2022-ben végre ismét minden kezd helyreállni a hétköznapokban. Ennek köszönhetően sikerült újra eljutnunk Londonba, Nagy-Britannia fővárosába. A pandémia kitörése előtt már rengetegszer jártam London városában, így a látnivalók többségét már sikerült megnéznem. Most igazából nem is turistáskodni jöttem az Egyesült Királyságba, üzleti dolgok szólítottak oda. Persze ennek ellenére maradt egy kis időm megnézni, hogyan változott meg a város. Örömmel konstatálhatom, hogy a legtöbb dolog változatlan maradt. Sőt Londonban az élet már csaknem úgy néz ki, mintha soha ezelőtt nem is létezett volna semmilyen járvány. Az egyedüli dolog, ami még arra emlékeztet, hogy valami nagyon csúnya dolog történt a világban a 2020-as évek elején, az a helyenként feltűnő maszkban sétáló emberek látványa. A posztban részletesen elmesélem, hogy milyen most London, mi az ami jó felé, mi az ami rossz felé változott. Egy biztos, London továbbra is Európa egyik ékköve maradt és a várost még mindig legalább egyszer kötelező mindenkinek meglátogatnia. A posztban megtaláljátok a legjobb tippeket és trükköket egy londoni utazás megszervezéséhez. Ha még nem jártál ott, akkor erősen ajánlott elolvasnod ezt a posztot. Ha meg már igen, akkor egyenesen kötelező. Vágjunk is bele.
Tartalom
Érdekességek Londonról
- London városának lakói több mint 300 nyelven beszélnek. Többek között ennek köszönhetően a világ egyik legváltozatosabb városaként tartják számon Londont. Nagyjából 8 millió ember él az Egyesült Királyság fővárosában. A legegzotikusabb beszélt nyelvek a közvetkezők: bengáli, gudzsarati, pandzsábi, kantoni, mandarin, hokkien.
- A Big Ben-t valójában nem Big Ben-nek hívják! Ez a látnivaló vitathatatlanul London leghíresebb nevezetessége. Meglepő módon viszont az igazi neve csak annyi, hogy „Clock Tower”, ami magyarul Óratoronyt jelent. A „Big Ben” az óratoronyban található harang neve. Ha Londonban jártok, a Big Ben közelében, akkor nyugodtan untasd barátaidat és családodat ezzel a hihetetlenül érdekes ténnyel.
- Létezik egy törvény a közhiedelemben, amely alapján tilos meghalni a parlamentben. Ennek valódi alapja nincs. Valószínűleg onnan indult el az egész mendemonda, hogy akik a királyi palotában halnak meg, azoknak joguk van egy ingyenes állami temetésre. A brit parlament épületére viszont egyetlenegy ilyen törvény sem vonatkozik.
- II. Károly angol király elrendelte, hogy hat hollót helyezzenek el a londoni Towerben. Ezeknek a hollóknak, az volt a feladatuk hogy megvédjék az épületet. Hat hollót azóta is a toronyban tartanak, és babonás okokból mindig is ott kell lenniük a madaraknak. A biztonság kedvéért minden hollónak lenyírják egy szárnyát. Sőt! Még egy tartalék hollót is tartanak arra az esetre, ha valamelyik madár úgy döntene, hogy elrepül világot látni.
- A15. században kitört a fekete halál nevezetű pestis járvány. Ez a fertőzés Európa egy harmadát juttatta át a túlvilágra. Londonban ekkor nagyon rossz higiéniai körülmények uralkodtak ezért a várost sokkal rosszabbul sújtotta a pestis, mint a többi környező települést. A halottakat összegyűjtötték az utcákon és közös sírokba dobálták őket. A londoni építkezéseken egészen a mai napig számtalan csontváz kerül elő ezekből az időkből. Az Aldgate Station nevezetű metrómegálló alatt több mint 1000 holttest van elásva. Próbáljatok majd ne erre gondolni, ha itt szálltok át.
- A londoni metró világszínvonalú tömegközlekedést biztosít. Ha viszont az eredeti tervek alapján építették volna fel, akkor egy teljesen más létesítmény jött volna létre. Amikor a metróépítése felmerült, akkor az eredeti ötlet alapján el akarták árasztani az alagutakat vízzel és a szerelvényeket uszályok vontatták volna. Adjunk hálát Istennek, hogy ez nem valósult meg.
- Az 1666-ban kitört londoni tűzvész bizonyára ismerősen hangzik a legtöbb olvasónak. Van egy dolog, amit viszont már csak kevesen tudnak erről a tragédiáról. Annak ellenére, hogy a város szinte teljesen leégett, a tűzvészben mindössze 6 ember halt meg. Sajnos a halottak száma később sokkal magasabbra ugrott, a tűzesetből fakadó külső okok miatt.
- Ahogy New Yorkban a sárga taxik, úgy Londonban a fekete taxik a város jelképei. A fekete színű taxik sofőrjeinek évről-évre teszten kell helytállniuk. Ez a teszt hihetetlenül nehéz, ugyanis a sofőröknek minden egyes utcát ismerniük kell a városban ahhoz, hogy levizsgázzanak. Sok taxisofőr éveken át tanulmányozza London utcáit, csak azért, hogy megkapja a fekete színű taxira az engedélyt.
- A Philpot Lane nevezetű utcán található a világ legkisebb szobra. Ez a szobor két kisegeret ábrázol, amelyet az emlékmű építése közben meghalt két munkás emlékére állítottak. A két melós sajnos összeveszett ebéd közben egy félig megdézsmázott szendvicsen. A veszekedés tettlegességig fajult, majd végül együtt zuhant a két férfi a mélybe. Mint később kiderült, a szendvicset egerek falták fel.
- A Szent Pál-székesegyház az eredeti tervek alapján teljesen másképp nézett volna ki. Christopher Wren eredeti elképzelése alapján a Szent Pál-székesegyház egy 60 láb magas kőből készült ananász lett volna. Sajnos, ez sosem valósult meg. Valójában viszont milyen jól is jött volna egy kis trópusi hangulat London belvárosába? – (irónia vége).
- A királynő a Buckingham-palotában él mind a mai napig. Igaz számtalan másik királyi rezidenciával is rendelkezik. Ennek ellenére, a mai napig gyakran tartózkodik a Buckingham-palotában. Azt, amikor a palotában tartózkodik a zászlórúdra fellengetett királyi zászlóról lehet tudni. Ezt a zászlót csak olyan épületekre szabad kitűzni, ahol a királynő az adott pillanatban jelen van.
- Londonban található egy egyiptomi hieroglifákkal díszített obeliszk is. Ezt úgy nevezik, hogy „Kleopátra varrótűje”. Aki szeretné felkeresni, az menjen a Victoria Embankment-re. Ezt az ott található egyiptomi műemléket 1838-ban állították fel. Az állítás közben több emléktárgyat is elástak alá. Többek között London pontos térképét, a Bibliát, néhány akkori napilapot, egy teljes rúpiát és 12 fényképet a kor legszebb angol hölgyeiről.
- A Trafalgar téren a 2000-es évek elején nem lehetett úgy végigsétálni, hogy a turistát le ne támadják a galambok. Több ezer elvadult galamb éldegélt itt a téren. Többnyire azért tartották itt őket, hogy a turisták fotózkodhassanak velük. Ken Livingstone, London akkori polgármestere viszont 2003-ban megelégelte az agresszív szárnyas jószágokat. Ken betiltotta a galambok etetését és a takarmány árusítását a téren. A polgármestert annyira dühítették a madarak, hogy még solymászokat is bérelt fel, hogy elkergessék a galambokat. Mostanra már tudjuk, hogy a terve sikeres volt.
- Londonról köztudott, mekkora metropolisz. Rengeteg híres ember él és élt az Egyesül Királyság fővárosában. Többek között olyan nevek kötődnek Londonhoz, mint Pete Townshend, Kate Moss, Elton John, Robbie Williams, Sean Bean – Totteridge, Amy Winehouse, David & Victoria Beckham, Karl Marx, Charles Darwin, Sylvia Plath, Charles Dickens, Jimi Hendrix, Wolfgang Amadeus Mozart, Simon Cowell, Florence Nightingale és még sokan-sokan mások.
- Egy év leforgása alatt nagyjából 1,265 milliárd ember használja a londoni metrót. Ez kicsivel több, mint India teljes lakossága! Ennek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy milyen nehéz néhány forgalmasabb útvonalon ülőhelyet találni. Az összesített adatok alapján a legforgalmasabb állomás a Waterloo. Ezen az állomáson évente 100,5 millió utas fordul meg.
- A London Eye óriáskerék világhírnévnek örvend. Érdekes módon viszont ez korántsem az első óriáskerék volt Londonban. 1895-ben az indiai birodalomról tartottak egy kiállítást Londonban, aminek a tiszteletére a szervezők felhúztak egy óriáskereket is. Ezt az óriáskereket „The Great Wheel-nek” nevezték el, ami annyit jelent, mint „A hatalmas kerék”. A hatalmas kereket 1907-ben lebontották, és a London Eye csak 91 évvel később készült el.
- Londont sokan a múzeumok városának tartják. A város több mint 170 múzeummal büszkélkedhet, amelyek közül a legismertebb a British Museum.
Személyes élményeim az utolsó londoni utazásomról
Eleve zűrösen indult az utazásunk, sajnos egy nappal később érkeztünk meg, mint ahogy terveztük. Erről egy kicsit későbbi posztban írok majd. Kora hajnalban indultunk Bécsből Stansted repülőterére a Ryanair járatával. A repülőjegy 9,99,- euróba került egy irányba, szóval egyáltalán nem volt vészes. Ezután viszont már semmi sem akart úgy összejönni ahogy terveztük. A vonatjegyünk sajnos érvénytelenítve lett a későbbi érkezés miatt, szóval újat kellett vásárolnunk. Ejj! Egye-fene gondoltam, túléljük. Amíg megvettük az új jegyet, addig a mi vonatunk szépen csendesen elszáguldott előttünk. Mivel a jegy egész napra érvényes, ezért szerencsére már másik jegyet nem kellett vennünk. Fél óra várakozás után begurult a Stansted Express és útnak indultunk a Liverpool Street megállóra.
A vonatban ülve döbbenten tapasztaltam, hogy megérkezett Londonba az évezred vihara. Villámok cikáztak az égbolton és a szél süvítve tombolt. A vonatozás közben egy nagyon sötét bőrű alak maszk nélkül végig a pofámba köhögött – szóltam is neki, hogy legalább ne a képembe fröcskölje a nyálát a COVID-19 víruspara közepén. Erre megkaptam, hogy az Egyesült Királyság már legyőzte a vírust és a maszkviselés nem kötelező. Sőt még fertőzötten is ki lehet menni az emberek közé. Ránéztem, vállat vontam és hallgattam tovább a podcastjaimat. Eleve már úgy álltam úgyis az úthoz, hogy ennél rosszabb nem lehet. Soha nem tévedtem még ekkorát az életemben – pedig túl vagyok már pár rossz döntésen.
A Liverpool Stationre érve feltöltöttem az Oyster kártyámat kredittel és elindultam az aluljáróba. Döbbenten tapasztaltam, hogy a koromfekete bőrű tüsszögős „barátomnak” egy valamiben tényleg igaza volt – a maszk az már tényleg csak ritka számba ment az emberek arcán. Le is vettem én is a maszkot. Kicsit úgy éreztem magam az embertömegben ennyi hónap maszkviselés után, mint a király, aki meztelen. Lesétáltam a metrómegállóba, ahol viszont egy újabb szívás következett. A kapuk le voltak zárva és a szerelvények nem közlekedtek. Mint megtudtam, a metró alkalmazottjai elégedetlenek a munkakörülményekkel és egész hetes sztrájkot hirdettek. Ez remek, teljesen fölöslegesen töltöttem fel az Oyster kártyámat pénzzel. Hű de jó, hogy pont ezen a héten jöttem Londonba.
A hotelünk az St. Giles Hotel volt. Elsőre tisztára örültem, hogy ott szállunk meg – szeretem azt a hotelt. Viszont amikor megtudtam, hogy nincs metróközlekedés a városban, akkor már korántsem voltam oly boldog. A Liverpool Street és a hotel egymástól egy óra gyalogos távolságra találhatóak. Semmiképp sem akartam az ítéletidőben ennyit sétálni, ezért több mindent is kipróbáltam. Elsőként taxit hívni, sajnos eredménytelenül. Nem csak nekem jutott eszembe ez a megoldás. A vasútállomás előtt már kígyózott a taxira váró emberek sora. Ráadásul csúcsidő is volt. Elég hamar beláttam, hogy esélytelen ez a megoldás. Megkerestem a pótlóbuszokat, viszont azok sem közlekedtek a dugó miatt. Király, nem maradt hát más hátra, mint gyalog eljutni a hotelbe. A tomboló hurrikánban nem érdekeltek a látnivalók, nem érdekelt London nagyvárosi hangulata, de még csak az emberek a sokasága sem. Egyetlen egy dolgot akartam – minél előbb a hotelre érni.
Ugorjunk egy órát az időben – bár ott is ilyen könnyen ment volna az egész. Mikor bőrig ázva megérkeztem a hotel recepciójára, közölték velem, hogy nincs az én nevemre semmilyen foglalás. Én pedig csak álltam és tátott szájjal bámultam a pakisztáni származású recepciós hölgyre. Próbáltam a lehető legnyugodtabb hangon közölni vele, hogy én már bizony kifizettem a szobámat és annak valahol látszódnia kell a rendszerben. Négy-öt alkalommal átfutotta, de semmi. Előálltam egy olyan javaslattal, hogy felmegyek a szobámra, átöltözök, ő addig keresse meg a foglalásomat és aztán egy békés mosollyal letudjuk ezt az egész incidenst. Nem volt vevő az ötletemre. Kínomban azt mondtam, hogy kifizetem akkor ismét, csak már öltözhessek át. Amikorra a fizetéshez érkeztünk, hirtelen megtalálta a hölgy főnöke az előző foglalásomat. Csodálatos!
Maga az út ezután már egyre jobb és jobb lett. Fantasztikusakat ettünk „nem brit éttermekben”, olyan helyekre jutottam el, ahova idáig még soha nem sikerült. Úgy élveztem Londont, mint aki életében először jutott el Nagy-Britannia fővárosába. A pocsék idő, a rengeteg nyűg és elköltött pénz ellenére London kiváló élményt nyújtott. Valahol legbelül ezekre a dolgokra készüljetek fel ti is utazás előtt és akkor imádni fogjátok ti is a várost. Ne a rossz dolgokra koncentráljatok (mert lesz abból is bőven), hanem arra a pár pillanatra amikor a Temze fölött kisüt a nap.
Az egyik korábbi posztomban már írtam Londonról, de akkoriban még nagyon félvállról vettem a blogszerkesztést. Azóta legalább 10 alkalommal jártam Nagy Britannia fővárosában és már gyakorlatilag úgy ismerem a várost mint a tenyeremet. Itt az ideje picit jobban beleásni a részletekbe, hogy mi is vár az utazókra Londonban.
Utazás Londonba
Szerencsére a fapados légitársaságok megjelenésével, már egyáltalán nem nehéz dolog olcsón eljutni Londonba. Sőt, kimerem jelenteni, hogy a legkisebb kiadás egy londoni út során a repülőjegy ára. Minden más többe fog kerülni. Legyen az a szállás, a tömegközlekedés és a transzferek, a belépők a látnivalókhoz, vagy csak az étkezés. Londonnak több nemzetközi repülőtere is van, és érdemes nagyon jól megfontolni, hogy melyiket válasszuk utazás előtt. A legfontosabb repülőterek a következők:
Heathrow repülőtér
A British Airwaysnek a hubja. Az összes repülőtér közül ez az egyik legdrágább. Legnagyobb előnye az, hogy közel található a belvároshoz. A Heathrow repülőtérről egyenesen metró közlekedik a belvárosába. Ennek köszönhetően a transzfer innen a legolcsóbb. Hátránya, hogy a repülőjegyek pontosan ezért erre a repülőtérre a legdrágábbak. Ide repül többek között a British Airways és az Austrian Airlines is. A többi légitársaság csak átszállással repül a Heathrow-ra, amit szinte semmilyen körülmények között sem ajánlanék.
Gatwick repülőtér
A Gatwick repülőtér a British Airlines második központi hubjaként működött egészen a COVID-19 megjelenéséig. Ekkor viszont a légitársaság nem tudta fenntartani a megszorítások közepette a járatait, ezért hirtelen rengeteg szabad résidő jelent meg a repülőtér útvonal hálózatában. Hatalmas harc közepette a Wizz Air-nek sikerült pár értékes résidő elcsípnie, úgyhogy most már Gatwick is elérhető fapadosan Budapestről és Bécsből is. És ha már a Gatwickről beszélünk, akkor nem szabad elfejteni az Easyjetet sem, akik szintén nagyon jó árú repülőjegyeket kínálnak. A legolcsóbb jegyük egy irányba 24,- GBP-nél indul. A repülőtérről a Victoria Station-re közlekednek vonatok. Ezek fél óránként indulnak és az út is nagyjából fél óráig tart. Az ára nem kimondottan olcsó, £12,50/fő egy irányba. Aki szeretné a transzfer árán spórolni, az vegyen buszjegyet a National Express járatára. Ez megfelelő időben vásárolva már £3,50-ért kapható a társaság weboldalán.
Stansted repülőtér
A Stansted repülőtér főleg a Ryanair bázisa. Ide Budapestről, Bécsből és Pozsonyból is repülhetünk a környező repülőterekről. Kényelmi szempontból nem sok különbség van Gatwick és Stansted között egy átlagos turista szemszögéből. Pont ahogy Gatwick-ről, úgy Stansted-ről is vonatok közlekednek a belvárosba. A különbség mindössze annyi, hogy nem a Victoria station-re, hanem a Tottenham Hale-re, vagy pedig a Liverpool Street-re érkezik a vonat. A vonatjegy ára nagyjából £10 és £20 font között mozog, attól függően mennyivel az indulás előtt vásároljátok meg. Minél korábban veszitek, annál olcsóbb lesz a jegy. Csoportjegynél további kedvezmények járnak. Az út 50 percet vesz igénybe. A National Express autóbuszai a Stansted repülőtérről is közlekednek a belvárosba. Ennek az ára £7-nál kezdődnek irányonként. Ha rám hallgattok és belefér a budgetbe, akkor mindenképp a vonatot válasszátok. Sokkal kényelmesebb és nem kell azon izgulnotok a dugóban állva hazafele, hogy eléritek-e a repülőtöket.
Luton repülőtér
Múltkor belefutottam egy olyan internetes szavazásba, ahol arról voksoltak az emberek, hogy melyik Európa legrosszabb repülőtere. Toronymagasan Luton „nyert”. Hogy jogosan nyert-e meg ezt a megtisztelő címet? Igazából nem tudom. Voltam már sokkal jobb, de sokkal rosszabb repülőtéren is a közelben. Brüsszel Charleroi szerintem köröket ver Lutonra, de ez csak az egyéni véleményem. Lutonról egyébként főként a Wizz Air üzemeltet járatokat Budapestről és Pozsonyból a környező repülőterekről. Hátránya, hogy nagyon messze van a belvárostól. A Victoria Coach Station-ről kis híján két órát kell buszban zötykölődni ahhoz, hogy eljusson az ember a lutoni repülőtérre. Vonat sajnos nem közlekedik Luton repülőtere és London belvárosa között. A lutoni vasútállomás fél óra sétára található a repülőtértől, szóval ezt el is kell felejteni. A buszjegy ára egyébként irányonként £5-£12 között mozog. Itt is az érvényes, hogy minél előbb lefoglaljátok annál olcsóbb lesz.
Ezeken a repülőtereken kívül még fontosabb repterek a London Southend és a London City Airport. Sajnos a poszt írásának pillanatában egyikre sem üzemel egyenes járat a környező városokból, úgyhogy ezekkel a repülőterekkel nem foglalkozok a posztban.
Ha esetleg szeretnél privát transzferrel bejutni a repülőtérről. akkor a következő linkekre kattintva előre kedvező áron lefoglalhatod. Irányárak a belvárosba a következők:
- Gatwick airport – London center – £51
- Stansted airport – London center – £48
- Luton airport – London center – £44
- Heathrow airport – London center- £39
Tömegközlekedés, autóbérlés és taxizás Londonban
Tömegközlekedés
A londoni tömegközlekedés alfája és omegája az Oyster card. Ezt a csipkártyát az aluljárókban található automatákból lehet kiváltani. Az ára £5.00. A kártyát tetszőleges összeggel fel lehet tölteni, amelyről minden egyes utazás során a rendszer levonja az árát. Londonnak 6 kerülete van és az utazás ára attól függ, hogy melyik kerületből melyikbe utazunk. Logikusan minél félreesőbb kerületbe utazik valaki, annál drágább a jegy. A legolcsóbb metrójegy ára £2,50 míg a legdrágább £5,50.Ebbe az árba beletartozik az átszállás is. A kártyát csak a metróba történő belépéskor és a metróhálózat elhagyásakor kell lecsippantani.
A Covid-19 alatt fejlesztették a metrók kártyás rendszerét is. Ennek köszönhetően ma már az Oyster kártyák helyettesíthetőek bármilyen bankkártyával, Apple Pay-jel, vagy pedig Google Pay-jel. Ha mobilos fizetést használtok, akkor arra figyeljetek oda, hogy mindenképp ugyanazt a kártyát használjátok belépéskor és kilépéskor is. A mobiltelefonotok mindenképp legyen feltöltve. Egy lemerült mobiltelefonnal lenn ragadni a metróban egyáltalán nem kellemes érzés.
Az autóbuszos közlekedés ára kicsit olcsóbb, mint a metróé. Egy irányjegy £1,65-be kerül egy felnőtt számára. A rendszeren belül a napi költéslimit maximálisan £4,95 van beállítva. Ha ezt eléritek, akkor aznap már nem kell többet fizetnetek a buszokért. A maximális heti limit pedig £23.30. Ha épp nincs London belvárosában egy hatalmas dugó, akkor ez a buszozás is egy remek megoldás a látnivalók felkereséséhez. Ha viszont dugó van, akkor bármilyen fotogének is a piros autóbuszok – el kell ezt a fajta közlekedést felejteni.
Autóbérlés
Londonban tökéletes a tömegközlekedés és az autóbérlést egyáltalán nem ajánlom azok számára, akik még soha sem vezettek a bal oldalon. Gyalogosan is gond megszokni, nem pedig még a kormány mögött. Ha esetleg valaki szeretné megtekinteni a Stonehenget, vagy pedig a tengerpartot, akkor a legolcsóbb autókat a Discovercars weboldalon találja, viszont készüljön fel arra, hogy egyáltalán nem egyszerű az út „rossz” oldalán vezetni.
Taxi
Ha valaki a kényelmet részesíti előnyben a spórolással szemben, akkor mindegyik repülőtérről taxival is könnyedén bejuthat a belvárosba. Sajnos az árakkal úgy elszálltak a taxisok, hogy mi el sem gondolkodtunk rajta. A belvárosban használtam taxis appokat. Ezek közül a Bolt volt a legolcsóbb. Kicsivel drágább az Uber. A belvároson belül egy rövidebb fuvar ára £15-£25 között mozgott forgalomtól és napszaktól függően. A legdrágább opció a Gett volt. Ezt gondolom nem sokan ismeritek. Ez az app Nagy-Britanniában működik csak. Ha innen rendeltek taxit, akkor a tipikus fekete taxi fog értetek jönni. Ennek persze ára van.
Hotelek London városában a látnivalók közelében
Sokan azt kérdezik tőlem, hogy hol érdemes megszállni Londonban. Általában azt szoktam erre a kérdésre válaszolni, hogy a metró térképet vegyék figyelembe elsőként. A metrómegállókat 6 zónába osztották fel. A legfontosabb látnivalók szinte egytől-egyig az első zónában, London belvárosában találhatók. Természetesen általában itt a legdrágábbak a szállások is. Ha az első zónában nem találtok megfelelő áron szállást, akkor még érdemes a másodikban is körülnézni. A harmadikban már csak végszükség esetén keressetek szállást, ugyanis annyira messze van a belvárostól. Naponta egy órát kellene már onnantól kezdve a tömegközlekedésre szánni a hoteltől a belvárosba. Ráadásul a metrójegyek is pár fonttal drágábbak már innentől kezdve. Azt a pár fontot amit megspórolnál egy hotelszobán tömegközlekedésre fog költened, szóval nem érdemes fukarkodni.
Ajánlott szállások:
A legjobb budget szállás: EasyHotel London Victoria
ez London belvárosában a legolcsóbb hotel, amely még gyalogos közelségre is található a látnivalók többségétől. A legolcsóbb szobák ablak nélküliek – ezeket csak abban az esetben ajánlom, ha tényleg minden egyes fillér számít. Pár fonttal drágábbért már ablakos szobát lehet foglalni. Amennyiben valaki azért jön London városába, hogy megnézze a látnivalók többségét, akkor úgysem lesz ideje a szobán üldögélnie. Ebben az esetben az EasyHotel London Victoria egy nagyon jó megoldás lehet.
Az aranyközépút: St. Giles London
A Tottenham Court Road metróállomástól mindössze 3 perc sétára található St. Giles hotel az én egyik személyes kedvencem. Többnyire itt szállunk meg mi is a londoni utazásainkon. Ez a hotel egyenesen Sohoban van. Pár perc sétával, illetve metrózással gyakorlatilag minden fontosabb látnivaló elérhető innen. A szobák teljesítik egy három csillagos szállodánál az elvárásokat. Az egyetlen negatívumként az esetlen személyzetet tudnám felróni. Ennek ellenére ezt a hotelt én csak ajánlani tudom.
A legjobb luxusszállás: St. Martin’s Lane London
Aki szeretné megtapasztalni milyen is egy valódi finomkodó angol hotel, ahol mindenki nővel a brit gentlemanek hölgyként bánnak, az ne is keressen tovább. Valódi nagyúri luxus, kispolgároknak is. A szállod a Covent Garden-ben található, amely számtalan Sherlock Holmes regény helyszínéül szolgált. Egy valódi élmény, már csak belépni is ebbe a hotelbe. Ami viszont kicsit sem pozitív élményként hat az emberre, az a szálloda ára.
Amennyiben a fent említett szállások közül egyik sem felel meg az elképzeléseidnek, akkor érdemes még körülnézni a Booking.com weboldal további ajánlatai között is:
Booking.comLátnivalók London városában
A Buckingham Palota és az őrségváltás
Az általános iskolában, amikor én még csak álmodoztam arról, hogy egyszer eljutok Londonba rengeteg ismerősöm vette az irányt a brit fővárosba. Én leginkább csak a Headway tankönyvekből ismertem ekkor a várost. A legtöbb osztálytársam úgy tért vissza, hogy a királynő palotája előtt pózoló fotókat lebegtetett előttem. Ezeken a fotókon is látszódott a város legcsodásabb parádéja, az őrségváltás. Erre minden nap pontosan 11:30-kor kerül sor. Évszaktól és időjárástól függetlenül. Maga az attrakció teljesen ingyenes. A katonák precíz meneteléssel felsorakoznak a Szent Jakab-palotánál. Innen egy zenével tarkított bemutató során átmasíroznak a The Mall felé.
A Buckingham Palotát egyébként 1837-ben építették. Victoria királynő uralkodása óta ez a királyi család székhelye. Ha a királyi palota tetején fenn lobog a királyi család címere, akkor az azt jelképezi, hogy a királynő éppen a Buckingham Palotában tartózkodik. Némelyik különleges alkalom során a királynő még a középső balkonon is megmutatkozik a népe előtt. Ha ott szeretnétek lenni, akkor készüljetek fel a tömegnyomorra ezeken az eseményeken.
Amikor a királynőt elszólítja a kötelessége a skóciai nyári palotájába, akkor a látogatók jegyet válthatnak a Buckingham Palotába. A palota legérdekesebb részei az állami szobák, a galéria és a királyi udvarház.
A Tower Bridge és a Tower
Ez a 61 méter magas kéttornyú felnyitható híd London egyik jelképévé vállt. A London városában található kötelező látnivalók listáján nem hiába szerepel az első helyen. A híd egyik oldalán a Buttler’s Wharf szórakozónegyed található. A másik oldalán pedig a legendás Whitechapel található (Itt gyilkolt Hasfelmetsző Jack a 19. században). A hídon bármikor át lehet gyalog sétálni. Gyönyörű kilátás nyílik a közepéről a Temzére, a Towerre és a London Bridge-re. Ha nem szeretnétek sorakozni, és szeretnétek megtekinteni az angol királyi ékszereket és a Towert, akkor itt lefoglalhatjátok a soron kívüli belépőjegyeket.
British Museum
A British Museum kétségtelenül a Földünk egyik legszebb régiséggyűjteménye. Több mint 13 millió kiállított műtárgyat találhatunk itt az ókori világból. A legnagyobb gondotok nagy valószínűséggel az lesz, hogy hol kezdjétek el a nézelődést a tárlatok végtelen hosszú sorában. Többek között szíriai, babilóniai, amerikai és kínai látnivalók várnak ránk London legnagyobb múzeumában. Olyan kincseket találhatók itt, mint a Rosetta-kő, II. Ramszesz uralkodó mellszobra, egyiptomi múmiák és még hosszasan sorolhatnám. Ha szereted a múzeumokat, akkor ezt semmiképp se hagyd ki. A belépés ingyenes, viszont nem árt előre helyet foglalni. Ezt itt tehetitek meg.
A Big Ben és a parlament
A londoni parlament legalább annyira ikonikus szimbóluma a városnak, mint például a Kolosszeum Rómának. Vannak kihagyható látnivalók London városában, és vannak amelyek nem azok. A Big Ben határozottan az utóbbi kategóriába tartozik. A 97 méter magas óratorony az egyik legszebb torony a maga stílusában. Ha azon gondolkodsz, hogy hol tudnád elkészíteni a legjobb fotókat az Instagram fiókodra a Big Bennel a háttérben, akkor irány a Westminster bridge. A hídról lehengerlő látvány nyílik mind az óratoronyra, mind pedig a parlamentre. A híd különlegessége, hogy egy bizonyos napszakban a hídon található díszítőelemek árnyéka egy megmerevedett férfi nemi szervre emlékeztet. Érdekesség, hogy mióta először megszólalt a Big Ben harangja azóta, 6 uralkodó és 41 miniszerelnök váltotta egymást. A torony jelenleg átmenetileg zárva van a látogatók előtt. A parlament nyitva áll a látogatók előtt – ehhez viszont időben kell jegyet foglalni a következő oldalon.
Piccadilly Circus
Soho – London legnépszerűbb szórakozónegyede, a látnivalók központja. A Piccadilly Circus és a Trafalgar tér jelzi ennek a negyednek a bejáratát. A Picadilly Circust leginkább New York Times Squarejéhez tudnám hasonlítani. Hatalmas képernyők világítják be az egész utcát. Az ember itt érzi úgy igazából azt, hogy egy valódi nagyvárosba csöppent. Irtózatos közlekedési dugók szoktak itt kialakulni. Azt gyalogosan külön élvezet nézni, ahogy az emeletes piros buszok egymást érik a forgalomban.
A Nemzeti Galéria és a Trafalgar-tér
A Trafalgar-tér 5 perc sétára található a Picadilly Circustól. Itt található Nelson Admirális méltán híres szobra. A szobor gránitból készült, és közel 180 méter magas. A tetején ő maga Nelson admirális álldogál és a kardjára támaszkodva pásztázza a tömeget. A téren több szökőkút is található.
Ha már a Trafalgar-téren jártok, akkor mindenképp feltűnik majd egy épület, amely leginkább a budapesti Szépművészeti Múzeumra emlékeztet külsőre. Ez a brit Nemzeti Galéria épülete. A művészetek rajongói olyan kincseket találnak itt, amiket sehol máshol a világon. A gyűjtemény számtalan műalkotást vonultat fel az 1260 és 1920 közötti időszakból. Többek között olyan alkotásokat találtok itt, mint Leonardo Da Vinci: A szűz és a gyermek festményét, Michelangelotól Krisztus sírba tételét, Van Gogh Napraforgóit, Botticellinek pedig a Mars és a Vénusz festményét. A belépés ingyenes, viszont mindenképp foglaljatok időpontot érkezés előtt, nehogy véletlenül hoppon maradjatok. Itt tehetitek meg.
Top of the Shard
A Shard nevezetű épületet 2012-ben nyitották meg és rögvest az egyik leglátogatottabb látnivaló lett. A 310 méter magas, 95 emeletes toronyház leginkább egy üvegszilánkra emlékezteti a bámészkodókat. Erről is nevezték el. A különleges kialakításának ellenére egyáltalán nem tűnik olyan épületnek, amely ne illene bele London látképébe. Az alsó szinteken irodák találhatók. A felsőbb szinteken egy Shangri-la hotel. Az épület tetején pedig három különleges étterem helyezkedik el. Mind háromból más és más kilátás nyílik a városra. Annak is megéri a Shard-ot felkeresnie, aki nem szeretne egy méregdrága vacsorát kifizetni a kilátásért. Az épületben több kültéri és beltéri kilátó is található. A kilátóhoz a belépőket itt lehet lefoglalni, 28,- GBP az ára.
Tate Britain és Tate Modern
Azok, akik szeretik a modern művészeteket okvetlenül vegyék fel a kötelező látnivalók listájukra a Tate Modern és a Tate Britain múzeumokat. A két múzeum a Temze bal és jobb partján található. A kettőt pedig kompjárat köti össze. Aki nem akar kompozni, az végigsétálhat a Millenium Bridge nevezetű gyaloghídon is. A múzeumot 1897-ben nyitották meg. Főleg korabeli festők alkotásait mutatták be itt. Azóta szüntelenül bővülnek a tárlatok, újabb és újabb alkotások kerülnek bemutatásra.
Chinatown
Azt hiszem egyszer korábban már említettem, hogy valami bizarr vonzalmat érzek minden idegen városban a kínai negyedek iránt. Szeretem a lampionokkal díszített utcákat, az ázsiai éttermekből kiáramló illatokat, az utcát sepregető kínai nénik látványát. A londoni Chinatown nem tartozik a nagyobb kínai negyedek közé. Los Angelesben, vagy pedig San Franciscoban például sokkal nagyobb helyszínen terül el az számomra oly kedves negyed. Ha a város legjobb kínai éttermét keresed, akkor mindenképp errefelé vedd az irányt.
Westminster Abbey
Az épület hivatalos neve Westminsteri Szent Péter Kollégiumi Templom, de az emberek általában csak Westminster Abbey néven ismerik. A hely az angol királyi családhoz kötődik. És hogy mitől olyan híres ez a templom? 1066-ban elhunyt II. Harold, angol király. Az ő halála óta ez a szent hely a brit uralkodók egyik legfontosabb helyszínéül szolgál. Szinte az összes uralkodót ide temették el és a újonnan itt tartják a királyi család esküvői ceremóniáit is. Ennek köszönhetően ezt a helyet évente több mint egy millió ember keresi fel. A felnőtt belépőjegy ára 24,- GBP és itt lehet előre megvásárolni. A belépőjegy ára tartalmazza a belépést a kolostorba, a kollégiumi kertbe, a Chapter Houseba és a Pryx kamrába. A templomban több mint 600 emlékmű található, közülük is ironikus módon a legismertebb, „az Ismeretlen harcos sírja”.
Natural History Museum
Ez tágas belterű római építészeti stílusú múzeum teljesen egyedinek számít a múzeumok világán belül is. Általában annyira zsúfolt, hogy egy gombostűt sem lehetne leejteni, ezért mindenképp érdemes ide korán érkezni és rászánni a kellő időt. Ha azt mondom, hogy a kiállított tárgyak száma meghaladja a 80 milliót, akkor elsőre azt fogjátok hinni, hogy hazudok – közben pedig nem. A múzeum főleg a botanikára és a zoológiára koncentrál. És hogy kinek ajánlanám? Mindenkinek, akit érdekelnek a növények és az állatok és a fejlődésükkel kapcsolatos információk. A belépőjegy ára 15,50,- GBP,-nél kezdődnek és itt lehet előre megvásárolni.
Hyde Park
Ami New Yorkban a Central Park, az Londonban a Hyde Park. Ezt a 350 hektár nagyságú parkot 1635-ben kerítették le és azóta többé-kevésbé változatlan a mérete. A parkban lehet csónakázni, szabadon bármiről (kivéve a királynőről) szónokolni, múzeumot nézni, piknikezni. Ha épp nincs pocsék időtök ebben a betonrengetegben, akkor vegyétek az irányt ebbe a parkba. Ha gyerekekkel utaztok, akkor alternatív választásként még izgalmas lehet a Regent’s park, amely nagyon hasonló adottságokkal rendelkezik – plusz még egy állatkertet is találtok a parkban..
Szent-Pál Katedrális
London legismertebb és egyben legnagyobb temploma a Szent-Pál Katedrális. Bár a képet nem a legjobb szögből készítettem, ennek ellenére higgyétek el nekem, hogy megéri megnézni kívülről és belülről is – fenomenális látványt nyújt. A templom egyébként a barokk stílusait viseli. Ez annak köszönhető, hogy a híres 1666-os londoni tűzvészben ez is porig égett. Ekkor viszont teljesen újraépítették. A rekonstrukciók után felhúzott változat sokkal tágasabb, magasabb és szebb lett, mint amilyen az eredeti épület volt. A templom tornyát található kereszt egyébként 111 méter magasan feszül a város fel. A templom rész ingyenesen látogatható, a tárlatokhoz viszont belépőjegyet kell váltani. Bővebb információt itt találtok.
Covent Garden
Más kisgyerekkoromban érdekelt ez a hely Londonban. Hogy miért? Mert olvastam egy Sherlock Holmes regényt, amely itt játszódott és számtalan kép motoszkált a fejemben arról, hogy is nézhet ki a Covent Garden. Szerencsére amikor én eljutottam ide, akkor sehol sem volt holttest. A hely hangulata viszont eszméletlen volt.
A helyet úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas Vásárcsarnok, amely több épületből áll. Több csarnok is tele van üzletekkel, kioszkokkal. Remek helyszín szuvenír vásárláshoz. A különleges brit teáktól kezdve, a helyi kézművestermékeken keresztül egészen a méregdrága szuvenírekig mindent meg lehet itt találni. A teraszokon különböző éttermek találhatók. Én nem szeretem a Fish and Chips-et. Viszont az, aki imádja ezt az ételt, az mindenképpen menjen fel az egyik teraszra, vegyen egy adagot és fogyassza el aközben, hogy London hömpölygő tömegében gyönyörködik és a változatos látnivalók sokaságát csodálja.
London Eye
Ha az embereket megkérdezed arról, hogy a látnivalók közül melyik érdekli leginkább őket London városában, akkor 90 százalékban a London Eyet válaszolják. Nos, én halálra untam. Nem azt mondom, hogy nem néz ki jól, vagy azt esetleg, hogy ne is próbáljátok ki. Csak mérsékelt elvárásokkal szálljatok fel erre az óriáskerékre. A jegyet az óriáskerékre egyébként itt vehetitek meg előre, hogy ne kelljen sorakoznotok érte: London Eye – standard. Az ára 27,- GBP/fő és egy teljes körre szól, amely nagyjából 30 percig tart.
Greenwich
Ha elmész Londonba és nem mész el Greenwichbe, akkor a az általános iskolai földrajztanárnőd szelleme örök életedben kísérteni fog. Hogy miért? Mert ettől a ponttól kezdve számolják a hosszúsági köröket. Természetesen nem ez a fő látnivaló Greenwichben, de azért mindenképp ki akartam emelni ezt a tényt. Egyébként a legizgalmasabb látnivaló itt talán a Cutty Sark nevezetű vitorlás hajó. Ez volt az utolsó ilyen típusú hajó, amely Nagy Britannia és Kína között ingázott a britek által nélkülözhetetlen teaszállítmányokkal. A brit tengerészet elmúlt 500 évének egy külön kiállítást szenteltek itt. Az angolok előszeretettel hordják ide a gyermekeiket, akik rendkívüli módon szokták élvezni az interaktív tárlatokat.
Harry Potter látnivalók: a 8. rész (színdarab) és a Warner Bros studio tour
Tudtad-e, hogy a Harry Potter filmek története nem ért véget a hetedik Harry Potter és a Halál Ereklyéi epizóddal? Valójában J.K. Rowling írt még egy nyolcadik részt is, ezt viszont soha nem filmesítették meg. Londonban adják elő színházi darabként. Igaz, az utolsó hivatalos Harry Potter film 2011-ben jelent meg, az érdeklődés a színdarabra mind a mai napig óriási. A belépőjegyek ára úgy drágul, ahogy egyre közelebb érünk időben a színdarab kezdetéhez. Ha legalább 3-4 hónappal előre valaki meg tudja vásárolni, akkor 30,- GBP-ért is bejuthat rá. A jegyeket itt keressétek.
És ha már Harry Potter… Nem csak a színdarab kapcsolódik a filmekhez a brit fővárosban. A Warner Bros egy külön studiotúrát hozott létre a Harry Potter filmek világa tiszteletére. Végig sétálhatsz az Abszol úton, megkóstolhatod Bogoly Berti féle Mindenízű Drazséit, lefotózkodhatsz a magyar mennydörgő sárkánnyal és még hosszasan sorolhatnám. Harry Potter Rajongóknak KÖ-TE-LE-ZŐ! A belépőjegyeket itt tudjátok megvásárolni.
Emirates Air Line cable car
Végezetül az Emirates libegőjét még muszáj megemlítenem. Ez a drótkötélpályás utasszállító rendszer a Temze felett halad át. A libegő a folyó felszínétől 54 méteres átlagmagasságban közlekedik. Lényegében London keleti részét köti össze Greenwich-csel. Út közben a látnivalók többsége felett elhalad – így ez egy kiváló esély azok számára, akik szeretnék látni London városát felülről. Igaz, a libegő a londoni tömegközlekedés része, viszont egyáltalán nem olcsó mulatság. Az ára £18.70, és itt lehet előre lefoglalni.
Egyéb fizetős programok és látnivalók London városában
- Fedezd fel a Harry Potter filmek világát – Studio tour transzferrel Londonból – 89,- GBP
- Hajókázás a Temzén a legszebb látnivalók körül London óvárosában: luxus vacsorával az árban – 76,- GBP
- Egész napos kirándulás Stonehengehez, a Windsor-kastélyba és Bathba ebéddel az árban – 79,- GBP
- Egész napos szervezett kirándulás Leeds kastélyához, a doveri-sziklákhoz és Canteburybe – 99,- GBP
- Egész napos szervezett kirándulás Oxford, Cotswolds, Stratford & Warwick-kastély – 65,- GBP
- Fedezd fel a látnivalók többségét London belvárosában biciklivel idegenvezetővel – 38,95,- GBP
- Belépőjegy a Westminster Abbey katedrálisába és a parlamentbe túravezetővel – 39,- GBP
- Luxus vacsora egy étteremmé alakított londoni emeletes buszban – 120,- GBP
- Délutáni városnéző hajókirándulás brit teadélutánnal a fedélzeten az árban – 39,- GBP
- Hop-on, Hop-off London turista buszjegy a legszebb látnivalók között – 30,- GBP
- Motorcsónakos extrém élmény hajókázás a Temzén – 37,56,- GBP
- Madame Tussauds viaszmúzeum soron kívüli belépőjegy – 30,50,- GBP
- London Eye – fastrack várakozás nélküli jegy az óriáskerékre – 37,- GBP
- London Eye – standard jegy az óriáskerékre – 27,- GBP
- Buckingham-palota + őrségváltás idegenvezetővel – 64,- GBP
- Az Oroszlánkirály – belépőjegy a színdarabra – 72,- GBP
- Westminster – Greenwich hajókirándulás – 13,50,- GBP
- Belépőjegy a London Dungeon-ba – 27,- GBP
- Wembley stadion túra – 22,- GBP
- Sea Life Acquarium belépőjegy – 27,- GBP
Összegezve
Repülőjegy: 20,- GBP
Transzfer a repülőtérről: 10,- GBP
Szállás az EasyHotel Victoriaban 3 éjszakára: 90,- GBP
Oyster Card metrójegy: Kb. 40,- GBP 4napra
Együtt: 160,- GBP/fő
London az egyik legdrágább város, ahol valaha is jártam. Gyakorlatilag minden drága itt. A transzfer a repülőtérről, a metrójegy, a szállás, az ételek, az alkohol és még hosszasan sorolhatnám. Egy pár konkrét példa, hogy mi és mennyibe kerül: Egy hamburger ára a Burger Kingben menü nélkül 8,50,- GBP, egy étkezés egy olcsóbb étteremben 15,- GBP, egy korsó sör 5,- GBP, egy kapucsínó 3,50,- GBP. Ha valaki úgy dönt, hogy megnézi London szépségeit és megnézi a látnivalók többségét, akkor annak nagyon mélyen a zsebébe kell nyúlnia.
A legfontosabb látnivalók London belvárosában a következők: a Buckingham Palota és az őrségváltás, a Tower Bridge és a Tower, a British Museum, a Big Ben és a parlament, a Nemzeti Galéria, Piccadilly Circus és a Trafalgar-tér, Victoria és Albert Múzeum, Top of the Shard, Tate Britain és Tate Modern, Westminster Abbey, Natural History Museum, Hyde Park, Szent Pál katedrális, Warner Bros Studio – Harry Potter tour, London Eye, Greenwich.
London egy valódi multi-kulti metropolisz. Ez a város tényleg soha nem alszik. Soho utcái este megtelnek élettel. A hangulatos égetett téglákkal díszített brit kocsmákban az alkohol mámorától megtébolyult fiataloktól hangosak a sétányok. Soho, Covent Garden, a West End, City of London, St. Luke’s, Shoreditch – csak egy pár azokból a negyedekből Londonban, ahol garantáltan nem fogtok unatkozni. Az éjszakai élet itt ráadásul nem merül ki annyiban, hogy valaki elmegy egy kocsmába és a föld alá issza magát. Olyan programokon lehet részt venni itt, mint a nagyszínpadi előadások, jazz koncertek, bowlingpartyk, és még hosszasan folytathatnám. A legjobb clubokat ezen a térképen találjátok.
Ha a saját véleményemre vagytok kíváncsiak, akkor nem annyira rossz. SOKKAL rosszabb még attól is. Egyszerűen nem megy a fejembe, hogy az egyes ételeket hogyan tudják elfogyasztani az angolok. Milyen őrült találta már fel az ecetízű csipszet? Miért önti fel valaki önszántából a fekete teát tejjel? A halat alapból nem szeretem, szóval nálam a fish & chips is bukta. Az édességeik még úgy, ahogy ízletesek, szóval ez menti a menthetetlent. Amiért viszont mégis szeretek Londonban étkezni az a nemzetközi konyhák olvasztótégelye. Az indiai, a kínai, a japán és az orientális ételeket mind-mind az adott országból származó szakácsok készítik el. Ha finomat szeretnétek enni, akkor ezeket az éttermeket keressétek Londonban.
Egyszer mindenképp. Sőt inkább kötelezőnek írnám le. Ezt a várost látnia kell mindenkinek. Miután megnézted, kialakul majd egy kép róla benned. Én nem utálom, de nem is rajongok érte. Van viszont egy pár barátom viszont, aki évente többször is Londonba utaznak, csak azért, hogy újra és újra átéljék eme csodálatos brit nagyváros forgatagát. Hogy egy örök klasszikussal zárjam soraimat: „Igen, Londonban vagyok. Nem ismerős? Sült hal, Tom Jones, délutáni tea, rossz kaja, még rosszabb idő, kibas*ott Mary Poppins… LONDON!”