A Covid-19 jött, megtépázta a társadalmat és úgy néz ki szerencsére a vírusnak leáldoztak. Ha csak a gazdaságot nézzük, akkor a légi közlekedés volt az egyik legtöbbet szenvedő ágazat. Az egyes országok lezárták a határaikat és ennek következtében az egyik percről a másikra hirtelen nullára esett a kereslet a repülés iránt. A legtöbb légitársaság kétségbe esve kereste a megoldást, hogyan is vészelje át ezt az irdatlanul kemény időszakot. Volt egy pár egészen abszurd ötlet, mi szerint üres középső székkel repülnek majd a járataik és pár kézenfekvő is mi szerint az olcsó repülőjegyekre azért még így is felfigyelnek az utazni vágyók. 2022 június 22.-én viszont a magyar állam feltalálta a spanyol viaszt, hogy lehetne „megsegíteni” a légitársaságokat! Fogjuk rá, hogy extraprofitra tesznek szert, ezért adóztassuk meg őket – nagyjából valami ilyen magasröptű gondolatok cikázhattak egyes miniszterek fejében. Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy 3 éven keresztül kőkeményen veszteségesek voltak ezek a cégek és a legtöbb légitársaság éppenséggel a túlélésért küzd még a mai napig. Azóta a légitársaságok már reagáltak is az új adóra. Mind a Wizz Air, mind pedig a Ryanair egy rakat járatot törölt Budapestről. Most pedig ezeket a járatokat sorba indítják a környező repülőterekről. Hát nem zseniális ötlet volt ez az extraprofit adó? Nézzük sorjában, hogy hol tartunk most és mi minden zajlott le eddig.
Tartalom
Mi is pontosan ez az utasadó?
A magyar kormány szerint egy pár cég a koronavírus világjárvány lefolyása alatt extra nyereségre tett szert. Ez alapból is igaz is. Többek között a gyógyszergyártó cégeknek, az Informatikai cégeknek, a médiának és az outsourcingot végző cégeknek lényegesen jobban ment a szekerük, mint a pandémia előtt. Van viszont egy szektor, amely gyakorlatilag teljesen meghalt. Ez pedig nem más, mint a turizmus. A légitársaságok ennek következtében ahol csak tudták behúzták a képzeletbeli övet és őrült nagy költségcsökkentésbe kezdtek. Megszüntették az üresen repkedő járataikat, elbocsájtották az alkalmazottaikat, újra tárgyalták a földi kiszolgálókkal a szerződéseiket és még hosszasan sorolhatnám hogyan próbáltak meg még tovább spórolni.
2022 június 22.-én viszont a magyar közgazdasági zsenik felfigyeltek arra, hogy a sok populista döntés, mint a különböző ársapkák, vagy épp a rezsicsökkentés egy valódi pénzverem. Érdemes ezt a helyzetet a 2010 óta fennálló görög gazdasági válsággal összehasonlítani. Az akkori görög kormány ott ugyanúgy gazdaságilag érthetetlen döntéseket hozott. Mindezt csak azért tette, hogy a lakosság szemében továbbra is népszerűek maradjanak. A baj csak ott kezdődött, amikor az ország belső válsága annyira elmélyült, hogy az IMF-től mentőcsomagért kellett folyamodnia Görögországnak. Egy kölcsönnel végül is sikerült stabilizálni az országot, de ennek komoly ára volt. Olyan megszorítások jöttek Görögországban, amelynek nem volt még párja. Csak, hogy pár konkrétumot említsek: ÁFA emelés, közszolgálati bérek csökkentése, költségvetési megszorítások. A görög lakosok természetesen nem örültek a megszorításoknak és ahol tudtak lázadoztak ellenük. Végül azért mégis csak felfogta az ország lakossága, hogy csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig valakinek a takarója ér. Az emberek beletörődtek az új helyzetbe és elkezdtek úgy viselkedni mint kb. a bukásra álló diák, aki elkezd pedálozni a jobb jegyekért az év végén. Ennek meg is lett az eredménye és az ország ma már kezd önerőből talpra állni. Magyarországról ez sajnos nem mondható el. De miért is beszélek Görögországról egy olyan posztban amely a magyar utasadóról szól? Mert, ha a görögországi krízis katasztrófa volt, akkor a jelenlegi magyarországi helyzet egyenesen az armageddonnal ér fel. Aki kicsit is ért a közgazdasági mutatók elemzéséhez, az mind látja, hogy a magyar gazdaság a kormány populista döntéseivel úgy robog a szakadék felé, mint a Vissza a Jövőben 3 filmben az a bizonyos elszabadult vonat. Egy különbséggel: itt nincs időgép, amely segítene helyreállítani a múltban rosszul meghozott döntéseket.
Viszont mi ugorjunk egy kicsit az időben 2020 elejére. A koronavírust a magyar gazdaság ugyanúgy megszenvedte, mint a többi környező ország. 2021 elején pedig elkezdődött az orosz-ukrán háború ami végképp feltette az i-re a pontot. Egészen eddig a pontig a populista gazdasági csomagok ha racionálisan nem is voltak megindokolhatók, de legalább nem jelentettek akkor terhet az ország számára, mint ezután. Ahogy az angolok mondják „There ain’t no such thing as a free lunch„, avagy nem létezik olyan dolog, hogy ingyen ebéd. Valakinek ezt mindig fizetnie kell. Csak, hogy egy konkrét példát mondjak: amikor pl. Ausztriában közel €2 volt a benzin literje, akkor Magyarországon ez továbbra is átszámolva €1,20. Ez a különbség nagyjából €0,80 literenként. Az átlagember örül, hogy csak ennyit fizet. Aki viszont kicsit tovább néz az orránál, az már tudja, hogy csak idő kérdése mikor is robban fel ez a gazdasági bomba. A terv egyszerű volt: szert kell tenni némi extra bevételre az államkasszába, hogy a gazdasági buborék ne rögtön pukkanjon ki – elég ha csak pár év múlva. Többek között ennek és az ehhez hasonló gazdasági döntések finanszírozásához született meg az extraprofit adó.
Hogyan működik az extraprofit adó a légitársaságoknál?
A július 1-től érvényes repjegyadóra két különböző tarifa volt eredetileg. A kormányrendelet alapján minden utasért 3900 forintot kell fizetni abban az esetben, ha az utas végső úti célja az Európai Unió, Nagy-Britannia, Észak-Írország, valamint Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia és Ukrajna. Amennyiben a végső úti cél nem szerepel a fenti felsorolásban, akkor utasonként 9750 forint az adó.
Ezzel az egésszel egy hatalmas gond van. Magyarország kormánya a médiában szívesen kommunikálja az ország keleti nyitását. Ennek köszönhetően már régebben is több Európa-szerte egyedi járat is indult Budapestről. Vannak olyan útvonalak, amelyeket csakis a magyar fővárosból repülnek a fapados légitársaságok. Ilyen például az azerbajdzsáni Baku, vagy épp a kazahsztáni Asztana is. Ezeket a járatokat, és a jövőben megnyitásra váró keleti útvonalakat mind-mind keményen megsarcolja az extraprofit adó. Ennek tükrében nem annyira előnyös ez az adózási struktúra a kormányközeli Wizz Air számára. De semmi baj, már meg is van a megoldás!.
Az extraprofit adót 2023-tól átnevezik „zöld adónak”. A zöld adó fogalmát a nyugati országoktól vette át az állam. Elsőként érdemes megemlíteni, hogy ez az adóforma már jó ideje létezik például Hollandiában és Franciaországban is. És hogy mi változik? Januártól az adó mértéke a gép szén-dioxid-kibocsátásától függ majd. A járatokat az egy ülésre jutó szén-dioxid-kibocsátási érték alapján kerülnek besorolásra. A kormányrendelet alapján a gyakorlatban ez így fog működni jövő januártól:
- LEGZÖLDEBB KATEGÓRIA 0 < 10,50 Kg (2700,- HUF Európán belül, 6800,- HUF Európán kívül)
- KÖZÉPSŐ KATEGÓRIA 10,50 < 17,50 Kg (3900,- HUF Európán belül, 9750,- HUF Európán kívül)
- LEGSZENNYEZŐBB KATEGÓRIA > 17,50 Kg (5100,- HUF Európán belül, 12700,- HUF Európán kívül)
Ennek a változásnak köszönhetően azok a légitársaságok, amelyek újabb korszerűbb repülőgépekkel repülnek (Ilyen pl. az Airbus A320 NEO, vagy pedig a Boeing737 MAX) a legzöldebb kategóriába kerülnek (Wizz Air, Ryanair), azok a légitársaságok (pl. Austrian Airlines, Luxair, Tarom) amelyek pedig még mindig a régebbi repülőgéptípusokat használják azok simán belecsúszhatnak a legszennyezőbb kategóriába. Nem célom összeesküvés elméleteket kreálni, de így a kisebb légitársaságok felettébb előnytelen piaci helyzetbe kerülnek. De legalább a Wizz Air új hihetetlen nagy érdeklődéssel várt keleti járatait (Üzbegisztán, Mongólia, stb.) olcsóbban üzemeltetheti majd a konkurenciával szemben. Engem amúgy nagyon is vonzanak ezek a úti célok, de én határozottan a kisebbséghez tartozok. Az adó átnevezéséről viszont a következtetéseket viszont mindenki vonja le saját maga.
Milyen reakciót váltott ki a légitársaságokból az extraprofit adó?
Természetesen elsőként a fapados légitársaságoktól érkezett a reakció az extraprofit adóra. Logikus módon őket érinti a leginkább az utasadó az összes légitársaság közül. A fapados légitársaságok minden létező költséget igyekeznek leszorítani. Az ő legnagyobb fegyverük a jegyértékesítés során a repülőjegyek ára. Ha valamilyen költség emelkedik a szolgáltatás biztosítása során, akkor ezt általában a legutolsó lépésként vetítik át a repülőjegy árába. Többnyire valamilyen rejtett módon emelik meg az árakat, de a jegyek alapárát nem szívesen emeli egyetlen fapados légitársaság sem. Na már most, a legkevésbé szennyező kategóriájú zöld adó (2700,- forint) is pl. a Wizz Air legalacsonyabb alapjegyárának (4040,- forint) a 66 százaléka. A Ryanairnél a legalacsonyabb jegyár gyakran még ettől is olcsóbb, szóval nem csoda, hogy a Ryanair vezére élesen beleállt az új adóba. Még a nyáron rögtön ki is jelentette, hogy ők bizony az eladott jegyeknél is áthárítják az utasra az extraprofit adót. Ebből lett a hatalmas csörte a Ryanair és a magyar kormány között. Azóta már ez az extraprofit adó be lett építve az utazás árába. Szándékosan nem azt írtam, hogy a repülőjegyek árába, mivel sok esetben még az utasadónál is olcsóbban értékesítik a légitársaságok az alapjegyeiket. Az utasadót többnyire elrejtették az ülőhelyválasztás árába, a poggyászdíjakba és az egyéb szolgáltatásokba. Ennek következtében az új zöld adót nem más fizeti meg, mint a magyar lakosság. Szemmel láthatóan kevesebb is lett az olcsó repülőjegy a foglalási rendszerben és ma már nyugodtan ki lehet mondani, hogy a budapesti repülőtérről drágább lett az utazás.
Nézzünk pár konkrét esetet ahol látni, hogy milyen elbaltázott döntés is volt ez a „zöld adó”
Rövid összefoglaló: A következő útvonalakat törölték a fapados légitársaságok az extraprofit adó bejelentése óta:
- Ryanair: Bordeaux, Bournemouth, Köln, Kaunas, Krakkó, Lappeenranta, Riga és Torino
- Wizz Air: Bologna, Ibiza, Kósz, Mikonosz és Oslo
Összegyűjtöttem pár példát, hogy látható legyen mennyire negatív hatást fejt ki ez a „zöld adó” a magyar piacra:
Eilat (Wizz Air, Ryanair)
A Covid-19 világjárvány előtt évekig ez volt a legjobb opció arra, hogy valaki a hideg magyar szürke hétköznapokból eljusson egy közel nyári úti célra. Eilatot azért támogatja a téli hónapokban ilyen aktívan az izraeli állam, mivel a város a nyári hónapokban rendkívül felkapott, de télen sokszor szinte szellemvárossá változott. Kezdetben egy Ovda nevezetű katonai repülőtérre indítottak a fapados légitársaságok olcsó járatokat, közben azóta felépült a város közepén található repülőtér is. Tehát minden adott volt egy kényelmes téli üdüléshez Izraelben. Viszont a vírus megjelenése után sajnos Izrael a beutazáshoz szinte lehetetlen feltételeket szabott. Ennek következtében a repülési igény a Vörös-tenger partjára, Eilatba is nullára esett. Azóta az emberiségnek úgy, ahogy sikerült a koronavíruson felülkerekednie – és újra szabaddá vált a beutazás Izraelbe. Sokan várták az eilati járat újraindítását Budapestről – ám ez elmaradt. Azt hogy miért nincs Budapestről Eilatba járat elég egyértelmű: A szomszédos bécsi repülőtérről már idő közben újraindította járatait a Wizz Air. Magyarország 2022/2023-ban ebből sajnos a „zöld adó” miatt kimarad.
Kaunas (Ryanair)
A Baltikumra már rég óta ki van éhezve a magyar utazó közönség. Ha hatalmas üdvrivalgás nem is fogadta a Ryanair rigai és kaunasi járatait, de mindenképp sokan pozitívumként fogadták. Személy szerint én magam is örültem, hogy végre az Air Baltic-ot is egy kicsit megszorongatják a monopolhelyzetében és végre meredeken esni fognak az árai. Ennek tükrében különösen fájdalmas volt az a tény, hogy szinte még csak el sem indult a járat de már törölték is az útvonalat a menetrendből. És hogy erre mikor került sor? Természetesen közvetlenül az extraprofit adó bejelentése után. Az ember azt hinné, hogy ennyivel vége is a történetnek. Viszont november közepén a pozsonyi repülőtér büszkén jelentette, hogy végre új járat indul a szlovák fővárosból: Kaunas! Ha még nem lenne teljesen egyértelmű: Az eredetileg Budapestre tervezett járatot inkább Pozsonyba indítja a Ryanair. A Baltikum sajnos továbbra sem elérhető normális áron a magyar fővárosból, de cserébe szépen lassan feltűnnek az utasadó miatt törölt útvonalak a szomszédos országok repülőtereiről.
A bécsi repülőtér új járatai
A Bécsi repülőtérről mindeközben már lassan nincs olyan úti célja a Ryanair-nek, ahova ne repülne. Akkora bővítéseket hajtott végre, amekkorára csak ritkán adódik példa. Csak az extraprofit adó bejelentése után 8 új úti cél jelent meg a foglalási rendszerükben: Bréma, Koppenhága, Genova, Helsinki, Manchester, Sibiu, Tuzla és Velence. Mindeközben Budapestről a téli menetrendben Lanzarote az egyedüli ténylegesen új útvonal (ezt pedig még bőven az extraprofit adó előtt jelentették be). Michael O’Leary, amikor szeptemberben Budapesten tartott sajtótájékoztatót, akkor azt közölte, hogy 10 új útvonallal készültek télre. Ráadásul még egy új repülőgéppel szerették volna a budapesti repülőteret kiszolgálni. Ezek a járatok ma már teljes bizonyossággal nem indulnak el. O’Leary közölte, hogy ezeket az útvonalakat valamelyik másik közeli repülőtérről fogja elindítani így. Igaz, a Ryanair igazgatója hajlamos túlzásokba esni, de ha már csak a fele igaz annak, amit mondott, akkor is egy rakat izgalmas új útvonaltól esett el Ferihegy. Ami tény, hogy Bécsben valóban sok új útvonallal jelentkeztek, Budapesttel ellentétben.
Összegezve
Ez a fenti pár példa jól szemlélteti, hogy a légitársaságok nem álltak kötélnek. Az eredeti terve a magyar kormánynak az volt, hogy az állam extra bevételre tesz majd szert. Ez részben be is következett: csakhogy a légitársaságok egyetlen egy centet sem fizettek be a saját pénztárcájukból, cserébe viszont sikerült megadóztatni az egyszerű átlagembereket. Mind két fapados légitársaság törölte azokat a járatokat a menetrendjéből, amelyek nem voltak kellőképp nyereségesek. Néhány járatnál pedig elég volt a törléshez a pár ezer forintos „zöld adó” bevezetése. A repülőgépeiket így a légitársaságok átküldték más országokba, ahol nincs zöld adó, vagy extraprofit adó vagy bármilyen más adó valamilyen hülye névvel. A legtöbb ország általában örül annak, ha egy légitársaság útvonalat indít hozzájuk. Sőt! Szaúd-Arábia és Izrael fizet azért, hogy a turistákat az országukba hordják a légitársaságok – Magyarország pedig mesterséges akadályokat gördít az útjukba. Ha csak a Ryanair nem megvalósult 10 új útvonalát heti kétszeres periodicitással vesszük számításba, akkor is Budapest legalább 1890 turistát (a Boeing 737-800-as gépei 189 ülőhellyel rendelkeznek) veszít el így hetente. Ezek az emberek így nem szállnak meg a magyar hotelekben, nem teremtenek bevételi lehetőséget a COVID-19 által kivégzett vendéglátó egységek számára, nem költik a pénzüket a magyar üzletekben. Kevesebb turista, kevesebb munkahelyet is jelent, ráadásul a külföldről beáramló tőke sem érkezik így az országba. A pénz egy része, amit a külföldi turisták Magyarországon elköltenek, az adó formájában visszacsöpög az államkasszába. Ennek tükrében eléggé ironikus, hogy a kormány extra bevételt remélt az új adótól és pont azt érték el, hogy bizonyos szempontból kevesebb pénz folyik majd be az államkasszába.
Az állam, ettől az adótól Gulyás Márton nyilatkozatai alapján 30 milliárd forint extra bevételt remélt. Ez már az adó bejelentésekor is irreális volt, mivel a 2019-es repülési adatokat vették alapul. Ebben az évben még nem volt se járvány, se háború. Így nem lehet összehasonlítani sem a 2022-es évvel. Ráadásul az év közepén jelentették be az adót, így ennek az összegnek maximum a fele jöhet össze az év végéig, de könnyen meglehet, hogy még az sem. Ha valamilyen nagyon okos miniszter most ezt olvassa, akkor egy dolgot szeretnék neki megemlíteni. A rossz döntés egyáltalán nem szégyen. Legalábbis abban az esetben nem, ha utólag belátja az illető és változtat rajta. Jogosan felmerül a kérdés:
Tényleg nem lenne jobb beismerni, hogy az illető tévedett és a gazdaságnak, az átlagembereknek és az országnak is jobb lenne, ha eltörölnék ezt a fölösleges adót? – Költői kérdés volt, a választ már úgyis sejtem…
