Emlékszek gyerekkoromban hogyan imádtam egyik szikláról a másikra ugrálni minden alkalommal, amikor csak lehetett. Egy kicsit ezt az élményt hozta vissza az Arches Nemzeti Park. Észveszejtő boltívek alatt mászkáltunk. Gyakran a fizika szabályaival dacoló sziklaalakzatokat láttunk. Olyan helyeken túráztunk, amikről azt gondoltam korábban, hogy soha nem jutok el. Ráadásul pont egy olyan időszakban keveredtünk ebbe a rendkívül népszerű parkba, amikor nem kellett az óriási tömeggel megküzdenünk minden egyes négyzetcentiméterért a látnivalók környékén. Utólag egy dologban biztos vagyok. A vöröses színű homokkő boltíveit látva garantáltan minden utazónak tátva marad majd a szája a csodálattól. Ennek tükrében egy valóban különleges nemzeti park az Arches. Ráadásul vannak olyan részei a parknak, ahol akár mezítláb is mászkálhattok a sivatag homokjában. Ezeket az impulzusokat képzeljétek el egy viszonylag kis helyen és egy nagyjából átérzitek, hogy milyen csodálatos élményben is volt részünk. Ennek ellenére azért valahol legbelül egy kicsit csalódott is voltam a látogatásunk után. Bizonyos téren többet vártam ettől a természetvédelmi területtől. A posztban bővebben kifejtem, hogy mi az amiért kifejezetten tetszett az Arches Nemzeti Park és mi az amitől többet vártam. Nézzük mit is tud Utah állam leglátogatottabb nemzeti parkja.
Tartalom
Érdekességek az Arches Nemzeti Park látnivalóiról
- Az Arches Nemzeti Park 1971 november 12. lett kiemelt tájvédelmi körzetté és ezzel egyidejűleg nemzeti parkká nyilvánítva.
- A park legmagasabb pontja az Elephant Butte nevezetű homokkő szikla. Ha az ember jobban szemügyre veszi ezt a sziklát, akkor egy 1723 méter magasan található elefánt alakját veheti ki belőle.
- A leghosszabb boltív a parkban a Landscape Arch. Ennek a sziklának a nyílása 93,3 méter átmérőjű.
- A legmagasabb boltív a parkban a Double Arch. Ennek a sziklának a nyílása eléri a 34,1 méter magasságot.
- A nemzeti parkban több mint 2000 boltív található. Sajnos néhány korábban már beomlott. Cserébe viszont a természet erejének köszönhetően folyamatosan újabbak is képződnek.
- A boltívek különböző színekben pompáznak. A vörösek a földben található vasnak köszönheti a színezetét. A zöld boltívek pedig az oxidálatlan vasnak köszönhetően jelennek meg ebben az árnyalatban.
- Ami az Arches Nemzeti Park bioszféráját illeti, a következő élőlényekkel találkozhattok a park területén: 186 madárfaj, 52 fajta emlős, 6 halfaj, 21 fajta hüllő, 6 fajta kétéltű.
- A parkban érdemes felkeresni a Courthouse Wash Panel nevezetű sziklát. Itt remek állapotban megmaradtak az őslakosok rajzai. Ezekből a falfestményekből megtudhatjuk a helyi indiánok történelmét.
- Az Arches Nemzeti Park területét egykoron tenger borította. Amikor a tenger visszahúzódott, akkor a homok itt maradt. Ez a homok pedig megkövesedett és így alakultak ki a legendás boltívek.
- A sziklaképződést továbbá az is elősegíti, hogy milyen gyorsan váltakozik a parkban az időjárás. Egy nap alatt akár 40 fokot is ingadozhat a hőmérséklet. Ez főként az időjárástól és a csapadékmennyiségtől függ. Télen a parkban gyakran havazik is!
- Fontos, hogy az emberek ne térjenek le a kijelölt ösvényekről. Ez segít megvédeni a törékeny sivatagi ökoszisztémát. Ugyanis a talajkéreg olyan mohákból, algákból és baktériumokból áll, amelyek segítenek oxigént termelni.
- Az Arches Nemzeti Parkot több mozifilmben is díszletként használták fel. Többek között olyan blockbustereket forgattak itt, mint az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag, Thelma és Louise, illetve a Hulk-ot. Legalább 11 filmet készítettek itt a hollywoodi filmstúdiók.
- Egykoron ez a föld a dinoszauruszok otthonaként szolgált. Erre több bizonyíték is található. Érdemes fekeresni a Delicate Arch nevezetű boltívet, ahol az őshüllők lábnyomait a homokkőbe megkövesedve megtaláljátok.
- Aki szeret gyönyörködni a tejútrendszerben, annak érdemes itt maradnia a parkban az éjszakára is. Gyakorlatilag fényszennyezettség nélkül látható a Tejútrendszer és a többi távolabbi csillag. Ilyen tiszta égboltot nem sok helyen találtok a világon!
Előzetes foglalás – Fontos mielőtt elindulnál!
Az Arches Nemzeti Park területére a főszezon során előzetes foglalás szükséges. A főszezon április 1-től egészen Október 31.-ig tart. A foglalást a következő linken keresztül tudjátok elvégezni. Ennek az ára 2,- USD volt 2024-ben. Nem egy nagy összeg, de aki ebben az időszakban előzetes rezerváció nélkül érkezett a parkba, azokat megtérítették. Egyetlen módon lehet ebben az időszakban megkerülni ezt a foglalós rendszert – ha reggel 7:00 előtt, vagy délután 16:00 után érkeztek meg. A foglalás többnyire 3 hónappal előre elérhető (Itt találjátok a konkrét szétírást az egyes hónapokra) és főszezonban viszonylag hamar le is foglalják az emberek az elérhető dátumokat. Aki esetleg nem tudott szabad időpontot foglalni már az még egy nappal az érkezés előtt megpróbálhatja – ilyenkor beraknak még egy pár szabad dátumot a korábban linkelt weboldalra. Egy szónak is száz a vége, foglalt időpont nélkül ne gyertek főszezonba a nemzeti parkhoz. Ha pedig mégis megteszitek, akkor korán kell majd kelnetek – vagy pedig nem juttok be.
Élmények és saját vélemény az Arches Nemzeti Parkról
Éjszaka landolt a repülőgépünk Utah államában. Mivel Chicago-ban szálltunk át, ezért az útlevél ellenőrzést már ott letudtuk. Salt Lake City repülőterére már belföldi járatként gurult be a 737-es Boeingunk. Kissé meggyötörten, ám annál nagyobb elánnal vágtunk neki az utazásunknak. Az autónkat a Sixt-nél béreltük. Az autót a Discovercars ár összehasonlítón keresztül foglaltuk. jelentősen olcsóbb árat kaptunk mint ha egyenesen a Sixt-nél foglaltam volna le a kocsit. Bár korábban megfogadtam, hogy soha többé nem bérelek náluk autót, viszont most különleges helyzettel néztünk szembe. Máshol akartuk felvenni az autótt és máshol szerettük volna leadni. Ezt pedig egyedül a Sixt válalta felár nélkül. Szerencsére ezúttal nem volt velük semmi gond sem. Egy dolgot leszámítva. Egy Toyota Camry típusú kocsit béreltünk eredetileg. Mivel az autókölcsönző nem tudta biztosítani ezt a kategóriát, ezért eggyel magasabb szintű kocsit kaptunk. Így felár nélkül átadták nekünk egy Ford Mustang kulcsait. Ez elsőre örömhírnek tűnhet, ám amikor az ember szembesül vele, hogy ez a tragacs csak két ajtós és a rakodótérbe legfeljebb egy halott prosti is csak feldarabolva fér el. Szóval aki prostikat szeretne gyilkolni, az inkább ne Mustangot béreljen.
Éjjel nekivágtunk a széles, véget nem érő amerikai autópályáknak és egészen Moab városáig autókáztunk. Moab-ról azt kell tudni, hogy ez a központi település a Canyonlands Nemzeti Park és az Arches Nemzeti Park között. Nem egy nagy városról beszélünk, sokkal inkább egy hosszú utcára emlékeztet. Itt a város legvégén a Big Horn Lodge motelben szálltunk meg. A hely pont úgy nézett ki, mint ahogy az amcsi krimikbe egy gyilkosság helyszíne. Imádtam a hangulatát és szerencsére a veséimet sem vágták ki az éjszaka folyamán.
Reggel kipihenve nekivágtunk Amerika egyik legnépszerűbb nemzeti Parkjának, az Arches-nak. Ez a park főként a lenyűgöző szikla boltíveiről híres. Előzetesen annyi volt a tervünk, hogy minél több ilyen boltívet felkeresünk. Ha pedig érkezünk, akkor nekivágunk egy könnyebb túrának is. Ez a túra pedig a Fiery Furnace lett volna. Utána is olvastam, hogy mire lesz szükségünk a túrához. Mint oly sok gyönyörű hely Amerikában ez is túl népszerű lett a turisták körében. Már már annyira felkapott volt, hogy engedélyt kellett bevezetni hozzá. Csakhogy, ahogy kiderült a helyszínen már nem lehet megigényelni az engedélyt – ezt még indulás előtt meg kellett volna tennünk. Ahogy bementem a turista központba búboci boci szemekkel ránéztem a túlsúlyos kék hajú cseppet sem barátságos vadőrnőre és megkérdeztem, hogy nem-e tehetne kivételt velünk. Ilyen gyors elutasítást nem kaptam azóta, hogy elhívtam a végzős bálba általános iskolában az osztály legjobb csaját. Sebaj, túrázunk majd valamelyik másik útvonalon – gondoltam. Végül is több mint 2000 boltív található a park területén, valahova csak beengednek majd.
Mint ahogy útközben rájöttünk tök fölösleges volt ezen a túrán paráznunk – számtalan kisebb-nagyobb túra közül válogathatnak a park vendégei. Mi három rövidebbet is végigsétáltunk. Szerencsére egyik sem volt túlzottan megterhelő és a látvány kárpótolt. Az én személyes kedvencem a Double Arch volt, amely csupán pár száz méterre található a főúttól. Viszont ilyen kilátást sehol máshol a világon nem találtok. Közvetlenül egymás mellett két óriási homokkőből álló kőhidat láthattok. Sajnos elég sok ember volt itt még a novemberi főszezonon kívüli időszakban is. Ennek ellenére viszont nem bírtam betelni a látvánnyal. Csak álltam a természet eróziós erejének mesteri alkotása előtt és bámultam, hogy tudott valami ilyesmit alkotni a nagy vadon emberi beavatkozás nélkül.
Innen az utunk tovább kanyargott és elérkeztünk ahhoz a túraútvonalhoz, amelyet eredetileg kiszemeltünk, de nem volt hozzá engedélyünk. Sokat filóztunk, hogy meg-e próbáljuk engedély nélkül vagy sem. Azért gondolhatjátok, hogy mennyire csalogatott a tiltott gyümölcs. Végül aztán elvetettük az ötletet, mert már amúgy is lassan kezdett besötétedni. Ez utólag jó döntésnek bizonyult, ugyanis több embertől is visszahallottam, hogy valóban ellenőrzik a parkőrök a felhatalmazásokat. Szóval így csupán kívül megszemléltük a Fiery Furnace hegyeit. Közben észrevettem egy táblát, ahol azt írták, hogy ha nincs engedélyünk akkor sem kell elkeserednünk, ugyanis az út végén van egy nagyon hasonló túra, ahova az nélkül is be lehet menni. Elmosolyodtunk és már robogtunk is tovább ehhez a ponthoz.
Amikor megérkeztünk a park végébe, akkor már kabátban is fáztam. De azt gondoltam, egy életem – egy halálom nekivágok az előbb említett Devil’s Garden Trail-nek. Ez a túra 12,7 kilométer hosszú, de nem muszáj az egészet megtennetek. Mi is csak egy kisebb kört választottunk, mivel sötétben és hidegben senkinek sem lett volna kedve a dombok között ragadnia közülünk. Az útvonal pedig szó szerint észveszejtő volt. Néhol úgy nézett ki a táj, mintha a Dűne filmek Arrakis sivatagos bolygójára kerültünk volna, néhol pedig olyan érzés volt, mint ha egy Winnetou filmbe csöppentem volna. Szerencsére egyetlen homokféreg és egyetlen vérszomjas apacs sem sem jelent meg, így aztán önfeledten tudtuk élvezni a tájat. A Mustanghoz már teljesen átfagyva érkeztünk vissza. Az útvonal innen már csak visszafele vezetett. Be is pattantunk a kocsiba, majd az irányt Moab felé vettük. A következő megállónk másnap a Canyonlands Nemzeti Park volt. Ez pedig váratlan módon minden téren überelte az Arches-t.
Szállások az Arches Nemzeti Park környékén
A legjobb spórolós ajánlat: Big Horn Lodge
A legjobb budget szállás Moab területén. Mi is itt szálltunk meg és egyáltalán nem okozott csalódást. Kívülről igaz, hogy egy kissé egyszerűbb a hotel, de a szálloda berendezése beleillene bármelyik amerikai vadnyugati filmbe. A hotel Moab központjában található, szóval pár perc gyalogszerrel és a legjobb helyi éttermek közül válogathattok. A szállodában négyágyas szobák találhatók, így egy nagyobb társaság számára is remek opció lehet.
Az arany középút: Field Station Moab
Ha valakinek nem okoz gondot kicsivel többet fizetnie egy szállásért, akkor nem is olyan vészes áron már egy jaccuzzis, medencés hotelt foglalhat. Mivel mi a nap nagy részét túrázással töltöttük, ezért nem sok időnk jutott volna a pancsolásra. Viszont biztosan van olyan ember, akinek jól esik egy fáradalmas hosszú utazás után a jaccuzzi forró vízében lubickolnia. Ez már mindenkinél a személyes preferencia kérdése.
A legjobb luxus szállás: Castle Valley Inn
Ettől eredetibb hangulatú szállást nem találtok az Arches Nemzeti Park területén. Egy valódi vadnyugati rönkházikó a préri közepén. Érdemes a vityillóról készült fotókat megnézni, hogy rájöjjön az emberek, hogy miről beszélek. Gyakorlatilag a házból a vadnyugat hegyeire néz a kilátás. Ha valaki szerette gyerekkorában az indián filmeket és nem sajnálja a pénzét egyedi szállásokra költeni, akkor a Castle Valley Inn egy valódi különleges élmény lehet számára.
Amennyiben a fenti szállások közül egyik sem felel meg az elképzeléseidnek, érdemes körülnézned a Booking.com további ajánlatai között is:
Túrázási lehetőségek
Bár a parkban számtalan túraútvonal közül lehet választani, én csak a számomra három legérdekesebbet szeretném kiemelni:
Double Arch
- Túra hossza: 1 kilométer
- Nehézség: könnyű
- Időtartam: 20-30 perc
- Szintemelkedés: 9 méter
Ez az egyik legkönnyebb túra az egész nemzeti parkban. Ennek tükrében szinte már kötelező is ide mindenkinek elgyalogolnia. Már az autóútról látni, hogy mennyire hatalmas is ez a dupla boltív. Miközben ott álltam alatta tiszta libabőrös voltam és végig azon izgultam, hogy csak most ne roskadjon össze, mikor alatta állok. A Double Arch a maga 34 méterével ez a legmagasabb boltív a parkban. A 44 méter hosszával pedig a második leghosszabb. Aki szereti az Indiana Jones filmeket (és ugyebár ki ne szeretné?!), annak ismerős lehet a helyszín. Az ifjú Indie itt próbálta megtalálni a Coronado keresztet a filmben. A Double Arch-tól délre találjátok az Elephant Butte sziklát, amely leginkább két meghajló elefántra emlékeztetett.
Devil’s Playground
- Túra hossza: 13 kilométer
- Nehézség: megerőltető
- Időtartam: 4-5 óra
- Szintemelkedés: 87 méter
A park legtávolabbi csücskében találjátok az Arches Nemzeti Park legjobb túráját. Itt van a legtöbb boltív is a parkban. Miközben itt sétáltunk a parkban végig azt éreztem, hogy a civilizációt teljesen magam mögött hagytam. Sajnos nekünk már nem jutott elég időnk a teljes túrára, így csak a Landscape Arch-ig tartó kis kört tettük meg. Ez nagyjából 3 kilométer hosszú volt – de ha egy kicsivel több időnk lett volna, akkor biztosan az egész túrát megtesszük. Azok, akik a teljes útvonalat megtették azt mondták, hogy rengeteget kellett mászniuk és nagyon sok volt a lejtő és emelkedő is. A legizgalmasabb részei a túrának következő látnivalók: Pine Tree, Tunnel, Navajo, Partition, Double O, Dark Angel.
Fiery Furnace
- Túra hossza: 3,2 kilométer
- Nehézség: nehéz
- Időtartam: 180 perc
- Szintemelkedés: 229 méter
Ez az Arches Nemzeti Park legfelkapottabb túrája az interneten. Már amikor a Fiery Furnace parkolójában jártunk, akkor tudtuk, hogy miért. A boltívek, az oszlopok és a sziklakupolák egymást váltották. Egyszerűen lenyűgöző volt a hely panorámája. A baj csak az volt, hogy ehhez a túrához külön engedély kell – és mint korábban említettem mi ezzel nem rendelkeztünk. Erre a regisztrációra azért van szükség, mivel a park ökoszisztémája rendkívül törékeny, ezért limitálni kellett a látogatók számát. Ráadásul a hely egy elég nagy labirintus is, úgyhogy gondolom senki sem szeretne úgy eltévedni, hogy ott kell éjszakáznia.
Két fajta túra közül lehet választani. Az első egy ranger által vezetett túra, a másik pedig egy túravezető nélküli opció. Aki tudja, az válassza inkább az első lehetőséget. Így legalább nem tévedtek el majd.
- A túravezetős hegymászást itt tudjátok lerezerválni. Ennek az ára 16,- USD volt 2024-ben/fő.
- A túravezető nélküli túrát itt tudjátok lerezerválni. Ennek az ára 10,- USD volt 2024-ben/fő.
Mindkét túrát érdemes a lehető legkorábban lefoglalni, ugyanis nagyon gyorsan elfogynak a szabad helyek – ahogy mi is megtapasztaltuk.
Összegezve
- Megközelíthetőség – 10/3
- Látványvilág – 10/7
- Tömegnyomor – 10/8
Bár lehetett volna még többet is túrázni a sziklák között, azért a boltívek egy idő után elég monotonná váltak. Szép a táj, valóban különleges a kilátás is. De valahogy mégis végig úgy éreztem, hogy ettől azért többet nyújthat a többi nemzeti park a környéken. És mint később bebizonyosodott igazam is lett. Utah összes nemzeti parkját végigjártuk és ha rangsorolnom kellene őket, akkor határozottan az Arches Nemzeti Park tetszett a legkevésbé. Mielőtt még pedig valaki beleállna a szavaimba – nem azt mondom, hogy nem éri meg ezt a helyet megnézni, de az összes többi valamivel többet nyújt – legyen az akár a Canyonlands Nemzeti Park, a Zion Nemzeti Park, vagy pedig a Bryce Canyon. Összegezve 10/7 pontot adnék erre a nemzeti parkra.
