Szkopje látnivalók: tippek & trükkök saját szervezésben

A Balkánt mindig is Európa puskaporos hordójának tartották. Igaz a háború a volt Jugoszlávia területén már 20 éve véget ért, sokan mégis mind a mai napig úgy tekintenek erre a régióra mintha állandóan lövöldöznének a lakosok. Valójában viszont egy egészen elképesztő régió Európában. Bár legtöbben Törökországot tartják a kelet és a nyugat találkozásának, én ezt már a Balkánon is éreztem. Ami elsőre is szembetűnő az, hogy a lakosság egy harmada muszlim, a másik két harmada pedig ortodox keresztény. Ennek ellenére egy másodpercig sem éreztem veszélyben magam ott létem alatt. Észak-Macedónia a Balkán régiójában is jelentősen kiemelkedik. Az ország bárki bármit mondhat gyönyörű! Elképesztő természeti képződmények, elbűvölő kanyonok, tüneményes hegyi falucskák váltogatják egymást ezen a Magyarország körülbelül egy negyedének megfelelő területen. Szkopje körül olyan látnivalók várnak a turistákra, hogy azt nehéz elképzelni egészen addig, amíg nem járt ott az ember. De kezdjük inkább az elején, hogy miért is érdemes ellátogatni Észak-Macedóniába, a Balkán szívébe.

Érdekességek Észak-Macedóniáról és Szkopjéről

• Észak-Macedónia területének a 85% hegyekből áll. Ezzel világviszonylatban a második leginkább hegyekkel fedett ország. Az első helyen szintén egy balkáni ország található. Észak-Macedóniát mindössze Montenegró előzi meg. Montenegró területének a 89 százalékát borítják hegyek.
• És ha már hegyek… Észak-Macedóniának 14 olyan csúcsa van, amely magasabb mint 2000 méter. Az öt legmagasabb a következő: Korab (2,764 m), Šar (2,747 m), Baba (2,601 m), Jakupica (2,540 m), Nidže (2,521 m). A hegyi turisztika szerelmeseinek tökéletes úti cél Szkopje és környéke.
• A mai Macedónia területe már csaknem 7000 éve lakott. Az első városok nyomai időszámításunk előtt 808-ból származnak. Ebben az időszakban Észak-Macedónia területe az Argead dinasztia irányítása alatt állt.
• Macedóniában többségében az ortodox keresztény vallás dominál. Az országban több mint 1000 ortodox keresztény templom található. Három templom ezek közül is különleges szereppel bír. Ezekben a templomokban Jézus keresztjének darabjai találhatók. Mindhárom templom a középkori építészet lenyűgöző példája. A templomok a következők: St. Bogodorica Prechista Kicsevóban, St. Jovan Bigorski Gostivar közelében, St. Georgji Pobedonosec Debarban.
• Észak-Macedónia a csúcsra járatta a máktermesztést. Az ország egy valódi morfium nagyhatalom. Az itt termesztett mákvirág a világ legerősebb ópiumtartalmú növénye. Az itt termesztett máknak a hatása átlagosan kétszer olyan erős, mint amit Kínában, Indiában vagy pedig Törökországban termesztenek.
• Érdemes megemlíteni Ohrid városát is. Ohridban található a világ legtöbb egy négyzetméterre eső temploma. Hogy számszerűsítsem ezt, ez 365 templomot jelent. A vallásosak Ohridban az év minden napján akár más és más templomban imádkozhatnak.
• Ohrid egyébként felkerült az UNESCO listájára is. Sőt nem is csak egy listára, hanem rögtön kettőre. Ohrid az UNESCO döntése alapján része a világörökségnek és a kulturális örökségnek is. Mindössze 28 ilyen út cél létezik a világon, szóval egy valóban különleges helyről beszélünk.
• És ha már Ohridnál tartunk, akkor az Ohridi-tó Európa legmélyebb és egyben legidősebb tava. A tó legmélyebb pontján 288 méter mélységet mértek a tudósok. Ennek a mélységnek a kialakulásához évmilliókra volt szükség. Az Ohridi-tó ugyanis több mint négy millió éves. A tóban több mint 200 őshonos állatfaj él.
• Külön figyelmet érdemel a NASA szerint Kokino városa. A történelmi feljegyzések alapján itt található a világ egyik legrégebbi csillagászati megfigyelőállomása. Már a bronzkorban ide jártak az emberek az égbolt kémleléséhez. Kokino csaknem 30 hektáron terül el, Kumanovo városától nagyjából 30 kilométerre.
• Kalkuttai Szent Teréz, ismertebb nevén Teréz Anya Szkopjében született 1910-ben. A tiszteletére egy múzeumot állítottak fel nem messze a Szkopje főterétől, amit sajnálatos módon a helyi lakosok teljes szívükből gyűlölnek a látnivalók közül. Ennek az oka teljesen prózai, az épült hihetetlenül ocsmányra sikeredett.
• Észak-Macedónián belül létezik egy másik ország is. Vevcaninak nevezik. A története 1991-re nyúlik vissza, amikor is Észak-Macedónia külön állammá vállt. Ekkor Vevcani lakosai úgy döntöttek, hogy ők nem szeretnének Észak-Macedóniához tartozni. Rögtön meg is alapították Vevcani országát, amelynek saját zászlója, pénzneme és címere is volt. Sajnos a terv nagyobb szabású volt, mint amire a lakosok számítottak, ezért Vevcani országa elég hamar formálisan beolvadt Észak-Macedóniába. A helyi lakosok viszont a mai napig szeretettel invitálják a turistákat Vevcaniba, ahol akár még állampolgárságot is szerezhetünk, ha annyi bort megbírunk inni, mint a helyiek.
• Szereted a Gyűrűk Ura filmeket? Akkor mindenképp látogass el Peshna barlangjába, amely a New York Times posztja szerint pontosan úgy néz ki, mint a legendás Helm-szurdok a filmből. A barlang bejárata 30 méter magas és ezzel a Peshna-barlang a Balkán legnagyobb barlangja.
• Az interneten rengeteg meme terjed arról, hogy milyen gyors is az internetkapcsolat Romániában. Valamiben viszont megelőzte még Romániát is Észak-Macedónia. 2006-ban Európában elsőként itt jelent meg a wifi kapcsolat.
• A Ciril abc-t többnyire Oroszországgal azonosítják az emberek. Valójában viszont Észak-Macedóniából származik. Itt találta fel Ciril és Metód az írásjeleket. Az elsődleges céljuk az volt, hogy a Szentírást könnyebben tudják terjeszteni.
• A hegyes-dombos vidéke Észak-Macedónia területének adja magát a bányászathoz. Többek között itt található Európa egyetlen rubint bányája Prilep városában. Sőt! Észak-Macedóniában található a világ egyetlen tallium bányája is. A Kozhuv hegy mélységében 500 tonna tallium rejlik. És hogy mire jó ez az anyag? A talliumból olyan ritka ásványokat lehet előállítani, mint például a lorandit. A loranditból pedig tiszta, zöld energiát lehet előállítani. Sajnos jelenleg kevés kutatás folyik ez körül.
• Amikor Macedónia független állammá vállt, akkor még egy más zászlót használt, mint amit most. Az eredeti zászló szimbólumát viszont megtalálták Görögországban egy ősi sír feltárása közben a sírkőre festve. Görögország ezért embargót hirdetett Macedóniával szemben egészen addig, amíg meg nem változtatták a zászlójukat.
• 2019-ben egy népszavazás keretén belül még az ország nevét is megváltoztatták a politikusok. Az országot átnevezték Macedóniáról a sokkal „hangzatosabb” Észak-Macedóniára. Tették ezt annak ellenére, hogy a népszavazás eredménye alapján a lakosság 65% ellenezte a változást. A változást viszont kénytelenek voltak végrehajtani, ugyanis egészen addig, amíg meg nem történt Görögország megvétózta volna Macedónia Európai Uniós csatlakozási kérelmét.

Személyes élményeim Észak-Macedóniából

„Mi a fa*znak mész te oda?!” – ez volt gyakorlatilag az instant reakció az összes ismerősömtől. Kapásból mindenki rávágta, hogy semmi értelme odautazni, hiszen úgy sincs ott semmi. Amúgy is miért nem megyek inkább valami értelmes helyre, mondjuk Valenciába, vagy Rómába? Igazat megvallva én sem tudtam erre a kérdésre kapásból választ adni, hiszen halvány lila gőzöm sem volt arról, hogy miért utazna valaki Észak-Macedóniába. Ahogy viszont elkezdtem utána nézni a látnivalóknak úgy egyre nagyobb izgalommal vártam az utat. Elolvastam egy pár angol nyelvű posztot és mindenki kivétel nélkül dicsérte az országot. Lassan már ott tartottam, hogy más helyre nem is akarok utazni, csak ide, olyan kíváncsi lettem.

Egy Airbnb-n foglaltam szállást, amely azóta már sajnos nem üzemel. Pedig remek kis lakás volt, közel a belvároshoz. Elsőre kicsit furcsa volt, de valójában egy hoteligazgatójának a tulajdonában állt a lakás. Ennek köszönhetően ugyanazokkal a tusfürdőkkel és fürdőszobai kellékekkel volt ellátva, mint a hotel. Viszont az ára egy hotelszobának az egy negyede volt. Jó üzlet volt végül is. A szállásadó volt olyan kedves, hogy még autót is küldött a repülőtérre – így levette a transzfer gondját a vállamról. Miután átadta a szállás kulcsait elindultam felfedezni a várost. Miután bejártam a várost, akkor szembesültem egy óriási problémával. Mivel a szállásra a tulaj intézte a transzfert, ezért nem néztem meg a bejárat pontos számát. És hogy ez miért is volt probléma? Mert EU-n kívül nem működött az internetem, a számát nem mentettem el a tulajnak és több száz egyforma panelház állt egymás mellett. Röviden úgy tudnám leírni, hogy volt egy kulcsom valamelyik bejárati ajtóba, de nem tudtam melyikbe. Szerencsére vág az eszem, mint a borotva. A panellakásokhoz érve eszembe jutott, hogy indulás előtt felcsatlakoztam a szállás wifijére. Ránéztem a telefonomra és szerencsémre online voltam, igaz minimális térerővel. Elkezdtem hát követni a mobilomon a térerő jelét és arra haladtam amerre erősödött. Végül felment maximális erősségre és ennek köszönhetően megtaláltam, hogy hol is szálltam meg. Saját hülyeségem volt, de jó vége lett.

Egy másik kalandos történetem a Matka-kanyonhoz fűződik. Mivel a térkép alapján a Matka-kanyon elég közelinek tűnt, úgy döntöttem, hogy saját szervezésbe megyek el oda. Kerestem egy taxisofőrt, akivel megpróbáltam megegyezni az árban. Közben közöltem vele, hogy a Millénium-kereszthez is szeretnék feljutni ezért olyan árat adott, hogy megérje mindkettőnknek. Először elvitt a Kereszthez majd utána a Matka-Kanyonhoz. A kanyon bejáratánál közölte, hogy fizessem ki legalább az út felét, mert attól tart, hogy nem jövök vissza. Nem is gondoltam semmi rosszra, odaadtam az út felének az árát. A Kanyont végigjártam és tényleg mesés volt. Amikor már mindent láttam és a helyi étteremben meg is ebédeltem elindultam vissza. A taxis eltűnt, mint a kámfor. Utólag rájöttem: a sofőr tudta, hogy elhúzódhat ez a tájnézős séta ezért kérte el az út első felére az árat. Amint jött egy másik útra egy fuvar rögtön élt is a lehetőséggel és magamra is hagyott. Nem volt szép tőle az biztos, de a Balkánon ilyenen nem szabad meglepődni. Körülnéztem és találtam egy másik taxist szerencsére. Amikor megkérdeztem, hogy el-e visz felcsillant a szeme és örömmel közölte, hogy igen. Megegyeztem vele az árba és beültem az autóba. Egyszer csak azt láttam, hogy szereli le az új sofőröm a taxistáblát az autó tetejéről. Mint kiderült, az új sofőröm feketén taxizik. Az autója egy valódi csotrogány volt, a műszerfalán úgy világítottak a hibajelek, mint karácsonyfán a díszek. Viszont mást nem tehettem, minthogy vele mentem vissza ugyanis kezdett sötétedni és a közelben se híre, se hamva nem volt másik autónak. Út közben próbáltunk beszélgetni, de sajnos egyikünk sem beszélte a másik nyelvét. Annyit azért kivettem a szavaiból, hogy otthon egy sokkal jobb autója van, egy tuningolt BMW, amivel tuning versenyekre jár. Gondolhatjátok, hogy szakadtam a röhögéstől, ahogy mutogatta hogyan tud driftelni. Végül is épségben elhozott a belvárosba és nagyon rendes volt ő is. Kicsit örültem is, hogy közelebbi kapcsolatba tudtam kerülni a helyiekkel ennek a kalandnak hála.

Macedóniáról még annyit érdemes megjegyeznem, hogy az országban hatalmas a korrupció. Bárki is állítja azt, hogy Magyarországon óriási a korrupció, akkor vegye az irányt a Balkánra és hagyja magát meglepni. Egy macedón srác nekem azt mondta, hogy az ország zászlóján nem egy napocska található piros háttéren, hanem egy cirkusz sátor felülről. Állítása szerint az egész ország egy nagy cirkusz, amivel én nem is tudtam vitába szállni. Elég csak a Szkopje 2014 tervre gondolni. Ennek a tervnek az volt a lényege, hogy 2014-ig úgy felvirágoztatja a macedón kormány Szkopje turizmusát, hogy a lakosság jelentős extra jövedelemmel számolhat majd. Mivel 1963-ban egy hatalmas földrengés elpusztította a város 80 százalékát, ezért a terv alapján újra akarták építeni a romba dőlt épületeket. A Skopje 2014 terv részeként 20 épületet és 40 szobrot építettek újra a belvárosban. Ez eddig mind szépen hangzik, csak hogy az épületeken látszik, hogy nem 2000 évesek, hanem friss építésűek. Ráadásul több mint 700 millió dollárba került ez az egész építgetős cirkusz, aminek a többségét a politikusok tettek zsebre. Az emberek nem tűrték túl jól az ilyen nyilvános nagymértékű lopást és tüntetéseket szerveztek. A szobrokat és az építményeket festékbombákkal dobálták meg. Ennek köszönhetően igazán abszurdan néz ki a látnivalók többsége Szkopje belvárosában a kék-zöld foltokkal. Ennyire abszurd látványt, mint Szkopje manapság még csak Kafka művei sem nyújtanak.

Összegezve baromi jól szórakoztam és a hosszú hétvége hihetetlenül gyorsan véget ért. Az éttermeikben isteni finomakat ettem és az ország helyzetén bármilyen fájdalmas is a helyiek szemszögéből nézni nagyokat nevettem. Még az óvárosi piacon is bevásároltam mindenfajta fölösleges kacattal – annyira jól esett egy kis alkudozás a helyi kofákkal. Én azt mondom, hogy utazzatok el, Szkopjéba nem fogjátok megbánni.

Utazás Szkopje városába

Szerencsére a Wizz Air balkáni nyitásának köszönhetően egyáltalán nem nehéz ma már Szkopjeba eljutni. Észak-Macedónia fővárosa könnyűszerrel elérhető Budapestről és Pozsonyból is. Bécsből igaz nem repül Szkopje városába egyetlen légitársaság sem, viszont Ohridba igen. Tehát aki szeretné Szkopjet és Ohridot is megcsodálni, annak érdemes elgondolkodnia két darab egy irányú repülőjegyen. Például Budapestről Szkopjeba, majd Ohrdiból Bécsbe. A két város közötti távolság nagyjából 4 óra és nagyon fárasztó a rossz utakon 40-50 km/órával végigdöcögni.

Az átlagos retúr repülőjegy ára 40-50 euró között mozog, ha megfelelő időben vásároljuk meg. A járatokat többnyire Észak-Macedóniából a vendégmunkások használják. Érdemes úgy időzíteni az utazást, hogy előre számolunk az ő nemzeti ünnepeikkel. Aki kellően flexibilis és rendelkezik Wizz Air tagságival azok számára nem okoz majd gondot 20,- euró körül retúr repülőjegyet találni.

A repülőtérről két megoldással juthatunk el a belvárosba. Az első a nem rég indított rendszeres buszjárat. Egészen 2020-ig nem létezett autóbuszos összeköttetés a főváros és a repülőtér között. Egy buszjegy ára 175,- MKD, ami kevesebb, mint 3,- eurónak felel meg. A busz útvonala a következő: Repülőtér terminal -> Capitol pláza -> Nemzetközi buszállomás -> Holiday Inn hotel. Az autóbuszok indulása a repülőgépek érkezéséhez lett igazítva. Átlagosan napi 8-9 járat indul a repülőtérről a belvárosba. A Londonban megszokott emeletes piros buszokon már senki ne lepődjön meg Szkopjeban – ez talán a legkevésbé abszurd dolog az összes többi közül.

Azok számára, akik inkább a kényelmet preferálják a buszozással szemben érdemes elgondolkodniuk a taxizáson. A repülőtéri taxisok nem szívbajosak abban a pillanatban, amikor közlik mennyiért hajlandóak elvinni az állomásra. Ez általában 25,- eurónál indul, de egy kis alkudozással könnyedén meg lehet egyezni 20,- euróban is a helyszínen. Akinek nincs kedve a helyszíni taxikereséshez és az alkudozáshoz, az előre megrendelheti a transzferjét a Kiwitaxi szolgáltatáson keresztül és így már egy névjegytáblával várnak majd a repülőtér bejárata előtt.

Autóbérlés Észak-Macedóniában, szükséges egyáltalán?

Észak-Macedóniában vezetni egy valódi kaland. Kicsit olyan érzés mintha visszautazna az ember az időben 30 évet és a volt Szovjetunió pocsék úttalan-utain találná magát. A gyorshajtás miatt a legtöbb úton nem kell aggódnotok majd. Néhány helyen örülni fogtok annak is, hogy fogjátok tudni tartani a maximális megengedett sebességet is. Amúgy azok akik például vezettek már Olaszországban gond nélkül megoldják ezt Észak Macedóniában is. A sofőrök semmivel sem vezetnek őrültebben, mint egy átlagos olasz Rómában az után, hogy megivott két pohár limoncellot.

Mielőtt viszont fejvesztve rohannátok autót bérelni érdemes elgondolkodni azon, hogy hova szeretnétek pontosan eljutni az autóval Csak Szkopjéban és a város környékén szeretnétek pihenni? Ebben az esetben teljesen fölösleges az autóbérlés. Az összes közeli látnivaló könnyedén megközelíthető taxival, ami a városon belül már egyáltalán nem olyan drága, mint a repülőtéren. Azok számára sem feltétlenül szükséges autót bérelni, akik Szkopjén kívül csak Ohridba szeretnének eljutni. Taxival nagyjából 60,- euróba kerül egy út, ami 2-3 ember esetén már elgondolkodtató az autókölcsönzéssel szemben. Ha a legolcsóbb taxis céget keresitek, akkor vegyétek fel a kapcsolatot a Bel Skopje Taxi társasággal. Whatsappon tudtok nekik írni és pár órán belül visszajeleznek, hogy milyen árért tudnának elvinni. A telefonszámuk: +389 71 755 252.

Ha szeretnétek messzebb utazni, mint Szkopje külvárosa, akkor viszont már érdemes elgondolkodni az autóbérlésen. Rengeteg szemet gyönyörködtető látnivaló vár rátok szerte az országban. Ezeknek a többségét autóbérlés nélkül viszont nem lehet megközelíteni. A legolcsóbb ajánlatokat a Discovercars weboldalon találjátok. A poszt írásának pillanatában egy Opel Corsa bérlésének az ára napi 14,- eurónál kezdődik.

Látnivalók Szkopje városában és a környékén

A Vardar folyó és a város főtere

Bizonyára sok olvasó látta a Nagy Sándor című filmet Collin Farrellel a főszerepben. Szkopjében ez a híres uralkodó egy hatalmas fém szobrot is kapott a város főterén. A szobor Nagy Sándort ábrázolja, ahogy egy ágaskodó paripán ül. Ez a szobor óriási konfliktusforrás volt Görögország és Macedónia között. A macedónok azt állítják, hogy ők Nagy Sándor népéhez tartoznak. Ezzel szemben a görögök azt állítják, hogy Nagy Sándor görög uralkodó volt. Az egész helyzetet végül úgy oldották meg, hogy a szobrot átnevezték. A szobor ma ismert neve: „A hős a lovon”. Persze mindenki tudja kiről van szó, de így legalább a káposzta is megmaradt és a kecske is jól lakott.

A főtérről egyébként egy kőhíd ível át a Vardar folyó felett. Ez a híd köti össze lényegében a főteret a régi bazárral. A hidat 550 évvel ezelőtt építették és mára már a város egyik legfőbb szimbólumává vált. Olyan fontos szerepet tölt be ez a híd, hogy még a város címerébe is bekerült. A második világháborúban nem sokon múlott, hogy felrobbantsák – szerencsére viszont megmenekült. A híd egyébként nem túl nagy, mindössze 214 méter hosszú és 6 méter széles. Ennek ellenére elbűvölő látnivaló.

---

Senigallia kalózhajó étterem

Amikor megláttam élőben nem akartam elhinni… Egy kalózhajó horgonyozik a város közepén! Ettől kevés szürreálisabb dolgot láttam csak, pedig Európa legtöbb országát már körbeutaztam. Ami még viccesebbé teszi az egészet az, hogy a Vardar folyó is a legmélyebb pontján is legfeljebb csak derékig ér, így a hajónak esélye sem lenne bárhova útra kelni. Ha már itt jártam úgy gondoltam, hogy megnézem közelebbről is. Mint kiderült étteremként működik. Az étel enyhe jó akarattal erős közepes volt, de mégiscsak egy kalózhajón ebédelhettem. Hát nem megérte?

---

Musztafa Pasa mecset

A régi bazár fölé magasodó minaret az egyik legautentikusabb látnivaló az egész városban. A mecsetnek hatalmas tornya van, amely elér a 42 méteres magasságot. A mecset 1492-ben épült és hihetetlen módon túlélte a Szkopjét sújtó összes természeti katasztrófát. Gyakorlatilag ugyanúgy néz ki a minaret, mint ahogy 500 évvel ezelőtt kinézett. A nevét Musztafa Pasáról kapta. Ő építtette a mecsetet. Musztafa Pasa és a lánya egyébként a mecset rózsakertjében van eltemetve. Érdemes a rózsakertet is megnézni, ha már itt jártok.

---

Az óvárosi bazár

A régi bazár földrajzilag a Kale Erőd és a Vardar folyó között helyezkedik el. Az egész óvárosra jellegzetes az oszmán építészet keveredés a bizánci stílussal. A macskaköveken sétálva szinte megelevenedik a történelem előttünk. A bazár egészen az 1329-es évig fedett központként üzemelt. Ekkor viszont lerohanták a törökök és az épületet porig rombolták. Ezután többször is újjá kellett építeni a bazárt, mivel rengeteg katasztrófa sújtotta. Többek között Piccolomini osztrák tábornok felgyújtotta a várost és a végzetes 1963-as földrengés sem kedvezett az üzleteknek Szkopjében. Ma viszont már teljesen helyre állt a rend. Az eladók igyekeznek a sok katasztrófa ellenére a történelemhez hűek maradni. Az ó módú teaházakban ma is fémtálcán, tipikus kis pohárban szolgálják fel a teát. Én is kipróbáltam a teájukat. Nem mondhatnám, hogy kimondottan ízlett, de a kiszolgálás sajátos élmény volt. A bazárban sok egyéb mellett édességboltot, kézműves üzletet és török éttermeket is találhatunk.

Valami furcsa módon hihetetlen vonzalmat érzek a bazárok iránt. Legyen az kicsi-nagy, mindig meg kell állnom a bazárokban vásárolni. Szkopjében sem volt ez másképp. Ezen a piacon pedig tényleg mindent megtalál az ember. Amit pedig itt nem lehet kapni, az valójában nem is létezik. A legnagyobb fogásom egy hamis pár Converse cipő volt. Az eladó esküdözött rá, hogy a cipő igazi. Az eladó azt állította, hogy azért adja ilyen olcsón, mert ő egy ügyes üzletember és jó áron hozzájutott. Persze tudtam, hogy nem az – de elkapott az alkudozási láz. Nagyjából fél árnál meg is egyeztünk. Otthon amikor felvettem, akkor rájöttem, hogy a bal páron eggyel több a lyuk a cipőfűzőkre, mint a jobbon. Sebaj, jó lesz az fűnyíráshoz.

A bazár felfedezése remek szórakozást nyújt, az eladók nem olyan erőszakosak, mint az egyiptomiak. Ráadásul ha szerencséd van, akkor még valódi kincsekre is lelsz a sók bóvli között. Egy séta a Bazár szűk kis utcácskáin felejthetetlen élmény. Ez a hely színek, illatok, hangok és egyéb érzékek keveréke.

---

Teréz anya emlékmúzeum a szülőháza helyén

Ezt az épületet igazából nem tudom mire vélni. Talán az egyik leggiccsesebb épület, amit valaha láttam. A házat több híres ember is kritizálta. Hatalmas felháborodást keltett az is, hogy egy szentté avatott ember emlékét használták fel a politikusok a korrupt céljaikhoz. Az épült felépítésének az ára nagyjából 2 millió euróba került. 2009-ben adták át és a helyi lakosok sem díjazták túlságosan azt, hogy mire költötték el az adófizetők pénzét. Egyébként az épületen belül nem sok látnivaló van. Belépő nincs, szóval pár percet azért megéri rászánni. Pár selfiet azért csináljatok előtte, ha már szegény Teréz anya ez miatt forog a sírjában.

---

A Millennium kereszt

A kereszténység fennállásának 2000. évének tiszteletéből építették a Millenium keresztet. A keresztet a Vodno hegy tetején találhatjuk. Maga a kereszt 66 méter magas és már messziről látható. Ahhoz, hogy a keresztet megnézzétek a Sredno Vodno állomásra kell eljutnotok elsőként. Innen libegővel lehet feljutni a hegy tetejére. A retúr libegő jegy ára 120,- macedón dinár. Még mielőtt valaki megijed, hogy milyen lehet egy libegő biztonsága a Balkánon, nem kell pánikolni. A szerkezet modern és nem lehet egy napon említeni a Grúziában található chiaturai lanovkával. A csúcson van egy kávézó is, ahol nyáron fagyizni is lehet. Esténként a keresztet kivilágítják és káprázatos látványt nyújt a kíváncsi turisták számára.

---

Matka kanyon

Ha megnézzük a legszebb látnivalók listáját a Balkánon, akkor a Szkopje határában található Matka kanyon bizonyára előkelő helyen tűnik majd fel. Ha egy pillanatra is elfelednétek, hogy mennyire hegyes-völgyes Észak-Macedónia, akkor a várostól 15 kilométerre elterülő Matka-kanyon majd eszetekbe juttatja. Ez az elbűvölő kanyon csaknem 5000 hektáron terül el. Órákat, sőt napokat is lehet itt túrázni és az ember nem tud betelni vele. A kanyon területén számos templom és kolostor is található. A legismertebb a Szent András-templom. Ezt a templomot 1389-ben építettek és egy kisebb belépődíjért cserébe megnézhetjük az ámulatba ejtő ősi freskókat.

A kanyonban van egy étterem is, amely a többi helyi étteremhez képest egy kisebb turista csapda, de a fenséges környezet feledteti az ételek átlagos ízét. A belépő a kanyonba ingyenes. Ha valaki szeretne, akkor bérelhet kajakot. A kajakbérlés árait itt találjátok. Aki szeretne több időt eltölteni a természetben az bérelhet egy házikót is a kanyonban – ezen a telefonszámon érdeklődjetek: +38 970 725 537. Az ára nagyjából 50,- dollár egy napra és a házikók csak a vízen közelíthetők meg. Akit érdekelnek a barlangok, annak különösen érdekes lehet a Matka kanyon. A gáttól nem messze indulnak hajóstúrák a barlangok. A belépő a barlangba és a hajókázás együtt 400 dínárba kerül egy ember számára.

---

Kale erőd

A régészeti ásatások alapján tudjuk, hogy a mai Régi Bazár feletti dombon legalább a bronzkor óta éltek emberek. Szkopjének az alapjai pontosan ehhez az erődhöz kötődnek. Ez az egyik megmaradt emléke azon látnivalók közül, amelyek részben épen maradtak Szkopje városában az 1963-as földrengés után. A 14. és a 20. század közötti időszakban az oszmánok laktanyának használták az erődöt. Hozzáépítettek még pár tornyot. Ezeknek a száma elérte a 70-et – ma már sajnos csak 3 áll közülük. Sajnos az erőd szépsége meg sem közelíti az eredeti formáját, de a kilátás a városra továbbra is gyönyörű felülről. A belépés INGYENES, reggel 8:00-tól egészen este 18:00-ig látogatható minden nap.

---

A Diadalív

Azt hitted, hogy csak Rómában és Párizsban találsz diadalívet? Természetesen Észak-Macedónia is büszkélkedhet egy diadalívvel! A diadalíven található művészeti alkotások a macedón történelem legfontosabb pillanatait mutatja be. Számomra nagyon erőltetettnek hatott és ismét csak azt tapasztaltam, hogy ez a nemzet még mindig csak az identitását keresi. És hogy egy kicsit számszerűsítsem mennyire népszerű is a szkopjei diadalív: 2012-ben készült el és az adófizetők pénzéből 4,4 millió eurót áldoztak rá. Gondolhatjátok, hogy mennyire szeretik Észak-Macedónia lakosai ezt a művészeti remeket. A tüntetések során a festékbombák ezt az épületet sem kímélték.

---

Ohrid

Észak-Macedóniáról nem lehet úgy írni, hogy az ember külön ki ne emelné a csodálatos Ohridi-tavat. Ha csak egy pár napod van Észak-Macedóniában, akkor ne vágj neki Ohridnak, mivel ez a része az országnak simán megérdemel egy egész kirándulást. Olyan változatos látnivalók találhatók itt a tó környékén, amiről Szkopje legfeljebb csak álmodhat. Erről viszont majd később írok egy külön posztban.

Egyéb fizetős programok és látnivalók Szkopje városában

• Borkóstoló Stobi-ba, Észak-Macedónia bortermesztő régiójába borkóstolóval és ebéddel az árban – 85,- EUR
• Fél napos szervezett kirándulás Ohrid városába – 65,- EUR
• Egy órás profi csont „kiropogtató” masszázs – 30,77,- EUR
• Paragliding: Nézd meg milyenek a helyi látnivalók és Szkopje felülről! Privát transzferrel az árban – 106,42,- EUR
• Fedezd fel Szkopje legszebb látnivalóit egy LMBTQ szervezett programon – 82,06,- EUR
• Egész napos szervezett kirándukás Kokino, Kuklici és Kratovo városaiba – 136,42,- EUR
• Egész napos szervezett kirándulás Szkopjeből Koszovóba Pristinába és Prizrenbe – 135,- EUR
• Egész napos szervezett kirándulás Szkopjeből Ohridba és Mavrovo Nemzeti Parkba – 120,- EUR
• Fél napos szervezett kirándulás transzferrel a Matka-kanyonhoz és a Millenium Kereszthez – 29,- EUR

Összegezve

---

Árszínvonal Észak-Macedóniában (1/5)

---

Látnivalók Szkopje városában (4/5)

---

Éjszakai élet Szkopjében (3/5)

---

Helyi ételek (5/5)

---

Összegezve (4/5)

Miután hazaértem Szkopjéből még sokáig mosolyogva gondoltam vissza erre a kis városkára. Szépnek biztosan nem mondanám a várost. Sőt a giccses szobrokkal és az izléstelen látnivalók tömkelegével igazából kimondottan rondának gondolom Szkopje városát. Amitől viszont mégis különleges számomra ez a hely az nem más, mint az emberek. Hihetetlenül kedves volt szinte mindenki. Akár csak Montenegróban, vagy Horvátországban – Észak Macedóniában sem éreztem magam egyetlen egy másodpercre veszélyben. A valódi hangulatát pedig az álomszép természet adja meg. Ha esetleg te is habozol, hogy nem mersz ide elutazni, mert attól félsz, hogy unatkozni fogsz – ne tedd! Észak-Macedónia sokkal izgalmasabb hely, mint amit elsőre elképzelsz a hallatán. Főleg akkor, ha szeretnéd még azt megtapasztalni Európából, ami a 2000-es évek során kiveszett. Ígérem, hogy valódi őszinte vendégszeretettel várnak majd itt, a „vad” Balkánon.