Franciaország nem csak Párizs és a francia Riviéra! Legalábbis ilyen szöveggel érvel a legtöbb utazó. Ezzel a mondattal pedig én is teljes mértékben egyetértek. Viszont az már kérdéses, hogy pont Marseille miatt érdemes-e átrepülni fél Európa felett. Ez a város az európai koloniális múlt találkozása a modernkori Afrikával. Lényegében az utazók itt szembesülhetnek azzal, hogy hova vezetett Franciaország sötét múltja. Valódi olvasztótégely lett a városból. Itt aztán tényleg a világ összes vallása és etnikuma képviselteti magát. Alapjáraton ezzel semmi gond sem lenne, de valahogy a város nem úgy fejlődött az évek során, hogy ezeknek a különböző kultúráknak a találkozását megfelelően kezelni tudja. Sajnos a közbiztonság kimondottan rosszá vált Marseilleben. Ehhez még érdemes azt is számításba venni, hogy a második világháborúban a bombázások során Marseille belvárosában a látnivalók többsége megsemmisült. Összegezve tehát egy nem túl biztonságos helyről beszélünk, amely még csak látványosságokban sem gazdag. Én bennem Marseille végül nagyon csak vegyes érzéseket hagyott. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy bárkinek nyugodt szívvel tudnám ajánlani ezt az úti célt. A posztban elmesélem, hogy milyen kalandokat éltem át Marseilleben és miért nem szeretnék ide soha többé visszatérni.

A 2023 nyarán igyekeztem a lehető legtöbbet utazni. Tavaly gyermekáldás miatt kissé visszavettünk a tempóból, de idén sikerült mindent bepótolnunk úgy érzem. Koppenhágával már hosszú ideje szemeztem. Dánia egyike volt annak a pár európai országnak, ahol eddig még soha nem jártam. Nem azért, mert soha nem vonzott volna – szimplán csak mindig máshova vitt az utam. Szerencsére az idei évben eljött annak az ideje, hogy felkeressem Európa egyik legfejlettebb országát. Az elvárásaim egészen magasan voltak, miután annyi pozitívumot hallottam erről az elbűvölő helyről. Az emberek nagy része, aki már járt itt szinte mind dicsérte. És azt kell, hogy mondjam én is remekül éreztem magam ebben az északi kisvárosban. Semmilyen téren nem okozott csalódást. Legyen az akár a remek közbiztonság, a kiváló (nem dániai) ételek, a boldognak tűnő emberek, vagy éppenséggel az eseménydús éjszakai élet a városban. Összesen öt napot töltöttünk Dánia fővárosában és bőven volt mit csinálni ennyi idő alatt is. A posztból megtudhatjátok, hogy miként tengettük napjainkat Koppenhága városában, milyen látnivalók kerültek fel a kötelező látványosságok listánkra, és azt is, hogy mennyire drága (nagyon durván) Dánia fővárosa. Nézzük!

A 2023-as év főszezonja nem épp a legjobban indult a görögök számára. Először Rodosz kezdett el égni, utána Korfu is lángokra lobbant az óriási forróságokban majd végül fél Görögország úgy izzott, mint a pokol tüze Dante könyveiben. Na és találjátok ki, hogy mikorra volt repülőjegyünk Görögországba, Korfura? Persze pont egy nappal azután indult a repülőgépünk, hogy a médiában futótűzként terjedt a hír, hogy a szigetről sorban telepítik ki a lakosokat. Mi pedig egy ekkora információkáoszban vágtunk neki az idei nagy családi kirándulásunknak. Az pedig, hogy nem maradtunk otthon felettébb jó döntésnek bizonyult! Korfu bizony tényleg egy mesébe illő látványt nyújtott. Már a repülő ablakából feltűnt az olajfák zöldellő egyvelege a mediterrán erdős tájjal egybeolvadva. Görögország puszta szigetei között azért nem ehhez a látványhoz szokott a két szép kék szem. Határozottan a kedvemre való volt a kilátás. És bizony Korfu valódi varázsa a természeti csodáiban rejlik. Az igazi látnivalók Korfu szigetén a változatos táj, a buja növényzet, a rapszodikusan hullámzó tenger és a számomra meglepően gazdag állatvilága. Szóval a sziget tényleg ámulatba ejtő. De hogyan is vizsgázott a legendás görög vendégszeretet Korfun az alapjáraton is magas elvárásaimhoz képest? A posztból kiderül.

Július közepén egy csütörtök délután unottan érkeztem haza munkából. Úgy éreztem, hogy belekerültem egy mókuskerékbe és valahogy ki kellene zökkenni a monoton körforgásból. A repülőjegyek ára nyáron az egekben vannak: júliusban és augusztusban igyekszem kerülni is a légi közlekedést. Ráadásul az utolsó pillanatban sem egyszerű leakasztani egy olcsó repülőjegyet valahova. Így esett, hogy megnyitottam a Google térképet és megnéztem melyik úti cél található elérhető távolságra tőlünk autóval. Két célállomás közül válogattam, ahol még eddig sosem jártam. Az első Lichtenstein és Svájc kombinációja volt. A második pedig Velence. Mivel nem tudtam választani a kettő közül, ezért egy pénzfeldobásra bíztam a sorsomat. A cím alapján könnyen kitalálhatjátok, hogy Velence lett a nyertes. Szóltam a feleségemnek, bepakoltuk a gyereket és nagyjából 20 perccel az érme feldobása után, már robogtunk is Velencébe. Általában az emberek csak pár napra állnak meg itt és rohannak tovább az olasz tengerpartokra. Mi szerettük volna felfedezni Velence rejtettebb zegzugait is, meg akartuk nézni a főbb útvonalakon kívül eső látnivalók többségét is. Ennek tükrében le is mondtunk a strandolásról és csak Velencében voltunk végig. A posztból megtudhatjátok, hogy milyen is a város, mennyire büdösek a csatornák, tényleg olyan drága-e minden, ahogy az emberek mondják.