Július végén érkeztünk haza a tradicionális éves ciprusi kirándulásunkról. A nyaralás tökéletesen sikerült, viszont a repülőgépre csak az utolsó pillanatban tudtunk felszállni és majdnem le is késtük. Sajnos a Wizz Air alkalmazottja nem engedett volna fel a bécsi járatra teszt nélkül. Történt ez annak ellenére, hogy betartottuk az összes osztrák jogszabályt. De ne rohanjunk ennyire előre és kezdjük inkább a legelején. Megpróbálom összefoglalni ezt a kacifántos történetet mivel az eset sok mindenki számára nagyon tanulságos lehet. A lényeg, hogy ha valami feketén-fehéren le van írva a mai világban, az még nem feltétlenül jeleneti azt, hogy ez így is működik a gyakorlatban. Tanuljatok a hibánkból, mivel ebben a zavaros járványos időszakban bárki nagyon könnyedén hoppon maradhat. Mi megúsztuk egy kis gyomorideggel, de másnak könnyen lehet, hogy nem lesz már ekkora szerencséje.
Tartalom
Mi volt a probléma?
A történet megértéséhez ismerni kell a körülményeket. Mivel hazánk zöld országnak számít Ciprus virtuális listáján, ezért minden fajta teszt nélkül berepülhettünk Larnacába. Ez a poszt írásának pillanatában (és ezzel együtt a teljes utazásunk során) attól függetlenül igaz, hogy valaki be-e volt oltva, vagy sem. Ennek alaposan utána jártunk, fel is hívtuk a ciprusi nagykövetséget, akik megerősítették, hogy így van. A belépéshez mindössze egyetlen Safapass nevezetű QR kódos kérdőívet kellett kitöltenünk, cserébe automatikusan jogosultakká váltunk a belépésre. Egy 10 tagból álló társaság utazott. Nézzük is sorban őket, hogy a történet szempontjából mit érdemes róluk tudni:
- Én és a párom – mind ketten be vagyunk oltva
- Szüleim – mind ketten be vannak oltva
- Egy idősebb házaspár – mind ketten be vannak oltva, viszont a második oltás után még csak 10 nap telt el
- Egy fiatalabb házaspár – nincsenek beoltva
- A fiatalabb házaspár 5 és 11 éves gyermekei – szintén nincsenek beoltva
Könnyen látható, hogy ha a COVID-19 helyzet lapján kategorizáljuk az utazótípusokat, akkor szinte az összes típus reprezentálja magát a fenti listában: van oltott, oltatlan, nem teljesen védett, gyermekek. A dolgok ott kezdtek bonyolódni, amikor véget ért a nyaralásunk és kiértünk a repülőtérre. A bőrönd leadása során elkérték az oltásigazolást, vagy pedig a teszteket, minden egyes személytől külön-külön. Mivel Ausztria az aktuális jogszabályok alapján nem kér tesztet az oltatlan tranzit utasoktól, ezért nem is tesztelték le magukat az oltással nem rendelkező utastársaink. A Wizz Air alkalmazott viszont hajthatatlan volt. Állítása szerint a légitársaságuk az egyik pontból a másikba közlekedik és nem ismeri el a tranzit utasokat. Mivel beszélek németül is és angolul is, kikerestem a telefonomban mind két nyelven az osztrák törvényeket.
Ő pedig csak körbe-körbe ugyanazt papolta: „No test, no boarding”. Egymásra néztünk a barátnőmmel és tudtuk, hogy egy olyan embert szúrtunk ki, akire az észérvek nem hatnak. Valószínűleg az általános iskolában ezt a srácot minden egyes tízórai szünetben nagyon keményen elagyabugyálták az osztálytársai és most akarta kiélni az összes elnyomott lelki sérülését. Nem tudtunk mást tenni, mint gyorsan keresni egy tesztelő állomást. Az isteni szerencsénk az volt, hogy nem hajnalban, vagy késő este indult a járatunk – ugyanis akkor már esélytelen lett volt bárhol is egy gyors tesztért rimánkodnunk. Végül is miután pár alkalmazottat megkérdeztünk kiderült, hogy a repülőtér mellett lehet csináltatni egy antigén gyorstesztet mindössze 20,- euróért. A gyermekek szülei ezzel rendben is voltak. Mivel a gyerekek még nem érték el a 12 éves kort, ezért ő rájuk nem vonatkozott a tesztkötelezettség a Wizz Air munkatárs képzeletbeli, semmilyen jogszabályra nem támaszkodó törvénykódexe alapján.
Közben megszólalt a fejemben a vészharang. Mi van akkor, ha a feladott poggyásszal nem rendelkező embereknél is elkezdenek problémázni a beszállásnál. Odafutottam a Wizz ablakhoz és megkérdeztem, hogy mi a helyzet azokkal, akik megkapták mind a két oltást, de még nem telt le a 14 nap. A válasz itt is ugyanaz volt: „Számukra kötelező a teszt!”. Ebben a pillanatban be is igazolódott a félelmem, hogy az idősebb házaspárnak is tesztre van szüksége. Természetesen ez az állítás ismételten teljesen légből kapott volt, ugyanis az osztrák szabályok alapján mindenki beoltottnak számít, akinek az első oltása után eltelt már legalább 21 nap:
Közben az idő vészesen fogyott és a tesztelő állomáson egyre több ember gyülekezett. A tesztre történő várakozás és maga a teszt nagyjából egy órát vett igénybe. Ráadásul Cipruson még a személyi igazolványát is be kell mindenkinek szkennelnie egy számítógépbe minden ki és belépéskor. A repülőgépre már nagyjából úgy rohantunk, mint Kevinék a Reszkessetek betörők! című filmekben. Végül is utolsó pillanatban odaértünk a kapuhoz és sikerült elérnünk a repülőgépünket.
Végül is akkor ki hibázott?
Én, mint törvénytisztelő állampolgár utánanéztem az összes aktuális törvénynek. Azok alapján minden jogunk meg volt belépni Ausztria területére. A gond az volt, hogy a Wizz Air légitársaság alkalmazottja viszont nem volt tisztában az ország beléptetési szabályaival. Leginkább úgy tűnt nekem, hogy nem is akart ezzel foglalkozni, mivel olyan gyorsan változnak a dolgok a világban, hogy számukra ez már követhetetlen. Nagyjából bevezetett egy univerzális szabályzatot, amit a legszigorúbb beléptetéssel rendelkező országokhoz igazított és ezt alkalmazta az összes államra. Ha pedig még gonoszabb lennék, azt mondanám, hogy részesedést kap az elvégzett tesztekből – de nem akarok összeesküvés elméletekkel előállni, mivel semmi bizonyítékom sincs rá.
Ha nagyon szőrös szívű szeretnék lenni saját magunkkal szemben, akkor azt mondom, hogy az oltatlanoknál mi hibáztunk – mivel a légitársaság nem tudhatja, hogy valóban el-e hagyjuk Ausztriát. Viszont ennyi energiával a szárazföldi határokon sem tudják a határőrök, hogy a tranzitforgalom valóban át-e halad egy másik határon. Szóval még ez az érvelés sem állná meg a helyét a Wizz Air részéről.
A másik párnál az az érv pedig, hogy a 14 nap nem telt még el a második oltás után szintén nem állja meg a helyét Ausztria esetében. Lehet, hogy több EU-s tagállamra ez pont igaz lenne, de Ausztria már az egy oltással rendelkező embereket is beoltottnak veszi az oltás utáni 22. napon. Itt súlyos hibát vétett a Wizz alkalmazottja, ami ellen az észérvek sem voltak hatásosak. Egy teszt 20,- euróba került, ez a mi esetünkben teljesen felesleges kiadás volt, és jogilag a Wizz Airt terhelné. Természetesen ezt az összeget soha az életben nem fogja kifizetni a légitársaság nekünk. Az a fontos, hogy sikerült hazajutnunk, úgyhogy nem is oldjuk tovább.
Valóban kellett volna teszt a Wizz Air járatára?
A légitársaság álláspontja elég egyértelmű. Ők maguk nem kérnek semmilyen tesztet és oltást sem. Mindig csak az úti cél törvényei alapján ellenőrzik a szükséges dokumentumokat. Teljesen szubjektívan megvizsgálva az esetet értem, hogy a légitársaságnak nagyon oda kell figyelnie arra, hogy kit visz el és kit nem. Nagyon jó példa erre Görögország, ahova, ha az utas oltás, vagy teszt nélkül érkezik meg, akkor nem csak őt, de őket is kőkemény büntetéssel sújtják. Pont ezért, a légitársaságok rendkívül odafigyelnek minden egyes részletre a görög utaknál. A probléma viszont az, hogy Görögországgal ellentétben ez a szigor nem minden országra érvényes. Ausztriára jelen esetben pont nem volt érvényes.
Miután megérkeztünk Bécsbe csak személyi igazolványt ellenőriztek, még csak a COVID passok sem érdekelték a határőröket. Többször is megfordultunk az osztrák repülőtéren az elmúlt hónapban és minden egyes alkalomnál elég volt megemlíteni a bűvös „tranzit” szavat és már távozhattunk is. Szóval az igazi bűnös a Wizz Air volt, aki nem volt tisztában a jogszabályokkal és ebből kifolyólag sem teszt, sem oltási igazolvány nem kellett volna hazafele az egyik utasnak sem. De árral szembe nem lehet úszni. Ebben az esetben a veszekedés csak rontott volna a helyzeten. Összeszorítottuk a fogainkat és megcsináltattuk azt az átkozott tesztet. Mivel elértük a repülőgépet, nem történt semmi dráma sem.
Mi a tanulság végül is? Kell akkor teszt a Wizz Air járataira?
Engedjétek meg, hogy kendőzetlenül őszinte legyek. Ha nem vagy beoltva, vagy még nem telt le a két hét a második oltásod után, akkor ne indulj el sehova sem repülővel! Annyira kiszámíthatatlan az egész piac jelenleg, hogy soha nem tudhatod, hogy mi fog beütni legközelebb. Amennyire csak lehet, a kockázatot minimalizálni kell és ehhez, ha tetszik, ha nem oltásra van szükséged. Ha mégis útnak indulsz oltás nélkül, akkor csak saját felelősségre! Minden egyes repülőút előtt csináltass egy tesztet, még akkor is, ha a célország nem kér tőled ilyet. Elég egy túlbuzgó tudatlan ember a repülőtéren és az álomnyaralás könnyedén horrortörténetté változhat. Ma már sajnos ott tartunk, hogy a szabályok változása követhetetlen. Nem csak az utasok, de a légitársaságok alkalmazottjai sem tudják mikor, kinek, milyen teszt kell. És ahogy figyelem a világ alakulását ez egyre csak rosszabb lesz.
