Gran canaria a magyar utazók körében a második legnépszerűbb sziget a Kanári szigetcsoporton belül. Népszerűségében egyedül Tenerife előzi meg – ami számomra kissé érthetetlen. Akárhogy is vesszük mindegyik szigetnek meg van a maga különlegessége és a szépsége. Egy szóval nem mondanám azt, hogy például Lanzarote szebb, mint Fuerteventura, vagy akár Tenerife. De mitől olyan egyedülálló Gran Canaria? Amikor lefoglaltam a repülőjegyeket erre a kivételes helyre úgy éreztem, hogy egy kicsit kizökkent majd ez a sziget a komfortzónámból. Igaz Gran Canaria földrajzilag még Európához tartozik, de a gyakorlatban már sokkal közelebb található Afrika partjaihoz. Kissé attól tartottam, hogy minden koszos lesz és szeméthegyeket látok majd az út szélén. Utólag már belátom, hogy a gondolatok a fejemben teljesen alaptalanok voltak. Gran Canaria egy nagyon gyönyörű sziget változatos látnivalók tömkelegével. A hely tökéletes klímája pedig már csak hab a tortán. Aki az aktív nyaralást részesíti előnyben a parton heverészéssel szemben, az ne is keressen tovább. Megtalálta a következő úti célját. A posztból mindent információt megtudhattok, amire szükségetek lehet egy Gran Canaria-i utazás előtt. Remélem ti is annyira megszeretitek ezt a rendkívüli szigetet, mint amennyire nekünk sikerült!

Spanyolország minden évszakban kiváló ötlet. A tengerpart mellett húzódó Katalónia központja Barcelona, pedig főleg az. Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy melyik a kedvenc városom Európában, akkor most gondolkodás nélkül rávágom, hogy Barcelona. Mondom ezt úgy, hogy nem vagyok egy nagy focidrukker. Ebben a városban minden adott ahhoz, hogy jól érezze magát itt az ember. Aki szeretne az részt vehet egy futball rangadón, mások pancsolhatnak a tenger habjaiban, a kultúra szerelmesei Antoni Gaudi műveiben gyönyörködhetnek reggeltől-estig, míg az éjszakai élet királyai belevethetik magukat a katalán bulikultúra legjavába. Barcelonában egyszerűen mindenki megtalálja azt, amire vágyik. A város mediterrán klímájának köszönhetően pedig a jó idő szinte garantált. A látnivalók többsége annyira lenyűgöző, hogy Barcelona városát a legtöbb szavazáson Európa legjobb úti céljának szavazták meg. Igyekszem nem csak szuperlatívuszokban beszélni a városról, de elég nehezen megy, amikor valami ennyire a szívemhez nőtt. Ha valaha úgy döntök, hogy majd más országban próbálok szerencsét, akkor itt határozottan el tudnám képzelni az nyugdíjas éveimet. Nem húzom tovább az időt – bele is vágok, hogy mitől is nyűgözött le ennyire ez a csodálatos város.

A Dodekanészosz-szigetcsoportbeli kirándulásunk utolsó állomása Kos szigete volt. Már jó előre sejtettem, hogy ez az állomás teljesen más élményt nyújt majd, mint Rodosz, vagy pedig Nisyros. Őszintén megvallva önként szerintem nem is választottam volna ezt a szigetet, de csak innen találtam hazafele megfelelő áron repülőjegyet. Gondolom a legfőbb oka az volt ennek a tudatalattimban, hogy számtalan negatív hír jelent meg erről a helyről korábban a magyar médiában. Kos általában azzal került be a hírekbe, hogy naponta mennyi menedékkérő érkezett a szigetre és hogy hogyan keserítik meg a helyi lakosok életét. Végül is úgy voltam vele, hogy 4-5 napot mindenütt el lehet tölteni. Legfeljebb kellemes meglepetésként ér majd az, ami ott vár. És bizony be is igazolódott ez a gondolatom. Ennek a szigetnek teljesen más hangulata volt, mint amilyen Rodosznak, vagy Nisyrosnak volt. Kos káprázatos mind tengerpartokban, mind pedig a történelmi látnivalók sokaságában. A posztban részletesen kivesézem a dodekanészoszi utazásunk utolsó állomását. Kellemes olvasást!

Miután elhagytuk Rodoszt, úgy döntöttünk, hogy tovább állunk egy másik közeli szigetre. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy ezúttal egy kevésbé ismert görög úti célt választunk inkább. A legfontosabb kritériumunk az volt, hogy a következő szigeten ne legyen repülőtér – csak komppal, vagy hajóval lehessen oda eljutni. A turisták általában olyan úti célokat választanak, amelyek könnyedén megközelíthetőek. Mi pedig le szerettünk volna térni a mások által olyan mélyen kitaposott ösvényről. A térképet böngészve megpillantottam Nisyros parányi szigetét. A keresőben számtalan szebbnél-szebb fotót találtam erről a vulkanikus szigetről. A fényképeket böngészve egyre inkább azt éreztem, hogy ezt a világ végi szigetet nekem bizony látnom kell! Még megnéztem, hogy közlekedik-e komp Rodosz és Nisyros szigetei között. Amikor megláttam, hogy milyen egyszerűen össze lehet kötni a két szigetet egy röpke hajóúttal már kész is volt a terv: Rodosz után Nisyros felé vesszük az irányt! Mondanom sem kell, hogy a két sziget teljesen más hangulatú volt. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Kattintsatok a posztra és megtudjátok, hogy tetszettek a látnivalók Nisyros szigetén és azt is, hogy megéri-e egyáltalán ennyit utazni egy ilyen egyedi szigetért.

Még 2020-ban a világjárvány alatt sikerült összehoznunk egy hajókirándulást a Kükládok szigetcsoporton belül. Megnéztünk három kisebb-nagyobb szigetet és nagyon élveztük az egész utazást. Egy ideje már morfondíroztam azon, hogy meg kellene ismételni ezt az utazást, csak más szigetekkel. Annyit gondolkodtam rajta, míg végül a terv valósággá vált, és a nyáron elindultunk a Dodekanéz-szigetekre. Aki elsőre nem tudja földrajzilag belőni ezeket a szigeteket, ne csináljon belőle gondot. Nekem is elő kellett vennem az ötödikes földrajztérképemet, hogy áttanulmányozzam a szigeteket és megtervezzem a pontos útvonalat. Az első állomásunk Rodosz volt, ahol eddig még soha sem jártam. Hallottam már sok jót és sok rosszat is erről a szigetről. Pont ezért elég nehéz volt belőnöm indulás előtt, hogy hova is érkezek. Az egyik ismerősöm ezt a szigetet egyenesen Görögország Siófokának nevezte. Egy másik barátom azt mondta, hogy ő más helyre már nem is akar utazni – megtalálta a földi paradicsomot ezen a szigeten. Az én véleményem valahol a kettő között helyezkedik el. Rodosz nem az a sziget, ahova a változatos látnivalók miatt utaznának a turisták. A természeti adottságai sem túl változatosak a szigetnek. Ráadásul az autentikus görög életérzést sem ezen Rodoszon találjátok meg. Akkor miért éri meg mégis ide utazni? A posztból minden kiderül.

Franciaország nem csak Párizs és a francia Riviéra! Legalábbis ilyen szöveggel érvel a legtöbb utazó. Ezzel a mondattal pedig én is teljes mértékben egyetértek. Viszont az már kérdéses, hogy pont Marseille miatt érdemes-e átrepülni fél Európa felett. Ez a város az európai koloniális múlt találkozása a modernkori Afrikával. Lényegében az utazók itt szembesülhetnek azzal, hogy hova vezetett Franciaország sötét múltja. Valódi olvasztótégely lett a városból. Itt aztán tényleg a világ összes vallása és etnikuma képviselteti magát. Alapjáraton ezzel semmi gond sem lenne, de valahogy a város nem úgy fejlődött az évek során, hogy ezeknek a különböző kultúráknak a találkozását megfelelően kezelni tudja. Sajnos a közbiztonság kimondottan rosszá vált Marseilleben. Ehhez még érdemes azt is számításba venni, hogy a második világháborúban a bombázások során Marseille belvárosában a látnivalók többsége megsemmisült. Összegezve tehát egy nem túl biztonságos helyről beszélünk, amely még csak látványosságokban sem gazdag. Én bennem Marseille végül nagyon csak vegyes érzéseket hagyott. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy bárkinek nyugodt szívvel tudnám ajánlani ezt az úti célt. A posztban elmesélem, hogy milyen kalandokat éltem át Marseilleben és miért nem szeretnék ide soha többé visszatérni.

A 2023 nyarán igyekeztem a lehető legtöbbet utazni. Tavaly gyermekáldás miatt kissé visszavettünk a tempóból, de idén sikerült mindent bepótolnunk úgy érzem. Koppenhágával már hosszú ideje szemeztem. Dánia egyike volt annak a pár európai országnak, ahol eddig még soha nem jártam. Nem azért, mert soha nem vonzott volna – szimplán csak mindig máshova vitt az utam. Szerencsére az idei évben eljött annak az ideje, hogy felkeressem Európa egyik legfejlettebb országát. Az elvárásaim egészen magasan voltak, miután annyi pozitívumot hallottam erről az elbűvölő helyről. Az emberek nagy része, aki már járt itt szinte mind dicsérte. És azt kell, hogy mondjam én is remekül éreztem magam ebben az északi kisvárosban. Semmilyen téren nem okozott csalódást. Legyen az akár a remek közbiztonság, a kiváló (nem dániai) ételek, a boldognak tűnő emberek, vagy éppenséggel az eseménydús éjszakai élet a városban. Összesen öt napot töltöttünk Dánia fővárosában és bőven volt mit csinálni ennyi idő alatt is. A posztból megtudhatjátok, hogy miként tengettük napjainkat Koppenhága városában, milyen látnivalók kerültek fel a kötelező látványosságok listánkra, és azt is, hogy mennyire drága (nagyon durván) Dánia fővárosa. Nézzük!