Category: Országok

A Dodekanészosz-szigetcsoportbeli kirándulásunk utolsó állomása Kos szigete volt. Már jó előre sejtettem, hogy ez az állomás teljesen más élményt nyújt majd, mint Rodosz, vagy pedig Nisyros. Őszintén megvallva önként szerintem nem is választottam volna ezt a szigetet, de csak innen találtam hazafele megfelelő áron repülőjegyet. Gondolom a legfőbb oka az volt ennek a tudatalattimban, hogy számtalan negatív hír jelent meg erről a helyről korábban a magyar médiában. Kos általában azzal került be a hírekbe, hogy naponta mennyi menedékkérő érkezett a szigetre és hogy hogyan keserítik meg a helyi lakosok életét. Végül is úgy voltam vele, hogy 4-5 napot mindenütt el lehet tölteni. Legfeljebb kellemes meglepetésként ér majd az, ami ott vár. És bizony be is igazolódott ez a gondolatom. Ennek a szigetnek teljesen más hangulata volt, mint amilyen Rodosznak, vagy Nisyrosnak volt. Kos káprázatos mind tengerpartokban, mind pedig a történelmi látnivalók sokaságában. A posztban részletesen kivesézem a dodekanészoszi utazásunk utolsó állomását. Kellemes olvasást!

Miután elhagytuk Rodoszt, úgy döntöttünk, hogy tovább állunk egy másik közeli szigetre. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy ezúttal egy kevésbé ismert görög úti célt választunk inkább. A legfontosabb kritériumunk az volt, hogy a következő szigeten ne legyen repülőtér – csak komppal, vagy hajóval lehessen oda eljutni. A turisták általában olyan úti célokat választanak, amelyek könnyedén megközelíthetőek. Mi pedig le szerettünk volna térni a mások által olyan mélyen kitaposott ösvényről. A térképet böngészve megpillantottam Nisyros parányi szigetét. A keresőben számtalan szebbnél-szebb fotót találtam erről a vulkanikus szigetről. A fényképeket böngészve egyre inkább azt éreztem, hogy ezt a világ végi szigetet nekem bizony látnom kell! Még megnéztem, hogy közlekedik-e komp Rodosz és Nisyros szigetei között. Amikor megláttam, hogy milyen egyszerűen össze lehet kötni a két szigetet egy röpke hajóúttal már kész is volt a terv: Rodosz után Nisyros felé vesszük az irányt! Mondanom sem kell, hogy a két sziget teljesen más hangulatú volt. Na de ne szaladjunk ennyire előre. Kattintsatok a posztra és megtudjátok, hogy tetszettek a látnivalók Nisyros szigetén és azt is, hogy megéri-e egyáltalán ennyit utazni egy ilyen egyedi szigetért.

Még 2020-ban a világjárvány alatt sikerült összehoznunk egy hajókirándulást a Kükládok szigetcsoporton belül. Megnéztünk három kisebb-nagyobb szigetet és nagyon élveztük az egész utazást. Egy ideje már morfondíroztam azon, hogy meg kellene ismételni ezt az utazást, csak más szigetekkel. Annyit gondolkodtam rajta, míg végül a terv valósággá vált, és a nyáron elindultunk a Dodekanéz-szigetekre. Aki elsőre nem tudja földrajzilag belőni ezeket a szigeteket, ne csináljon belőle gondot. Nekem is elő kellett vennem az ötödikes földrajztérképemet, hogy áttanulmányozzam a szigeteket és megtervezzem a pontos útvonalat. Az első állomásunk Rodosz volt, ahol eddig még soha sem jártam. Hallottam már sok jót és sok rosszat is erről a szigetről. Pont ezért elég nehéz volt belőnöm indulás előtt, hogy hova is érkezek. Az egyik ismerősöm ezt a szigetet egyenesen Görögország Siófokának nevezte. Egy másik barátom azt mondta, hogy ő más helyre már nem is akar utazni – megtalálta a földi paradicsomot ezen a szigeten. Az én véleményem valahol a kettő között helyezkedik el. Rodosz nem az a sziget, ahova a változatos látnivalók miatt utaznának a turisták. A természeti adottságai sem túl változatosak a szigetnek. Ráadásul az autentikus görög életérzést sem ezen Rodoszon találjátok meg. Akkor miért éri meg mégis ide utazni? A posztból minden kiderül.

Franciaország nem csak Párizs és a francia Riviéra! Legalábbis ilyen szöveggel érvel a legtöbb utazó. Ezzel a mondattal pedig én is teljes mértékben egyetértek. Viszont az már kérdéses, hogy pont Marseille miatt érdemes-e átrepülni fél Európa felett. Ez a város az európai koloniális múlt találkozása a modernkori Afrikával. Lényegében az utazók itt szembesülhetnek azzal, hogy hova vezetett Franciaország sötét múltja. Valódi olvasztótégely lett a városból. Itt aztán tényleg a világ összes vallása és etnikuma képviselteti magát. Alapjáraton ezzel semmi gond sem lenne, de valahogy a város nem úgy fejlődött az évek során, hogy ezeknek a különböző kultúráknak a találkozását megfelelően kezelni tudja. Sajnos a közbiztonság kimondottan rosszá vált Marseilleben. Ehhez még érdemes azt is számításba venni, hogy a második világháborúban a bombázások során Marseille belvárosában a látnivalók többsége megsemmisült. Összegezve tehát egy nem túl biztonságos helyről beszélünk, amely még csak látványosságokban sem gazdag. Én bennem Marseille végül nagyon csak vegyes érzéseket hagyott. Egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy bárkinek nyugodt szívvel tudnám ajánlani ezt az úti célt. A posztban elmesélem, hogy milyen kalandokat éltem át Marseilleben és miért nem szeretnék ide soha többé visszatérni.

A 2023 nyarán igyekeztem a lehető legtöbbet utazni. Tavaly gyermekáldás miatt kissé visszavettünk a tempóból, de idén sikerült mindent bepótolnunk úgy érzem. Koppenhágával már hosszú ideje szemeztem. Dánia egyike volt annak a pár európai országnak, ahol eddig még soha nem jártam. Nem azért, mert soha nem vonzott volna – szimplán csak mindig máshova vitt az utam. Szerencsére az idei évben eljött annak az ideje, hogy felkeressem Európa egyik legfejlettebb országát. Az elvárásaim egészen magasan voltak, miután annyi pozitívumot hallottam erről az elbűvölő helyről. Az emberek nagy része, aki már járt itt szinte mind dicsérte. És azt kell, hogy mondjam én is remekül éreztem magam ebben az északi kisvárosban. Semmilyen téren nem okozott csalódást. Legyen az akár a remek közbiztonság, a kiváló (nem dániai) ételek, a boldognak tűnő emberek, vagy éppenséggel az eseménydús éjszakai élet a városban. Összesen öt napot töltöttünk Dánia fővárosában és bőven volt mit csinálni ennyi idő alatt is. A posztból megtudhatjátok, hogy miként tengettük napjainkat Koppenhága városában, milyen látnivalók kerültek fel a kötelező látványosságok listánkra, és azt is, hogy mennyire drága (nagyon durván) Dánia fővárosa. Nézzük!

A 2023-as év főszezonja nem épp a legjobban indult a görögök számára. Először Rodosz kezdett el égni, utána Korfu is lángokra lobbant az óriási forróságokban majd végül fél Görögország úgy izzott, mint a pokol tüze Dante könyveiben. Na és találjátok ki, hogy mikorra volt repülőjegyünk Görögországba, Korfura? Persze pont egy nappal azután indult a repülőgépünk, hogy a médiában futótűzként terjedt a hír, hogy a szigetről sorban telepítik ki a lakosokat. Mi pedig egy ekkora információkáoszban vágtunk neki az idei nagy családi kirándulásunknak. Az pedig, hogy nem maradtunk otthon felettébb jó döntésnek bizonyult! Korfu bizony tényleg egy mesébe illő látványt nyújtott. Már a repülő ablakából feltűnt az olajfák zöldellő egyvelege a mediterrán erdős tájjal egybeolvadva. Görögország puszta szigetei között azért nem ehhez a látványhoz szokott a két szép kék szem. Határozottan a kedvemre való volt a kilátás. És bizony Korfu valódi varázsa a természeti csodáiban rejlik. Az igazi látnivalók Korfu szigetén a változatos táj, a buja növényzet, a rapszodikusan hullámzó tenger és a számomra meglepően gazdag állatvilága. Szóval a sziget tényleg ámulatba ejtő. De hogyan is vizsgázott a legendás görög vendégszeretet Korfun az alapjáraton is magas elvárásaimhoz képest? A posztból kiderül.

Július közepén egy csütörtök délután unottan érkeztem haza munkából. Úgy éreztem, hogy belekerültem egy mókuskerékbe és valahogy ki kellene zökkenni a monoton körforgásból. A repülőjegyek ára nyáron az egekben vannak: júliusban és augusztusban igyekszem kerülni is a légi közlekedést. Ráadásul az utolsó pillanatban sem egyszerű leakasztani egy olcsó repülőjegyet valahova. Így esett, hogy megnyitottam a Google térképet és megnéztem melyik úti cél található elérhető távolságra tőlünk autóval. Két célállomás közül válogattam, ahol még eddig sosem jártam. Az első Lichtenstein és Svájc kombinációja volt. A második pedig Velence. Mivel nem tudtam választani a kettő közül, ezért egy pénzfeldobásra bíztam a sorsomat. A cím alapján könnyen kitalálhatjátok, hogy Velence lett a nyertes. Szóltam a feleségemnek, bepakoltuk a gyereket és nagyjából 20 perccel az érme feldobása után, már robogtunk is Velencébe. Általában az emberek csak pár napra állnak meg itt és rohannak tovább az olasz tengerpartokra. Mi szerettük volna felfedezni Velence rejtettebb zegzugait is, meg akartuk nézni a főbb útvonalakon kívül eső látnivalók többségét is. Ennek tükrében le is mondtunk a strandolásról és csak Velencében voltunk végig. A posztból megtudhatjátok, hogy milyen is a város, mennyire büdösek a csatornák, tényleg olyan drága-e minden, ahogy az emberek mondják.

Nem is olyan rég sikerült elcsípnem egy akciós repülőjegyet Berlinbe. A retúr repülőjegy mindössze 4 euróba került, szóval szinte ingyen jutottam el Nyugat-Európa központjába. Berlint sokan úgy emlegetik, az interneten, mint Európa fővárosát. Ennek tükrében úgy is vágtam neki a németországi utazásomnak, hogy elég nagy elvárásaim voltak. Ezúttal úgy döntöttem, hogy hagyom magam meglepni, és nem tervezem túl az utazásomat. A felkészülésem mindössze annyiból állt, hogy indulás előtt pár órával nagyjából átfutottam, hogy mik is a kötelező látnivalók Berlin belvárosában és környékén. Az interneten közben több szavazáson is láttam, hogy Berlin végzett a nem túl előkelő „A legcsúnyább európai városok” toplisták első helyén. És mit ne mondjak… a német főváros óriási meglepetés volt számomra. Mind negatív, mind pedig pozitív értelemben. Ez a város egyáltalán nem olyan, mint ahogy a fejemben elképzeltem. Berlin valójában egy teljesen más hely – teljes magabiztossággal állíthatom, hogy nem így képzeltem el. Nem is szeretnék sokat keringeni a forró kása körül. A posztból minden információt megtudhattok, amire szükségetek lehet egy németországi utazás előtt.

Koh Samui Phuket után Thaiföld második legnagyobb szigete. Ez a földi paradicsom a Thai-öbölben fekszik. Ennek köszönhetően teljesen más adottságokkal rendelkezik, mint az Andamán-tengerben található szigetek. Amikor kikötött a kompunk már az elsőre ütött-kopottan kinéző kikötőben is elkapott az az életérzés, hogy pontosan ott vagyok most az életben, ahol lennem kell. A táj gyönyörű volt, a víznek pedig olyan árnyalatai tárultak elém, amilyet még az életben nem láttam. Férfilétemre sajnálatos módon nem ismerek fel annyi különböző színt, mint a hölgyek ezért meg sem próbálom megnevezni, hogy milyen tónusoknak láttam. Maradjunk annyiban, hogy valóban gyönyörű volt. A posztban összefoglalom, hogy hogyan jutottunk el erre az elképesztő szigetre, miképp sikerült megkerülnünk a Bangkok Airways abnormálisan túlárazott járatait, melyik partszakaszokon érdemes megszállni, és azt is, hogy melyek a legfontosabb látnivalók Koh Samui szavakba nem önthető szigetén. Azért egy dologra óvva intenék mindenkit a poszt olvasása előtt: Még mielőtt belekezdenél csak is saját felelősségre tedd! Végül még azt veszed észre, hogy a kreditkártyád után kutatsz, hogy le tudd foglalni a thaiföldi utazásodat. Én szóltam, nézzük!