Már régóta vacilláltam azon, hogy megírjam-e ezt a posztot és arra jutottam, hogy nem érdekel a sok negatív reakció, amit majd kivált ez a cikk. Manapság nem menő kiállni az oltások fontossága mellett. Fontosnak érzem ugyanakkor foglalkozni a témával, ugyanis a legnagyobb magyar utazási blogok nagyon élesen kerülik a témát. 2020 decemberére eljutottunk oda, hogy a Facebookon mindenkiből virológus lett és mindenki mindent jobban tud a szakorvosoknál illetve azoktól az emberektől, akik az életüket feltették a különböző gyógymódok kifejlesztésére. A legutóbbi koronavírus posztunk óta rengeteget változtak a körülmények. Gyakorlatilag már egy éve a vírus árnyékában él az emberiség és próbáljuk magunkat több-kevesebb sikerrel izolálni a többi embertől. A maszk viselése a mindennapi életünk részévé vált és eljutottunk oda, hogy már lassan sétálni sem megyünk le nélküle. Viszont most itt a lehetséges megoldás a helyzetre! Az Európai Unió végül is engedélyezte az első vakcinát, megtörténtek az első oltások és az év végéig több ezer embert fognak beoltani vele idehaza is. De kezdjük inkább az elején, hogy hol tart a koronavírus oltás fejlesztése és hogy én miért döntöttem úgy, hogy be fogom magam oltatni.
Tartalom
Hol tart most a vakcinák fejlesztése?
Jelenleg több mint 60 vakcina van a klinikai kipróbálás szakaszában. Ezek közül nem mindegyik fog eljutni azok közé, amelyeket élesben bevetnek. A vírus 2019 decemberében ütötte fel a fejét hivatalosan a kínai Wuhan városában. Az elmúlt egy évben őrült sebeséggel álltak neki az oltás kifejlesztésének a különböző gyógyszergyárak.
Most akkor összecsapták a vakcinát kevesebb, mint egy év alatt?
Joggal merül fel az emberekben az, hogy nem-e túl gyorsan. Amennyiben viszont megnézzük a vakcina fejlesztésének a hátterét, akkor rájövünk, hogy egyáltalán nem. Hogy sikerült, akkor az eddig 4-5 évig tartó oltás fejlesztő ciklust 1 évre lerövidíteni a koronavírus esetében? Nézzük is inkább sorban:
- A vakcina fejlesztési ütemterve még a ’60as évekből származik, akkor hagyták jóvá. Azóta a világ rengeteget változott. Elég csak a számítógépeket megnézni, hogy mennyivel gyorsabbak is lettek. Ennek hála a vírus genetikai állományát sikerül szekvenálni mindössze 10 nappal a megjelenése után Wuhan-ban. Ez pár évvel ezelőtt még elképzelhetetlen dolog volt.
- Egy oltás tesztelése 3 fázisból áll. Az első fázisban mindössze egypár emberen tesztelik a szert. A másodikban már több emberen tesztelik. Ebben a fázisban figyelembe veszik a kort, nemet, alapbetegségeket stb. Ha a második fázisban is működik az oltás, akkor a vakcinát ki lehet próbálni széles körben. A harmadik fázisban már több ezer emberen tesztelik az oltást. Egy hagyományos oltás kifejlesztésénél nem sürget ennyire az idő, mint a koronavírus oltásnál. Más oltások fejlesztésénél egymást követik az egyes fázisok. Itt viszont nagyon sürgetett az idő, ezért a tesztelés három fázisát egyszerre kezdték el – ezzel is rengeteg időt nyertek a tudósok.
- A vakcina gyártása rendkívül időigényes folyamat. A nagy gyógyszergyárak úgy döntöttek, hogy bevállalják a kockázatot és már a tesztelés során elkezdték a gyártást. Ennek hála rengeteg időt spóroltak meg. Amennyiben a koronavírus oltás vállalhatatlan mellékhatásokkal járt volna, akkor megsemmisítik a legyártott oltóanyagokat. Ha viszont bejön, akkor nagyon nagyot tudnak vele szakítani.
- Világ szinten eddig elképzelhetetlen együttműködés kezdődött a tudósok között. A vírusról szerzett adatokat az egyes tudósok rögtön feltöltötték az internetre és megosztották egymással. Gyakorlatilag pár hónap alatt sikerült annyi adatot összegyűjteni a vírusról, amennyivel biztos irányt tudtak adni a tudósok a Koronavírus vakcina fejlesztésének.
- A koronavírus oltás kifejlesztése nem a nulláról indult. 2003 februárjában Kínában megjelent a SARS vírus. Ez a vírus szintén a koronavírusok csoportjába tartozik. Erre a betegségre sikerült is egy oltást kifejleszteni, amire viszont végül is nem volt szükség. Hála annak, hogy a SARS vírus kevésbé volt fertőző, mint a COVID-19. Irónikus módon pontosan az segített a vírus leküzdésében, hogy sokkal halálosabb volt mint a COVID-19 vírus. Aki elkapta az nagy valószínűséggel meg is halt, ezért nem tudta továbbadni senkinek sem a fertőzést. Visszatérve a hasonlóságra, teljesen logikus módon egy részben már meglévő vakcina kifejlesztése nem vesz igénybe annyi időt, mint egy olyan vakcina kifejlesztése, amit teljesen elölről kell kezdeni.
Milyen mellékhatásokat okozhat a koronavírus vakcina?
A legtöbb beoltott ember nem tapasztalt egyáltalán semmilyen mellékhatást a Pfizer – Biontech oltás után. 100-ból 15-20 embernél jelentek meg mellékhatások. De ezek sem súlyosak. Többek közt: izomfájdalom, láz, hidegrázás, fejfájás, fáradtság. Gyakorlatilag egy nap kellemetlenség után élheted az életed úgy, mint a koronavírus felbukkanása előtt.
Meddig hatásos a koronavírus oltás?
Jelen állás szerint, akik már túlestek koronavírus fertőzésen a tudományos konszenzus alapján legalább fél évig immunisak rá. A keletkező ellenanyagok száma attól függ, hogy milyen súlyos volt a betegség lefolyása. Azoknál az embereknél, akik enyhébb (vagy tünetmentességről számoltak be), náluk sokkal hamarabb felszívódtak az ellenanyagok. A tudósok még a mai napig sem tudják pontosan azt, hogy a szervezet T-sejtjei emlékeznek-e a vírusra az ellenanyagok eltűnése után. Amennyiben igen, akkor ez hosszabbtávú immunitást jelenthet az emberek számára. A jó hír az, hogy az oltás jóval erősebb immunválaszt vált ki a szervezetből. A vakcina sokkal koncentráltabb és ennek hála sokkal több ellenanyag termelődik a szervezetben, mintha erős tünetekkel elkaptuk volna a koronavírus fertőzést. Az első találgatások alapján a vakcina legalább egy évre védettséget nyújt a betegséggel szemben – ezt viszont csak az idő fogja eldönteni. A vakcinát fejlesztő tudósok óvatos optimisták ezzel az egy évvel, esélyes az is, hogy nem fog kelleni soha többet újra oltatni magát annak, aki egyszer már megkapta az oltást.
Sokan félnek attól, hogy a koronavírus újabb mutációira nem lesz hatásos az oltás. Ha kissé utánaolvasunk, akkor megtaláljuk a választ rá, hogy az elmúlt egy évben nem keletkezett olyan mutációja a vírusnak (beleértve a rettegett nagy-britanniai változatot is), amelyre nem lenne hatásos az oltás. A 2003-as SARS járványra beoltott emberek a mai napig vígan élnek és a mai napig immunisak arra a járványra.
Melyik vakcinát válasszam, ha úgy döntök beoltatom magam?
Az Európai Bizottság eddig a következő vakcinákra adott le megrendelést:
- AstraZeneca (400 millió adag),
- Sanofi-GSK (300 millió adag),
- Johnson & Johnson (400 millió adag),
- BioNTech-Pfizer (300 millió adag),
- CureVac (405 millió adag)
- Moderna (160 millió adag)
Gyakorlatilag tök mindegy melyik oltást választjuk azok közül, amelyik Európában elérhető. Amit az Európai Gyógyszerügynökség jóváhagy, az nem a vak szerencse műve. Az összes vakcinának át kell esnie egy nagyon átfogó vizsgálaton ennél a szervezetnél, és ha a legkisebb dolog is nincs rendben, akkor a vakcinát nem engedélyezik. A legfontosabb feltételek a következők: biztonságosság, hatásosság és minőség. A poszt írásának pillanatában eddig csak a BionTech-Pfizer vakcina kapott engedélyt Európában. Az emberek nagy része már számos oltáson túl van mire eléri a 18 éves korát, és egyikről sem tudjuk melyik gyártótól származik. Közben pedig a piac hemzseg a különböző kanyaró és himlő vakcináktól.
Mi is az a mRNS vakcina és valóban megváltoztatja az emberi DNS-t?
Az mRNS vakcina alapjait egy szolnoki származású magyar hölgy, Karikó Katalin találta fel. A lényeg a klasszikus oltásokkal ellentétben az, hogy nem egy halott, vagy pedig legyengített vírust juttatnak az emberi szervezetbe az oltással, hanem csak egy „üzenetet”. Pont ezért is szokták úgy nevezni, mint hírvivő technológia.
Anélkül, hogy túlzottan tudományosan belemennénk a részletekbe megpróbálom egyszerűen elmagyarázni miről is van szó. Az mRNS-vakcinákat arra a célra fejlesztették ki, hogy a szervezet sejtjeit a vírus tüskefehérje előállítására vonatkozó utasításokkal lássák el. Ennek hála megtanítható az immunrendszernek, hogy védekező képességeinek, így az antitesteknek és a T-sejteknek az aktiválása révén felismerje és elpusztítsa a vírust. Tehát nem kerül be a vírus semmilyen formában szervezetbe, mindössze egy fehérjéjét juttatják el a sejtekhez, ami azt az üzenetet közli a szervezetünkkel, hogy megfertőződtünk és ideje nekiállni az ellenanyag termelésnek. Fontos kiemelni, hogy ez a technológia vadonatúj, még egyetlen másik oltásnál sem használták – viszont a tudósok számára már régóta rendelkezésre állt és semmivel sem kockázatosabb, mint bármelyik másik oltás. Az emberi DNS-t ezáltal sok álhírrel ellentétben egyáltalán nem módosítja.
Hogy néz ki most az oltási statisztika az Egyesült Államokban, ahol az elsők közt kezdték meg az oltást?
December 14. és 20. között 556 208 embert oltottak be az USA-ban a Pfizer vakcinájával. Ezeknél egyetlen egy haláleset sem történt, sőt a legtöbb embernél semmilyen mellékhatás sem váltott ki az oltás. Akinél mégis, ott a mellékhatások többsége is egy nap alatt elmúlt. Az 500 ezer embernél mindössze 5 embernél jelentkeztek súlyosabb allergiás reakciók. Ezeket a vakcinák valamelyik összetevője váltotta ki. Oltás előtt érdemes egy allergia kivizsgálásnak alávetnie magát annak, aki ettől tart. Az egyik alany például a kagylófélékre allergiás és az oltás tartalmazza ezeknek bizonyos részecskéjét, ezért alakult ki nála allergiás roham. Érdemes a háziorvos véleményét is kikérni, hogy fennállhat-e nálunk is egy allergiás reakció az oltás hatására. Azt viszont érdemes leszögezni, hogy az 5 ember viszont valóban elenyésző szám. Enyhe allergiával rendelkező egyéneknek nincs mitől tartania, hiába fog egy pár ember előre láthatóan ezzel védekezni miért is nem oltatta be magát.
Tudsz róla mennyi oltást kaptál már eddig?
Magyarországon a gyermekek oltását úgy nevezett oltási naptár alapján végezzük. Az oltási sorrend pedig a következő:
- 0-4 hetes korban: BCG
- 2 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13
- 3 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB
- 4 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB+PCV13
- 12 hónapos korban: PCV13
- 15 hónapos korban: MMR
- 18 hónapos korban: DPTa-IPV-HiB
- 6 éves korban: DPTa-IPV
- 11 éves korban: MMR, dTap
- 12 éves korban: Hepatitis B
A fent látható oltási naptár alapján tisztán látni, hogy hány oltáson estünk át addigra, mire elértük a felnőttkor küszöbét. A 30 évnél idősebb emberek többsége a volt Szovjetunióban kifejlesztett vakcinákat kapta és mind a mai napig itt vagyunk, élünk és virulunk. De manapság az interneten terjedő bölcsességeknek hála egyre többen döntenek az mellett, hogy nem oltatják be gyermekeiket.
Tudsz róla, hogy közvetlenül a koronavírus kitörése előtt Szamoa szigetén egy másik halálos járvány is kitört?
Szamoa a tökéletes példa arra, hogy miért létfontosságúak az oltások a modern társadalomban. Előzményként fontos tudni, hogy a kanyaró betegség a 2000es évek elején szinte teljesen eltűnt. A kanyaró oltással teljes mértékben megelőzhető, szóval a nettó emberi hülyeség vezetett oda, hogy újra megjelenjen. Kivételt képeztek az olyan afrikai országok, ahova sajnos a körülmények miatt nem jut el az oltás. Ilyen például a Kongói Demokratikus Köztársaság. Szamoa viszont egyáltalán nem ezek közé az országok közé tartozik.
Szamoán egy orvosi hiba következtében két gyerek meghalt a kanyaróoltás beadása után. Az ápolók a porként megérkező hatóanyagot nem az előírásoknak megfelelően vízben adták be. Érthetetlen módon lejárt szavatosságú izomlazítóban oldották fel, amitől a két kisgyermek szíve egyszerűen megállt és mindketten elhunytak. Az emberek hite megrendült az egészségügyben. Ehhez még hozzájött az is, hogy rögtön el is kezdődött az országban az oltás ellenes politikai hátterű kampány. A szamoai lakosok a hamis híreknek hála nem oltatták be gyermekeiket, aminek nem sokkal később meg is lett a következménye. Kitört a kanyaró járvány a pici szigeten, ahol 83 ember (többségük csecsemő) halt bele a vírusba vagy annak szövődményeibe. Ezt követően jött a koronavírusból ismerős procedúra. Éttermek bezárása, izoláció és az ország lezárása… Szerencsére koronavírus vakcinával ellentétben kanyaró vakcinából elegendő állt a kormány rendelkezésére. Nagyon gyorsan megkapták a beoltatlan lakosok a vakcinát és az élet visszatért a régi, megszokott kerékvágásba.
Mi várható a közeljövőben, ha utazni szeretnék?
Bármennyire is fel vannak háborodva az emberek a tényen, azt el kell fogadniuk, hogy ha nem oltatják be magukat nem fognak tudni utazni. Kivéve akkor, ha vállalják a karantént és az állandó tesztelést. Nem tudom ki hogy van vele, de nekem az utazás úgy nem opció, ha előtte tíz napra be kell zárkóznom egy karanténhotelbe, utána pedig el kell végeznem két tesztet még, ami jelentősen megdrágítja az egész utat. Ha most körülnézünk a világban, akkor láthatjuk, hogy pl:
- A dél-kelet ázsiai országok többsége be sem engedi a turistákat.
- Amerika és Európa között gyakorlatilag megszűnt a légi közlekedés.
- Ausztrália teljes zárlatot hirdetett és a nemzeti légitársaságuk, a Qantas bejelentette, hogy csakis teszttel lehet a jövőben velük utazni.
- A KLM és a Turkish airlines is bevezette, hogy csakis 72 óránál nem öregebb PCR teszttel lehet velük repülni.
- Ekközben még az Európai Unión belül is megjelentek a szabályozások, miszerint PCR teszt nélkül nem lehet belépni egyik országból a másikba.
- És még hosszan sorolhatnám…
Az utazás jelen pillanatban annyi nyűggel jár, hogy az emberek legyintenek egyet és inkább nem mennek sehova. Egy egyszerű oltás viszont megoldást jelenthet minden bajra. Nagy valószínűséggel hamarosan megjelenik egy digitális oltási útlevél, amelybe bekerül az igazolás arról, hogy már abszolváltuk az oltást. Ha ezt megkapjuk, akkor szépen sorban megnyílnak előttünk a fent emlegetett zárt kapuk. Újra repülhetünk Ázsiába, újra felszállhatunk a Qantas járataira és nem kell PCR tesztért sorakoznunk sehol sem már.
Én végül is akkor beoltatom magam?
A válaszom egy nagyon egyértelmű igen. Sok ember halálosan retteg az oltásoktól. Arról viszont elfeledkeznek, hogy milyen hatásos fegyver is ez az emberiség kezében a betegségek ellen. Az oltásoknak hála élnek manapság a gyermekek tovább, mint 5-10 éves korig. 100 évvel korábban még teljesen normális volt az, ha valamelyik gyermeke egy családnak elhunyt kanyaróban nem sokkal a születése után. Mostanra viszont ezek az általános betegségek eltűntek. Sok betegség – amely korábban a biztos halált jelentette, ha egy gyenge csecsemő elkapta, ma már nem is létezik. És nagyon is boldog vagyok, hogy megkaptam ezeket az oltásokat.
Mindenki nagy legény egészen addig, amíg nincs baj. Viszont ha már elkapja a betegséget, akkor bármit megtenne a gyógyulásért. Az egyik ismerősöm elkapta a maláriát Afrikában, csak azért mert állítása szerint mérgezők a malária ellenes gyógyszerek. Az átélt 40 fokos lázgörcsök után a fejét verte a falba, hogy mekkora hülye is volt. A malária ellenes tabletták nem mérgezőbbek egy pohárka alkoholtól. Ha elkapod a maláriát, akkor az viszont 99%-ra az életed végéig a testedben marad. A sárgaságot pedig gyakorlatilag bárhol elkaphatod, még idehaza Magyarországon is.
A koronavírus oltás fogja megnyerni számunkra a vírus elleni háborút. Bármennyire is védekezel, szinte bárhol elkaphatod a vírust. Amennyiben a lakosság legalább 65-70% megkapja a szükséges oltást, akkor viszont visszatérhetünk a vírus előtti életünkhöz. A legfontosabb jelenleg az, hogy az idősek és a veszélyes betegségben szenvedők a lehető leghamarabb megkapják az oltást. Az átlagembereknek még egy kicsit várniuk fog kelleni, ugyanis Európában óriási hiánycikk a koronavírus oltás. Köszönhetően annak is, hogy az Európai Unió nem jól adta le a vakcina rendelést és még hosszú hónapokat kell várni arra, hogy a szérumok kellő mennyiségben megérkezzenek. Ennek hála a szkeptikusok is megnyugodhatnak a mellékhatások tekintetében, ugyanis mire eljut hozzánk az oltás addigra az USA, Nagy Britannia és sok egyéb ország lakossága réges-rég túlesik már rajta. Ha létezik bármilyen nem kívánt mellékhatása az oltásnak, akkor ez idő alatt garantáltan jelentkezett volna már.
Mindent összevetve én kifejezetten várom, hogy megkapjam az oltást és újra utazhassak. Nyáron például sikerült egy hosszabb görögországi körutazást összehoznunk. Hihetetlen élmény volt egyedül nézni a naplementét Szantorini szigetén az óriási tömeg nélkül. Amennyiben az elsők között kapod meg az oltást, eljuthatsz akár az Angkor Wat-hoz, Boracay tengerpartjaira, vagy épp Balira a hatalmas tömegek nélkül. Ráadásul nem kell végig azon gondolkodnod, hogyan tudnál vigyázni a körülötted levő emberekre, hogy véletlenül meg ne fertőzd őket a vírussal, amiről még lehet te sem tudsz, hogy már benned lakozik. Mert a tiéd lehet, hogy kellően erős, de az idős rokonaidról ez már nem feltétlenül mondható el. A koronavírus oltás már itt kopogtat az ajtón, ha szeretnénk őket megvédeni, akkor mindenképp menjünk el magunkat beoltatni az első adandó alkalommal – én garantáltan ezt teszem.
