Valamiért soha az életemben nem szerettem az autós kirándulásokat. Amikor csak tehetem, mindig repülővel indulok útnak. Most viszont egy elég furcsa helyzet adódott. A feleségem előrehaladott állapotos és az orvos már nem ajánlotta neki a repülést. Otthon összeült a kupaktanács és elkezdtünk azon töprengeni, hogy miképp lehetne megmenteni még ezt a nyarat. Szóba jött a vonatozás északra, egy szimpla balatoni kirándulás, vagy még egy körutazás is a Balkánon. Végül ez utóbbi került ki győztesen a virtuális ötletekkel teli kalapból. Összecsomagoltuk a csomagjainkat és elindultunk dél felé. Ekkor viszont még csak nem is sejtettem, hogy mekkora szívás vár ránk. A posztban elmesélem, hogyan adta meg magát a drága kis autónk a szerb-magyar határon, hogyan kerültem egy csőre töltött gépfegyveres katonával szembe és milyen viszontagságokkal jár egy autómentő keresése Szeged környékén. Bár elsőre kicsit hihetetlen lesz ez a történet, megnyugtatok mindenkit, hogy valóban megtörtént és minden szóról szóra igaz benne. De kezdjük inkább az elején.