Lassan már hozzászokhattunk ahhoz, hogy a nyári szezon a légi közlekedés minden évben valamilyen nem várt dologgal kell, hogy szembesüljön. Ilyen volt többek között a koronavírus megjelenése, az orosz-ukrán háború, az izraeli-iráni háború vagy most legutóbb éppenséggel a Közel-Keleti konfliktus. A média tele van negatív hírekkel. Többek között olyan dolgokról írnak, mint a kerozinhiány, az elkövetkezendő járattörlések és az elszálló repülőjegy árak. Valójában viszont a reális helyzet egy teljesen más képet fest. Tény és való, hogy vannak problémák a légi közlekedés világában – ám ebből az átlagember az esetek 99,99 százalékában az égadta világon semmit sem vesz észre majd. Ennek tükrében úgy éreztem, hogy hasznos lehet egy cikket írni, amelyben összefoglalom, hogy milyen is a valódi helyzet. Egyesével kielemeztem, hogy mi a helyzet a kerozinhiány terén, a járattörlésekkel és az elszálló repülőjegy árakkal. A posztból kiderül, hogy merjünk-e repülni 2026-os nyári szezonban. Ássunk a dolgok mélyére és nézzük meg a valós helyzetet a repülés világában.
Tartalom
Kerozinhiány
Nézzük az előzményeket, hogy mi vezetett ehhez a helyzethez. 2026 február 28.-án mindenki „kedvenc” amerikai elnöke egy új zseniális tervet eszelt ki ahhoz, hogyan terelje el az átlagosan 80-as IQ-vel bíró szavazói figyelmét az Epstein aktákról. Miután egy nap csak oly egyszerűen elrabolta a venezuelai elnököt, mint ahogy ovis koromban én a cuki vigyorommal a 40 éves anyukák szívét – egy újabb remek ötlet született meg a mester fejében. Az Amerikai Egyesült Államok Izraellel karöltve megtámadták Iránt. Trumpot már az előző elnöksége alatt is párszor csak egy hajszál választotta el egy fegyveres konfliktustól a perzsa országgal szemben. Akkoriban még erről letudták beszélni a tanácsadói. Az idei évben viszont már csak magára hallgatott és az USA megtámadta Iránt. Igaz, hogy minden létező külpolitikai szakértő azt mondta a narancssárga fejű agytrösztnek, hogy ez a bevetés semmi jóra sem vezet majd – ő mindenkitől okosabb volt és az amerikai kongresszus bevonása nélkül vágott bele ebbe a hadműveletbe. Az eredeti terv az volt, hogy az USA Izraellel karöltve megöli az Ayatollahot (Irán legfőbb vallási vezetőjét) és az iráni nép fellázad a rezsim ellen – az egész pedig egy rezsimváltásba csap át. Az Ayatollahot ki is végezték, és a legtöbb vezetőnél szintén becsengetett a kaszás.
A gond viszont ott kezdődött, hogy Irán évtizedeken át készült egy ilyen helyi konfliktusra. Az iráni forradalmi gárdában olyan szinten előre le voltak osztva a lapok, hogy nem csak az volt kijelölve ki veszi át az Ayatollah esetleges halála esetén a hatalmat, de még az is, hogy az utód – utódjának – az utódjának – az utódja hogyan és miképp cselekedjen. Aki látta valamelyik Amerika Kapitány filmet, az tudja hogy a Hidra egyik fejét ha levágjuk, akkor kettő nő helyette. Iránban is nagyjából ez történt – szóval a rezsimet nem sikerült megdönteni. Ráadásul a nép sem lázadt fel Trump előzetes tervei alapján. Ez főleg annak köszönhető, hogy 2026 januárjában egy korábbi lázadást olyan véres kézzel tiport el az Iráni Forradalmi Gárda, hogy még az Ayatollah halála sem volt elég egy átlagos iráni számára egy nagyobb puccshoz. Ehhez meg még hozzájött az is, hogy az iráni emberek legalább annyira utálják az Egyesült Államokat, mint a saját kormányukat.
Irán évek óta azzal fenyegetett, hogy ha egyszer megtámadja az országát Amerika, akkor az lesz az első lépésük, hogy lezárják a Hormuzi-szorost. Ezt idén meg is tették. A blokád odavezetett, hogy a Perzsa-öbölből a kőolajat szállító hajók nem tudnak kijutni. Jogosan merül fel egy átlagos olvasó fejében a gondolat, hogy mit számít az a pár ott veszteglő hajó? Sajnos a helyzet korántsem olyan rózsás, mint elsőre tűnik. A Hormuzi-szoroson halad keresztül a világgazdaság kőolajának csaknem 20%. Gondoljatok csak bele, hogy hirtelen a rendelkezésre álló kőolaj egy ötöde eltűnik a világpiacokról. Ezt akárhogy is vesszük, azért minden iparág megérzi. Innen ered a kerozinhiány is.
Április közepén meg is jelentek olyan posztok is, mint a következők:
- Tízezerszámra törlik a járatokat a kerozin drágulása és az üzemanyag-ellátási problémák miatt a légitársaságok
- Hat hétre elég kerozin maradt Európában, tömegével törlik a járatokat a légitársaságok
- Nagyjából hat hétre elegendő repülőgép-üzemanyaga maradt Európának
- Hat hétre elég Európa kerozinja? – Komoly veszélyben a nyári turizmus
- Még nincs összeomlás, de már recseg a rendszer – Kerozinválságba süllyedhet Európa
Mi a valóság ezzel szemben?
Az IEA (a Nemzetközi Energiaügynökség) április elején kiadott egy jelentést, amelyben megállapította, hogy az aktuális helyzet alapján csupán 6 hétre elég a kerozinszint Európában. A hangsúly az aktuális helyzet szavakra értendő. Ugyanis ez a tájékoztatás eredetileg nem a médiának szólt, hanem a beszállítóknak. Az IEA azt szerette volna ezzel a jelentéssel hangsúlyozni, hogy módosítani kell a beszerzési útvonalakon, mert gond lesz. Ez időközben meg is történt. Mivel az Egyesült Államoknak sokkal nagyobb készletei vannak és a kitermelést is meg tudják oldani, ezért rövid időn belül megindultak a tankerhajók a kerozinnal Európa felé. Közben a kontinens felpörgette a beszállítóláncokat a Csendes-óceáni térségből, Észak-Európában és a Mediterrán finomítók is nagyobb mértékben álltak át a kerozin gyártásra. Az utolsó helyzetjelentések alapján Európában minimum július végéig – augusztus elejéig nem lesz gond a kerozinnal. A fontos hangsúly a minimum szócskán van, mivel ez a legrosszabb helyzet esetén valósulhat csak meg. Ilyen lehet például egy óriási világméretű üzemanyagblokád vagy egy világméretű konfliktus kitörése. Azért ezekre valljuk be elég kicsi az esély. A sokkal reálisabb forgatókönyv alapján a kereslet megteremti a kínálatot. A globális ellátóláncok még jobban felpörögnek és a valóságban az átlagos turisták semmit nem éreznek majd az üzemanyag ellátás kisebb-nagyobb problémáiból. Külön érdekességként ide linkelném még a Wizz Air igazgatója, Várady József is mérsékelten optimista nyilatkozatát a Forbes-nál.
Járattörlések
Ha a kerozinhiányról szóló cikkek a médiában nem lettek volna elég hatásosak, akkor május közepén jött a folytatás a járattörlésekről:
- Példátlan nyár előtt állunk, májusra már kétmillió repülőhelyet töröltek a társaságok
- 13 ezer repülőjáratot törölhetnek májusban a közel-keleti konfliktus okozta ellátási gondok miatt
- Tizenháromezer járatot törölnek májusban a légitársaságok kerozinhiány miatt
- Veszélyben a nyári utazások: tömeges járattörlések jöhetnek, ha nem zárul le időben az iráni háború
- Húszezer járatát törli a nyáron a Lufthansa üzemanyaghiány miatt
Drámai címek, ugye? Egy átlagos olvasó ilyenkor elképzeli, hogy Korfun vagy Kefalonián a második tál souvlakiját kirendelve kap egy e-mailt a járata törléséről és ott ragad Görögországban. Nem is csodálkozok azon, hogy a háta közepére nem kíván senki sem egy ilyen helyzetet. Egy átlagos vidéki utazó – nevezzük most csak Vágó Péterné Piroskának a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukodból – aki évente egyszer utazik évente egy hétre nyaralni ezeket a posztokat elolvasva egészen biztosan arra a gondolatra jut, hogy jó lesz neki a Balaton is idén. Valahol jogos is, hogy nem akar komppal és autóbusszal bizonytalan módon hazautazni.
De nézzük mi ennek a kerozinhiány valóságalapja
Az ijesztgetős hírek mindig nagyobb kattintásszámot jelentenek az egyes online médiák számára. Ebből kifolyólag cseppet sem meglepő, hogy az online újságok örömmel meglovagolják az ilyen híreket. A valós helyzet alapján a Hormuzi-szoros lezárása óta egyetlen-egy járatot sem töröltek Európában kerozinhiány miatt. Nagyon hangzatosak voltak azok a címek, ami alapján a Lufthansa 20 000 járatát törli kerozinhiány miatt, vagy az hogy a SAS áprilisban 1000 járatot törölt tíz nap alatt – és még hosszasan sorolhatnám. Ezekkel a posztokkal csak egy gond van. Valójában semmi köze nincs ezeknek a járatoknak a törlésének az elérhető kerozinmennyiséghez. Egy teljesen prózai oka van a törléseknek – a pénz. A légitársaságok, amelyek nem hedgelték (fedezték) előre a kerozin árát a megfelelő áron és mennyiségben azok kénytelen az aktuális áron üzemanyagot vásárolni. Ezek a légitársaságok pedig jelenleg a drága üzemanyag miatt minden téren spórolni próbálnak – ezért is optimalizálják a menetrendjüket. Hiába tűnik nagy számnak ezen törölt járatok mennyisége, valójában ez a teljes menetrend 1,5-2%. Az utasokat pedig az ilyen légitársaságok szimplán átfoglalták más járataikra. Az utasok így nem maradtak járat nélkül – legfeljebb pár órával korábban (illetve későbben) repültek el az úti céljukra egy lényegesen nagyobb töltöttségi mutatóval rendelkező járaton. Tehát drámára semmi ok.
Emelkedő repjegyárak
Az újságok előszeretettel riogatnak azzal a ténnyel, hogy milyen drágák is lesznek a repülőjegyek a mostani helyzet miatt. Az üzemanyag költségek valóban egy jelentős részét teszik ki a repülőjegy áraknak. De korántsem ez az egyetlen tényező, amely egy repülőjegy árát meghatározza. Rákerestem véletlenszerűen egy Budapest-Krakkó repülőjegyre a LOT lengyel légitársaságnál, hogy lássátok mekkora részét képezi a repülőjegy árának az üzemanyagköltség. Az (YQ) és (YR) sorok jelzik az üzemanyag pótdíjat egy adott repülőjegynél. Ez a kettő együtt pedig csupán 24.200,- forint a teljes 101.100,- forintos díjból. Ebből kifolyólag még ha emelkedik is a repülőjegyek ára, akkor sem válnak valóra olyan drámai forgatókönyvek, miszerint kétszer olyan drágán repülhetünk majd csak. Tehát ha valaki kénytelen lesz egy hagyományos légitársaságnál az év második felében foglalni – akkor sem kell majd eladnia az egyik veséjét a darkweben.
Nézzük inkább a magyar utazók számára két legfontosabb légitársaságot, a fapados Ryanairt és Wizz Airt:
A Ryanair szóvivője szerint a cég kilátásai kedvezőek. Mivel 2027 tavaszáig a szükséges üzemanyag 80 százalékát a mostani piaci árnál több mint 50 százalékkal olcsóbban (67 dollár/hordó) biztosították, ezen a nyáron elkerülik a járattörléseket. Az ilyen előretekintő üzleti döntéseknek köszönhetően az emelkedő kerozinár az idei évben alig érinti a legnagyobb európai fapados légitársaságot. Michael O’Leary szavai alapján 2026 nyarára nem várható áremelkedés, sőt! Nagy valószínűséggel az idei repülőjegyek ára még olcsóbb lesz, mint a tavalyi volt. Hogy miért? Mert az utasokat sikerült a negatív hírcunamival elijeszteni az utazástól. Hiába olcsók a repülőjegyek, sokan ennek ellenére nem mernek foglalni. Tehát a légitársaságok kénytelen alacsonyan tartani a repülőjegyek árát azért, hogy a lehető legjobb töltöttséget elérjék.
A Wizz Air a téli időszakra vonatkozóan is 60 százalékos fedezeti aránnyal (hedge) rendelkezik, így a légitársaság 18 hónapra előre biztosította a fedezettségét. Ezen felül a vállalat április végén újabb pozíciókat rögzített, amelyek szeptembertől számítva egy évre előre nyújtanak védelmet. Igaz ez a későn kötött üzlet már nem annyira előnyös, de még így is jelentős különbséget jelent a versenytársakkal szemben. Csak úgy, ahogy Michael O’Leary, a Wizz Air cégvezetője Várady József sem számol semmilyen járattörléssel sem az emelkedő jegyárak, sem pedig a kerozinhiány miatt. A Wizz Air légitársaság jelen pillanatban az egyik legnagyobb készpénz állománnyal (nagyjából 2 milliárd euróval) rendelkezik – szóval egy esetleges Wizz Air csőd miatt sem kell senkinek aggódnia.
Összegezve a kerozinhiány
A fent említett tényezők tükrében jelen pillanatban nincs semmilyen értelmes indok, hogy elhalasszátok az idei nyaralásotokat. Nagy valószínűséggel nem törlik majd a járatotokat. Nem kell a kerozinhiányon sem aggódnotok. Ráadásul az idei évben nagy eséllyel főként a kedvező forint árfolyamnak és az utasok pánikhangulatának köszönhetően még olcsóbban is foglalhattok, mint tavaly ilyenkor.
Ha mégis azon aggódnál, hogy a kerozinhiány miatt törlik a járatodat, akkor érdemes arra gondolnod – hogy már eleve a járatok 1,5-2%-át törölték a nagyobb légitársaságok a menetrendjükből a megemelkedett kerozinárak miatt. Ezek a járatok már nem indulnak el – így ez a kerozin mennyiség megmaradt. Ennek következtében tovább csökken a kerozinválság esélye. Szerény véleményem szerint nincs ok a pánikra a nyári hónapok alatt. Szeptember pedig még nagyon messze van. Addig még Trump az iráni vezetőkkel háromszor kibékülhet, négyszer összeveszhet és akár többször kölcsönösen lebombázhatják egymás flottáját is. Vannak viszont az felé mutató tények, hogy az őszi hónapokig nem húzhatja el Donald Trump a konfliktus megoldását. Hogy miért? Mert november 3.-án elérkezünk az amerikai félidős választásokig. Ilyenkor az amerikai lakosok értékelik az elnök eddigi teljesítményét. Amennyiben a választások Trump számára negatív eredménnyel záródnak, akkor az amerikai elnök a hatalma nagy részét el is veszítheti. Ilyenkor úgy nevezett „béna kacsa” lesz belőle. Egy elnök, amely nem képes döntést hozni mert a kongresszusban a pártja nem rendelkezik többségi szavazattal minden egyes amerikai elnök legrosszabb rémálma. Szóval gondolhatjátok, hogy mindent meg fog tenni Trump azért, hogy ne egy háborús konfliktussal a háta mögött induljon el a pártja ezen a félidős választásokon. Egy biztos, mindenképp izgalmas hónapok elé nézünk.
Összegezve tehát nincs mitől félni, utazzatok bátran a nyáron. Használjátok ki azt a kifejezetten jó lehetőséget, hogy kevesebb ember akar most utazni egy olyan ok miatt, amely nagy valószínűséggel csak a bulvárújságok címlapján létezik. Csak ne felejtsetek el egy fotót feltölteni a közösségi hálózatokra majd az utazásotokról. Egyen meg minden károgót az irigység, aki azt állította indulás előtt hogy „Ne repüljetek, kerozinhiány van, úgyis ott ragadtok, mert nem lesz üzemanyag”. Peace!
