Még valamikor 2004-ben született meg az EU261-es rendelete az Európai Uniónak, amely az volt a célja, hogy szabályozza a légi közlekedést. Egészen addig a légi közlekedésben a dzsungel törvényei érvényesültek. Két napot késett a járatod? Saját magadra voltál utalva. Törölték a hazautadat? Juss haza úgy, ahogy csak tudsz aztán majd csak lesz veled valami. Bármilyen nehéz is kimondani, de 2004 már 22 éve volt. Azóta egy teljes generáció cseperedett fel és a légi közlekedés is teljesen megváltozott. Az EU261-es rendelet pedig hiába, hogy nem volt tökéletes, de még mindig a legjobb megoldás volt, ami valaha született. Időközben a légitársaságok vadul dörömböltek az Európai Parlament ajtaján, hogy frissítsék már ezt a szabályzatot, mert versenyhátrányba kerülnek a többi unión kívüli légitársasággal szemben. Ugyanakkor az utasok is elégedetlenek voltak a légitársaságok időnként eszement szigorításaival és poggyászszabályaival. 22 éven át terítéken volt a törvénymódosítás. Most úgy néz ki, hogy ez az egész 2027-re mégis összejön. A következő posztba összegyűjtöttem, hogy milyen pontokat módosítanak az előző 2004-es törvényjavaslathoz képest. Van, ami pozitív irányba változik – van ami pedig negatív irányba. A legtöbb dolog pedig úgy módosul, hogy a gyakorlatban mégsem változik semmi sem. Nézzük mit is jelent ez az új EU261 rendelet a gyakorlatban.
Tartalom
Poggyászméretek: akkor ez alapján mégsem lesz ingyenes a nagy kézipoggyász?
EU261/2004
Az eredeti 2004-es rendelet nem szabályozta semmilyen módon sem, hogy a légitársaságok milyen méretű poggyászt biztosítanak a legolcsóbb kategóriájú repülőjegyhez. A gond ott kezdődött, amikor az ultra fapados légitársaságok elkezdték bevezetni azt a fajta BASIC repülőjegyet, amely csak egy hátizsákot tartalmaz. Ennek alapból két oka is volt. Az első a mindenki számára a létező leglogikusabb indok – az extra bevétel a kiegészítőszolgáltatásokból. A második viszont már nem annyira egyértelmű. A légitársaságok a késések nagy részét a poggyászproblémák miatt hozták össze. Egy átlagos Wizz Air A321 Airbus fedélzetére minden utas felvihet egy hátizsákot magával, amely befér az előtte lévő ülés alá. A gond viszont a nagyobb méretű poggyászoknál kezdődik. A felső rekeszekbe ugyanis csak 80-100 darab fér el, hiába utazik egyszerre 239 ember. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a kapunál fel kellett címkézni az összes extra poggyászt és azokat el kellett helyezni a repülőgép csomagterébe. Gondolhatjátok, hogy az ezt elvégző személyzet extra költsége és a poggyászmizériából adódó késések nem igazán tetszettek a légitársaságok számára. Akármennyire is fáj leírnom, de a jelenlegi poggyászszabályok a létező leglogikusabban vannak kialakítva. Ha alanyi jogon mindenkinek fizetés nélkül járna a nagy gurulós kézipoggyász – akkor boldog-boldogtalan magával hozná a nagy bőröndjét, a zongoráját, a kedvenc edzőtermi kondigépét… na szóval értitek. Visszacsöppennénk oda, ahonnan az egész elindult.
EU261/2027
Nézzük, hogy ezzel szemben mi változik a felülvizsgált rendelettel. Az eredeti ötlet az Európai Parlament képviselőitől az volt, hogy a BASIC repülőjegy is kötelezően tartalmazzon egy nagy gurulós kézipoggyászt. Az első reakciója mindenkinek örömujjongás volt. „De király! A Ryanairnél újra ingyenes lesz a kézipoggyász!” – sajnos ez az üzleti világban nem így működik. Alapból ez az extra poggyászdíj már olyan szinten beépült a jegyárba, hogy a fapadosok pontosan ezért tudják még mindig olcsón értékesíteni a repülőjegyeket. Ha ezt egy EU-s rendelettel eltörlik, akkor nem csak, hogy automatikusan drágább lesz az alap jegyár, de több lesz a járatkésés is – ahogy fent írtam. Szerencsére ez a módosítás, ebben a formában nem ment át. A felülvizsgált rendelet kimondja, hogy a légitársaságoknak átláthatóvá kell tenniük a repülőjegyeket. 2027-től minden egyes légitársaság kötelezően a teljes értékű kézipoggyásszal kell, hogy hirdesse a repülőjegyeket. A Ryanair igazgatója, Michael O’Leary és a Wizz Air vezérigazgatója Váradi József sem tétlenkedett és mindketten rögtön bele is álltak a módosított szabályokba. Idáig a Ryanair és a Wizz Air azért is tudott több repülőjegyet eladni, mint a konkurens légitársaságok, mert amíg pl. a Lufthansa csoport egy hátizsákkal és egy 8 kilós gurulós bőrönddel hirdette meg az árait, addig a két fapados csak egy szimpla hátizsákkal. Természetesen ennek az alacsonyabb árnak köszönhetően az összes létező kereső előrébb jelenítette meg a Ryanair repülőjegyeket a találatok között. Az új szabály alapján a sima basic, hátizsákos repülőjegyeket külön kategóriában kell majd értékesítenie mindegyik légitársaságnak és mindegyik online utazási irodának. Ennek következtében a korábbi nem túl etikus versenyelőny hirtelen egy tollvonással megváltozik. Az új frissített EU261 rendeletnek köszönhetően az összes légitársaságnak alapból egy nagy gurulós poggyásszal az árban kell megjelenítenie a repülőjegy keresőkben. Hirtelen már eltűnik ez a kiskapu amely egészen idáig a Wizz Air-t és a Ryanairt segítette. Főleg annak tükrében lesz érdekes ez az új helyzet, hogy időközben már szinte minden egyes hagyományos légitársaság is átvette az ultra fapadosok poggyászpolitikáját. Meglátjuk, hogy a klasszikus légitársaságokkal egyenlő feltételekkel hogyan tudnak majd árazni a fapadosok.
Gyerekkel utazó szülő helyjegye: most akkor kell-e érte fizetni, vagy nem?
Az eredeti 2004-es EU261-es rendelet nem definiálja a gyerekek helyzetét a repülőgépeken. Jelenleg csupán az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségnek van egy ajánlása, ami szerint a gyermekeket a vészhelyzeti evakuálás megkönnyítése érdekében a kísérőjük mellé (vagy legalább ugyanabba a sorba) kell ültetni. A jelenlegi jogszabályok azonban egészen 2027-ig nem tiltják kifejezetten, hogy a légitársaságok a „garantált” egymás melletti helyért helyfoglalási díjat kérjenek. Ezt a gyakorlatot fogja végleg betiltani az új európai uniós reform.
Ez a dolog főként a Ryanairt érinti érzékenyen. Az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség ajánlása ellenére a Ryanair egy kiskaput kihasználva nem engedte azt, hogy a szülők helyjegy nélkül foglaljanak akkor, ha egy 14 éven aluli gyerek utazik velük. A gyereknek ingyenes helyjegyet biztosítottak – de a mellette ülő szülővel ugyanezt már kifizetették. A Wizz Air ilyet érdekes módon nem engedett meg magának. Most ennek is vége lesz 2027-től. Bár nem nagy összegekről beszélünk, de azért a gyerekes szülőknek minden repülésnél számolniuk kellett idáig ezzel a rejtett költséggel.
Meddig kérheted a kártérítést a járatkésésed, vagy járattörlésed után?
A 2004-es rendelet egyáltalán nem szabályozta eddig azt sem, hogy meddig lehet benyújtani a kártalanítási igényt egy-egy eset után. Elsőre ez rosszul hangzik. Valójában viszont az összes országban más és más szabályok voltak érvényességben. Volt ahol akár 5 évvel a késés után is be lehetett nyújtani a kártérítési igényt. A legrövidebb időintervallum, amit találtam az két év volt. Ezzel szemben most ezt az időszakot már definiálja az új 2027-es rendelet. Sajnos ez határozottan rosszabbra módosul, mint a korábbi verzió volt. Ezentúl csupán 9 hónap áll majd az utasok rendelkezésére, hogy kérvényezzék a járattörlésért vagy járatkésésért járó kártalanítást.
Mikortól fizeti ki a légitársaság az étel és italfogyasztást, ha egy járat késik?
Mostanáig a 2004-es szabály alapján egy légitársaság egy európai utazásnál 2 órás késés fölött már kénytelen volt kifizetni az utasok étel és italfogyasztását. Itt sikerrel jártak a légitársaságok és kiharcolták, hogy csupán 3 órás késésen túl kell megtéríteniük az étel és italfogyasztást. Két órán túl csak egy kis valamilyen kis frissítőt kell biztosítaniuk a légitársaságoknak. Ez lehet akár egy palack víz, vagy pedig egy üveg üdítő. Köszönjük Európai Parlament – ez egy határozott visszalépés volt. Az érem másik oldala viszont az, hogy a tengerentúli utazásoknál 4 óra késésnél járt csak a ételfogyasztás megtérítése. Most ez egységesítve lett és lerövidül majd 3 órára. Az élet az egyik kezével ad, a másikkal valamit elvesz.
Miben módosul az úgy nevezett „No show” szabályzat az új EU261 rendelet alapján?
Elsőként megpróbálom elmagyarázni, hogy mit is jelent a „no show” szabály. Képzeljetek el egy repülőjegyet a British Airways légitársasággal Budapestről Los Angelesbe. Lefoglaljátok a repülőjegyeteket, de időközben viszont módosulnak a terveitek és korábban kell elrepülnötök. Jelen helyzetben ilyenkor ha nem szállsz fel kifelé a járatodra, akkor a rendszer bejelez hogy nem jelentél meg és törlik a hazautadat is kártérítés vagy visszatérítés nélkül. Szerény véleményem szerint ez egy nagyon igazságtalan szabály. Kifizetted oda is a repülőjegyedet és visszafele is. A légitársaságok ilyenkor boldogan törlik az utadat, ugyanis ismételten eltudják adni a repülőjegyedet egy másik személynek visszafele. A 2027-es rendelettel most ez is módosulni fog és ezentúl nem törölhetik a hazautadat. A jövőben ha egy utas nem használja fel a retúrjegy odafelé szóló szakaszát, vagy egy átszállásos jegy legelső szakaszát, akkor a légitársaság nem tagadhatja meg tőle a beszállást a visszafelé tartó járatra. Összegezve egy elég nagy pozitívum a korábbi szabályokhoz képest.
Vis maior törlés esetén hány éjszakányi szállást kell a légitársaságnak kifizetnie az új EU261 rendelet alapján?
Képzeljétek el a következő helyzetet. Ültök Torontóban a repülőtéren, már szállnátok fel a repülőgépetekre de hirtelen óriási hóvihar csap le a repülőtérre. Egy gép sem tud elrepülni és ti ott ragadtok egy héten át Kanadában. Ilyen helyzetben a légitársaság köteles szállást biztosítani az utasai számára. Idáig a 2004-es rendelet semmilyen téren sem definiálta azt, hogy hány napon át kell kifizetnie egy légitársaságnak a szállásdíjat hasonló helyzetekben. Most már legfeljebb három éjszakára kötelezi majd csak a 2027-es felülvizsgált rendelet. A gyakorlatban nagyon ritkán ragad valaki 3 éjszakánál tovább egy adott úti célon az ember. De bizonyos helyzetekben azért még mindig előfordulhat. Szóval ez is egy hátralépés a korábbi szabályokkal szemben. Ez a 3 éjszakás korlátozás nem vonatkozik a kerekesszékes, fogyatékkal élő, vagy különleges orvosi ellátást igénylő utasokra, ami egy fontos és emberi gesztus a szabályozásban.
Hány napjuk van a légitársaságoknak kifizetni a járatkésésért vagy törlésért járó kártalanítást?
A 2004-es rendelet ezt a pontot egyáltalán nem definiálta. Ha törölték a járatodat és jogos volt a kártalanítási igényed, akkor egy légitársaság a pénz kifizetését elhúzhatta akár éveken át is. Az új 2027-es rendelet alapján ez most legfeljebb egy hónapra módosul. Amennyiben valamilyen rendkívüli körülmény okozta a járatkésést, akkor ezt is legfeljebb 30 napon belül meg kell indokolnia a légitársaságnak. Ennek a változásnak kifejezetten örülünk. Igaz, van azért az új verziónak is egy hibája. A 2027-es rendelet sem határozza meg azt, hogy mi történik abban az esetben, ha a légitársaság nem tartja be ezt a szabályt. Azt javaslom, hogy várjuk ki, hogy fog működni a gyakorlatban az új EU261 rendelet.
Jár a kártalanítás közvetlenül az utam előtt történt rendkívüli körülményért a repülőmmel az új EU261 rendelet alapján?
Aki már igényelt valaha is kártérítést a légitársaságoktól, akkor tudja, hogy minden létező kifogással próbálnak kibújni a fizetés alól. Én személy szerint a leggyakrabban pontosan azzal a kifogással találkoztam, hogy előző nap belecsapott a villám a repülőgépbe és ez bizony egy rendkívüli körülménynek számít. Idáig nem volt meghatározva, hogy a múltban történt rendkívüli körülmények milyen sokáig szolgálhatnak kibúvóul a fizetés alól. Az új, 2027-es rendelet ezentúl 3 rotációt szab meg. Tehát ha a járatba előző nap csapott bele a villám, és a te járatod annak az adott gépnek azóta a negyedik útvonalán repülnél, akkor jár a kártérítés. Ellenkező esetben vis maior-nak számít a helyzet és ne várj kompenzációt.
Mi történik akkor, ha a légitársaság nem tudja kezelni a helyzetet és te neked magadnak kell hazajutnod?
Gondolom mindegyikőtök olvasott már olyan rémhíreket, hogy a Wizz Air otthagyta az utasait a Kanári szigeteken, vagy pedig a Ryanair már napok óta várakoztatja az utasait mert elromlott a repülőgép. Idáig csak az volt megszabva, hogy ha a légitársaság nem tud megfelelő utat biztosítani haza, akkor az utas másik légitársaságnál is foglalhat repülőjegyet – amelyet az eredeti légitársaságnak ki kell majd fizetnie. Az új repülőjegynek a maximális árának az összege nem volt meghatározva a 2004-es rendeletben. A 2027-es rendelet ezt az összeget az eredeti repülőjegy díjának a 400%-ra szabja meg. Ez megint csak egy olyan ötlet, amely papíron jól hangzik. A gyakorlatban viszont például ha valaki 9,99,- euróért foglalt Mallorcára egy repülőjegyet valamilyen akcióban a Ryanairnél – akkor egy törlés esetén az ír fapados legfeljebb a 9,99,- eurónak a négyszeresért = €39,96-et fizet ki majd. Kíváncsi leszek, hogy egy nappal indulás előtt talál-e valaki majd ilyen összegért hazafelé egy repülőjegyet…
Mi a helyzet azzal, ha a járatod módosul és korábban indul az eredeti időpontnál?
A 2004-es eredeti rendelet ezzel a dologgal nem foglalkozott. Igaz, akkoriban a légi forgalom még csak a töredéke volt a mostaninak. Gondoljatok csak bele abba a helyzetbe, hogy például módosul a Bécs – Bangkok járatotok. Az eredeti terv alapján délután 17:00-kor repültetek volna, de hirtelen átkerül reggel 05:00-ra. Ilyenkor felborul a teljes tervetek és egy nappal korábban el kell indulnotok Bécsbe, ráadásul egy hotelt is kell foglalnotok. Szerencsére most már belekerült a 2027-es változatba az is, hogy ha legalább 2-3 órával előrehozzák a járatodat, akkor az ugyanúgy törlésnek minősül, mintha későbbre raknák. Ilyenkor ugyanúgy jár távolságtól függően a €250-€600 kompenzáció.
Ha törlik a járatom, akkor a légitársaságnak kupont, vagy pénzt kell visszaadnia az új EU261 rendelet alapján?
A koronavírus járvány alatt a légitársaságok tucatjával törölték a járataikat. Ilyen hirtelen helyzetre nem is igazán tudta jó megoldást kitalálni a légitársaságok. Többek között ezért készpénz helyett inkább kuponokat adtak az utasoknak. Nekem is volt olyan légitársasággal dolgom, amely hosszú hónapokon át nem volt hajlandó a kupont cashre váltani. De ugye tudjátok, hogy milyen makacs és keményfejű vagyok? Végül azért csak beadták ők is a derekukat. A mostani 2027-es rendelet alapján a légitársaságok kötelesek pénzt visszatéríteni. Kupont a jövőben csakis az utas kizárólagos kérésére adhatnak. Már látom a lelki szemeim előtt, hányan állnak majd sorba, hogy a készpénz helyett inkább Wizz kreditet kérjenek. Vége a szarkazmusnak.
Az új szabályok kizárólag a légitársaságokra vonatkoznak csak, vagy az online utazási irodákra is?
Bár én mindig mindenkinek azt mondom, hogy ha csak lehet akkor egyenesen a légitársaságnál foglalja le a repülőjegyét – ennek ellenére én is elismerem, hogy bizonyos helyzetekben az online foglalóportálokat is megéri használni. Az új szabályok most ezeket a foglalóoldalakat (pl. Kiwi.com, Pelikan.hu, stb.) is megregulázzák. A mostani szabályok nem határozták meg, hogy ha valaki egy ilyen irodán keresztül foglal és törlik a járatát, akkor kinek és meddig kell visszautalnia az utas pénzét. Ilyenkor általában az utazási iroda a légitársaságra mutogatott, hogy a másik cég még nem küldte vissza az összeget. A légitársaság pedig többnyire azt állítja, hogy tőlük már elment a pénz és az utazási iroda lusta visszaküldeni. Az új 2027-es rendelet alapján a légitársaságok 7 napon belül kötelesek lesznek az utazási irodának visszatéríteni a törölt járatért az összeget. Az utazási iroda pedig az utasnak további 7 napon belül köteles visszaküldeni a pénzt a számlájára. Szóval ez alapján a törölt járatért járó összegnek legkésőbb 14 napon belül vissza kell kerülnie hozzátok majd.
Összegezve az új EU261 rendelet
A 2027-es rendelet jelenleg még nincs elfogadva. Most még csak az Európai Parlament és a Tanács tárgyalópartnerei állapodtak meg a légi utasok jogait érintő reformcsomagról. Ezt még meg is kell szavazni, szóval az elkövetkezendő időszakban pár dolog még változhat. Nekem az egyik szemem sír, a másik pedig mosolyog. Kifejezetten örülök annak, hogy az eredeti kártalanítási összegeket nem módosították. A légitársaságok nagyon pedáloztak azért, hogy csökkentsék ezeket a díjakat – de szerencsére úgy néz ki, hogy ez nem változik. A „No show” szabály eltörlése is remek hír. Viszont a legfeljebb 400%-os átfoglalási díj, maximálisan 3 éjszakás szálláskeret, a csak 3 órás késés esetén történő étkezés kifizetése szabályok személyes véleményem szerint mind-mind rossz irányt képviselnek. A poggyászszabályok módosítása jelenleg még hatalmas kérdőjel számomra is. Tippre némi áremelkedést rejt azért ez az intézkedés magában – de ezt majd csak az idő dönti el, hogy mekkorát. Addig meg azt javaslom, hogy na pánikoljunk. Csak várjuk ki azt, hogy hogyan is működnek majd az új szabályok azután, hogy megszavazták és bevezették őket.
