeretne műanyag zacskók között úszni élete legszebb utazásán. Nézzük hát, hogy melyik a legjobb lakott sziget a Maldív-szigetek közül.

Bár a célom mindig is a lehető legolcsóbb repülőjegyek levadászása, most úgy hozta a sors, hogy megengedhettem magamnak egy kis kényelmet. A Bécs – Los Angeles járat 12 óra hosszúságú repülőút és ez alatt az idő alatt még a világ legtürelmesebb embere is hajlamos besokalni. Én pedig korántsem vagyok a világ legtürelmesebb embere, szóval gondolhatjátok, hogy mennyire szeretek fél napot egy szűk kis székben kuporogni a magam két méter magasságával. Idén valahogy a szokásosnál olcsóbbak voltak a tengerentúli repülőjegy árak és meglepődve tapasztaltam, hogy az economy, illetve a premium economy repülőjegyek között minimális az árbeli különbség. Ha hozzászámoltam volna a feladott poggyász árát, akkor pedig ugyanannyiba került a két osztályra a repülőjegy. Úgyhogy kipróbáltam helyettetek is a különbséget. Összehasonlítom a sima economy osztály szolgáltatásaival. A posztból kiderül, hogy megéri-e a többletkiadást az Austrian Airlines premium economy osztálya. A végső válasz pedig egy kicsit meglepő és csöppet sem egyértelmű. Lássuk!

Néha egy utazást megszervezni nagyobb móka, mint maga a kirándulás. Vannak viszont olyan esetek, amikor a saját szervezés drámába torkollik. Ilyenkor a szervező elcsúszik egy apró banánhéjon, aminek következtében begyűrűznek az események és végül még csak a repülőtér termináljából sem jut tovább a tapasztalatlan utazó. Ehhez pedig elég egy rosszul megtervezett átszállás is, amely többnyire sima ügy. Ha minden jól megy, akkor az utazó pár óra repülés után kényelmesen megérkezik a transzfer helyszínére. Legfeljebb pár órát vár a csatlakozására és már indulhat is tovább. Kivéve akkor, ha valami váratlan dolog közbe jön. A mostani apró bakik mind-mind olyan hülye hibák, amiket könnyű elkerülni – már ha tud róluk az ember. Én szerencsére ezeket mind megúsztam, de azt száz százalékra kijelenthetem, hogy mindegyik esetnél volt már olyan egyén, aki beleszaladt ebbe a hibába és hatalmas sírás-rívás lett a vége. Ilyenkor pedig nem a légitársaság a hibás, hanem az egyén, hogy nem nézett utána egy adott ország szabályainak. Nézzük a leggyakoribb amatőr hibákat, amiket egy átszállás magában rejt egy külföldi repülőtéren. Akár tapasztalt utazó vagy, akár tapasztalatlan, mindenképp olvasd el ezt a posztot. Lehet, hogy épp a következő utazásod múlik majd ezen.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden évben, nyár elején az egyik üzleti utamra Dubrovnikba kell utaznom. A sok unalmas úti cél között ez igazi felüdülést jelent. Ráadásul mindig június elejére esik ennek az üzleti útnak a dátuma – ilyenkor pedig már kiváló az időjárás is. A horvátországi környéket már többé-kevésbé sikerült bejárnom, úgyhogy idén erre nem is vesztegettem sok időt. Kipattant viszont a fejemből egy ördögi ötlet. Át kellene ugorni Boszniába megnézni Mostar városkáját. Első pillanatban az autóbérlésre gondoltam, de hamar szembesültem a ténnyel, hogy nem olyan egyszerű az EU-n kívüli országokba átutazni bérelt kocsival. Nem maradt hát más hátra, mint egy szervezett utazás keretén belül meglátogatni a Balkán igazi gyöngyszemét. A Viator weboldalon nagyon gyorsan meg is találtam a számomra legmegfelelőbb csoportos utazást és rögtön le is foglaltam. A posztban részletezem, hogy hogyan sikerült az út, mi az ami tetszett a szervezésben és mi az ami nem. És hogy milyen vélemény alakult ki a fejemben a Viator szervezett útjairól? A posztból megtudhatjátok.

Tavaly nyáron az apróhirdetéses ajánlatokat böngésztem, amikor hirtelen szembe jött egy ellenállhatatlan ajánlat: egy órás privát hőlégballonos kirándulás Szlovákiában, szabadon választható helyszínnel. Alapjáraton mindig is érdekelt, hogy milyen élmény lehet egy hőlégballonos repülés. Ráadásul Szlovákia sokkal dimbesebb-dombosabb, mint Magyarország így a látnivalók is biztosítva voltak. Végül is mi baj történhet egy hőlégballonos élmény során? Engedjétek meg, hogy már a bevezetőben előre szaladjak és elmondjam a sztori végét: semmi, mert egy év alatt meg sem valósult az egész. Egy ízig-vérig morgolódós poszt következik, ahol senkit sem fogok kímélni. A pozitív élmények úgysem generálnak olyan visszhangot, mint a negatívak – szóval legalább ti egy jót szórakozhattok ezen a „zseniális” ötletemen. Ezek után pedig akkor fizetek be egy hőlégballonos útra, amikor Vladimír Putin megkapja a Nobel-békedíját. Vágjunk is bele, hogy mit érdemes tudni a hőlégballonokról, mielőtt valaki fejvesztve repülést foglalna.