Category: Blog

Bár a célom mindig is a lehető legolcsóbb repülőjegyek levadászása, most úgy hozta a sors, hogy megengedhettem magamnak egy kis kényelmet. A Bécs – Los Angeles járat 12 óra hosszúságú repülőút és ez alatt az idő alatt még a világ legtürelmesebb embere is hajlamos besokalni. Én pedig korántsem vagyok a világ legtürelmesebb embere, szóval gondolhatjátok, hogy mennyire szeretek fél napot egy szűk kis székben kuporogni a magam két méter magasságával. Idén valahogy a szokásosnál olcsóbbak voltak a tengerentúli repülőjegy árak és meglepődve tapasztaltam, hogy az economy, illetve a premium economy repülőjegyek között minimális az árbeli különbség. Ha hozzászámoltam volna a feladott poggyász árát, akkor pedig ugyanannyiba került a két osztályra a repülőjegy. Úgyhogy kipróbáltam helyettetek is a különbséget. Összehasonlítom a sima economy osztály szolgáltatásaival. A posztból kiderül, hogy megéri-e a többletkiadást az Austrian Airlines premium economy osztálya. A végső válasz pedig egy kicsit meglepő és csöppet sem egyértelmű. Lássuk!

Néha egy utazást megszervezni nagyobb móka, mint maga a kirándulás. Vannak viszont olyan esetek, amikor a saját szervezés drámába torkollik. Ilyenkor a szervező elcsúszik egy apró banánhéjon, aminek következtében begyűrűznek az események és végül még csak a repülőtér termináljából sem jut tovább a tapasztalatlan utazó. Ehhez pedig elég egy rosszul megtervezett átszállás is, amely többnyire sima ügy. Ha minden jól megy, akkor az utazó pár óra repülés után kényelmesen megérkezik a transzfer helyszínére. Legfeljebb pár órát vár a csatlakozására és már indulhat is tovább. Kivéve akkor, ha valami váratlan dolog közbe jön. A mostani apró bakik mind-mind olyan hülye hibák, amiket könnyű elkerülni – már ha tud róluk az ember. Én szerencsére ezeket mind megúsztam, de azt száz százalékra kijelenthetem, hogy mindegyik esetnél volt már olyan egyén, aki beleszaladt ebbe a hibába és hatalmas sírás-rívás lett a vége. Ilyenkor pedig nem a légitársaság a hibás, hanem az egyén, hogy nem nézett utána egy adott ország szabályainak. Nézzük a leggyakoribb amatőr hibákat, amiket egy átszállás magában rejt egy külföldi repülőtéren. Akár tapasztalt utazó vagy, akár tapasztalatlan, mindenképp olvasd el ezt a posztot. Lehet, hogy épp a következő utazásod múlik majd ezen.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy minden évben, nyár elején az egyik üzleti utamra Dubrovnikba kell utaznom. A sok unalmas úti cél között ez igazi felüdülést jelent. Ráadásul mindig június elejére esik ennek az üzleti útnak a dátuma – ilyenkor pedig már kiváló az időjárás is. A horvátországi környéket már többé-kevésbé sikerült bejárnom, úgyhogy idén erre nem is vesztegettem sok időt. Kipattant viszont a fejemből egy ördögi ötlet. Át kellene ugorni Boszniába megnézni Mostar városkáját. Első pillanatban az autóbérlésre gondoltam, de hamar szembesültem a ténnyel, hogy nem olyan egyszerű az EU-n kívüli országokba átutazni bérelt kocsival. Nem maradt hát más hátra, mint egy szervezett utazás keretén belül meglátogatni a Balkán igazi gyöngyszemét. A Viator weboldalon nagyon gyorsan meg is találtam a számomra legmegfelelőbb csoportos utazást és rögtön le is foglaltam. A posztban részletezem, hogy hogyan sikerült az út, mi az ami tetszett a szervezésben és mi az ami nem. És hogy milyen vélemény alakult ki a fejemben a Viator szervezett útjairól? A posztból megtudhatjátok.

Tavaly nyáron az apróhirdetéses ajánlatokat böngésztem, amikor hirtelen szembe jött egy ellenállhatatlan ajánlat: egy órás privát hőlégballonos kirándulás Szlovákiában, szabadon választható helyszínnel. Alapjáraton mindig is érdekelt, hogy milyen élmény lehet egy hőlégballonos repülés. Ráadásul Szlovákia sokkal dimbesebb-dombosabb, mint Magyarország így a látnivalók is biztosítva voltak. Végül is mi baj történhet egy hőlégballonos élmény során? Engedjétek meg, hogy már a bevezetőben előre szaladjak és elmondjam a sztori végét: semmi, mert egy év alatt meg sem valósult az egész. Egy ízig-vérig morgolódós poszt következik, ahol senkit sem fogok kímélni. A pozitív élmények úgysem generálnak olyan visszhangot, mint a negatívak – szóval legalább ti egy jót szórakozhattok ezen a „zseniális” ötletemen. Ezek után pedig akkor fizetek be egy hőlégballonos útra, amikor Vladimír Putin megkapja a Nobel-békedíját. Vágjunk is bele, hogy mit érdemes tudni a hőlégballonokról, mielőtt valaki fejvesztve repülést foglalna.

A Covid-19 jött, megtépázta a társadalmat és úgy néz ki szerencsére a vírusnak leáldoztak. Ha csak a gazdaságot nézzük, akkor a légi közlekedés volt az egyik legtöbbet szenvedő ágazat. Az egyes országok lezárták a határaikat és ennek következtében az egyik percről a másikra hirtelen nullára esett a kereslet a repülés iránt. A legtöbb légitársaság kétségbe esve kereste a megoldást, hogyan is vészelje át ezt az irdatlanul kemény időszakot. Volt egy pár egészen abszurd ötlet, mi szerint üres középső székkel repülnek majd a járataik és pár kézenfekvő is mi szerint az olcsó repülőjegyekre azért még így is felfigyelnek az utazni vágyók. 2022 június 22.-én viszont a magyar állam feltalálta a spanyol viaszt, hogy lehetne „megsegíteni” a légitársaságokat! Fogjuk rá, hogy extraprofitra tesznek szert, ezért adóztassuk meg őket – nagyjából valami ilyen magasröptű gondolatok cikázhattak egyes miniszterek fejében. Az valahogy senkinek sem jutott eszébe, hogy 3 éven keresztül kőkeményen veszteségesek voltak ezek a cégek és a legtöbb légitársaság éppenséggel a túlélésért küzd még a mai napig. Azóta a légitársaságok már reagáltak is az új adóra. Mind a Wizz Air, mind pedig a Ryanair egy rakat járatot törölt Budapestről. Most pedig ezeket a járatokat sorba indítják a környező repülőterekről. Hát nem zseniális ötlet volt ez az extraprofit adó? Nézzük sorjában, hogy hol tartunk most és mi minden zajlott le eddig.

A COVID-19 járvány úgy néz ki lecsengett – legalábbis jelen állás szerint minimum őszig. Reméljük ez után sem tér vissza egyetlen olyan variáns sem, amely miatt indokolttá válnának ismét a lezárásokat. Ez a jó hír viszont magával hozott egy olyan mellékhatást is, amivel csak kevesen számítottak. Hirtelen mindenki utazni akar. És amikor azt mondom, hogy mindenki – akkor valóban úgy értem, hogy a teljes lakosság. Hosszú és fárasztó 3 évet tudhatnak az emberek maguk mögött. Nem csoda hát az sem, hogy a családok besokalltak a lezárásoktól. Ezen a nyáron boldog-boldogtalan utazni készül és ez meg is látszik a jegyárakban. Hol vannak már azok az árak, mint tavaly, amikor az utolsó pillanatban indulás előtt szinte bármelyik tengerparti úti cél 20,- euróért elérhető volt oda-vissza. Ebben a posztban viszont nem a jegyárakról fogok írni most. Összegyűjtöttem pár esetet a környezetemből, amely során kis híján bebukták az emberek a nyaralásukat valamilyen apróság miatt. Olvassátok el, tanulságos cikk lehet. Ráadásul, ha már egy valakinek sikerül elkerülnie valamilyen hasonló esetet – akkor már megérte megírni ezt a posztot. Nézzük, milyen dolgokra kell odafigyelni, hogy ne ragadj ott egy utazás során a repülőtéren 2022-ben!

Megpróbáltam összefoglalni, hogy mi minden változott a kedvenc iparunkban, a légi közlekedésben. Míg 2020 szinte a teljes összeomlást jelentette a légitársaságok számára, addig 2021a kilábalás kezdete volt. Rengeteg jól megszokott légitársaság tűnt el a piacról, és újak jöttek létre. Eljutottunk arra a pontra, amikor is a gyenge elhullik, az erős pedig még erősebb piacvezetővé válik. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Míg többnyire én örök optimista vagyok, addig most már én is kezdek borúlátóvá válni. A légi közlekedés elég komolyan megsínylette az elmúlt egy pár évet. Nagyon csak úgy néz ki, hogy a jelenlegi árszínvonala a repülőjegyeknek hosszútávon ebben a formában tarthatatlan és pár éven belül búcsút inthetünk a megkötések nélküli olcsó utazásnak. Ha jósolni nem is tudok, de megpróbálom összefoglalni, hogy mi folyik most a piacon. Elmondom, hogy milyen tények alapján jutottam erre a prognózisra. Nézzük!

Valamiért soha az életemben nem szerettem az autós kirándulásokat. Amikor csak tehetem, mindig repülővel indulok útnak. Most viszont egy elég furcsa helyzet adódott. A feleségem előrehaladott állapotos és az orvos már nem ajánlotta neki a repülést. Otthon összeült a kupaktanács és elkezdtünk azon töprengeni, hogy miképp lehetne megmenteni még ezt a nyarat. Szóba jött a vonatozás északra, egy szimpla balatoni kirándulás, vagy még egy körutazás is a Balkánon. Végül ez utóbbi került ki győztesen a virtuális ötletekkel teli kalapból. Összecsomagoltuk a csomagjainkat és elindultunk dél felé. Ekkor viszont még csak nem is sejtettem, hogy mekkora szívás vár ránk. A posztban elmesélem, hogyan adta meg magát a drága kis autónk a szerb-magyar határon, hogyan kerültem egy csőre töltött gépfegyveres katonával szembe és milyen viszontagságokkal jár egy autómentő keresése Szeged környékén. Bár elsőre kicsit hihetetlen lesz ez a történet, megnyugtatok mindenkit, hogy valóban megtörtént és minden szóról szóra igaz benne. De kezdjük inkább az elején.